Idén Veszprém és a Balaton Európa kulturális fővárosa

Zenei, táncos és egyéb látványelemeket is felvonultató Ragyogj! utcafesztivállal nyitották meg Veszprémben az Európa Kulturális Fővárosa évet. A Veszprém-Bakony-Balaton régió közös pályázata (VEB 2023) Győrt és Debrecent maga mögé utasítva nyerte el a megtisztelő címet, a nemzetközi zsűri indoklása szerint éppen azért, mert először fordulhat elő Közép-Európában, hogy egy kevésbé ismert történelmi városka a környező turisztikai régióval együttműködve egy új élményrégiót hozzon létre. Méhes Mártonnal és Kovács Balázzsal, a VEB 2023 Ausztriával és Dél-Németországgal foglalkozó megbízottjaival beszélgettünk a projektről.

„Ha nyár, akkor Balaton” – sokak fejében még mindig él a mostanra már kicsit idejét múlt balatoni nyarak nosztalgiája, az elmaradhatatlan, olajtól csöpögő, fokhagymával vastagon megkent sajtos-tejfölös lángossal, kolbásszal, olcsó sörrel, gumimatraccal, fröccsel, és a sort még folytathatnánk. Bár a Balaton-életérzés jelentőségét, identitásformáló hatását senki sem vonja kétségbe, abban mégis sokan egyetértenek, hogy a 21. században Közép-Európa legnagyobb tavára is erősen ráfér az arculatváltás – jellemzi a helyzetet Méhes Márton nemzetközi kulturális menedzser.

Főként a gasztronómiában persze már elindult egy csendes forradalom: a Káli-medence festői szépségű falvaiban sorra nyíltak a magasabb minőséget képviselő éttermek, a szőlőhegyeken a borteraszok, egyes településeken pedig az inkább kocsmákra emlékeztető borozók mellett felbukkant hírmondónak egy-egy kávézó, ahol a laktózmentes tejjel készült latte sem számít kuriózumnak – hangsúlyozza Kovács Balázs nemzetközi turizmus szakértő. A nyári szezon azonban régóta véget ér augusztus 20-án, és főként a szüreti időszak „murcifesztiváljai” után már semmi sem vonzza a Balatonhoz a látogatókat.

A nagy történelmi múltra visszatekintő, remek földrajzi adottságokkal rendelkező Veszprémben a helyzet még ennél is rosszabbnak tűnt. Bár sokáig a magyar királynék koronázási városa volt, ma pedig egyetemi város, és az UNESCO A zene városa cím büszke viselője, korábban mégis előfordult, hogy egy hétköznapi nyári estén semmilyen programlehetőség nem volt a belvárosban, egy spontán odatévedő turista pedig sehol nem tudott reggel 9-kor megreggelizni – érzékelteti a kihívásokat Kovács Balázs és Méhes Márton. A sikeres pályázás után a város utcakép-fejlesztő programba kezdett. Az üres üzleteket megtöltötték élettel: ezekben kapott helyet a Wine & Vinyl nevű zenés borbár, a Füge cukrászda, a Pekedli szatócsüzlet, valamint a Papírkutya nevű kultúrbisztró, ahol a „ne legyen több unalmas kedd” mottóját követve minden nap tartanak egy koncertet vagy más rendezvényt.

Mindez azonban még távolról sem elég egy sikeres Európa Kulturális Fővárosa projekthez. A valódi cél az, hogy Veszprém és a programhoz csatlakozó 120 település együttműködéséből hosszú távon is egy trendi élményrégió jöjjön létre, amely ötvözi egymással a minőségi kulturális, képzőművészeti és gasztronómiai kínálatot, de a modern kor kihívásait is szem előtt tartja. Ilyen például a környezetvédelem és a fenntarthatóság.

De a koronajárvány nyomán kialakuló „új turizmus” elveinek megfelelően a VEB 2023 még ennél is tovább megy: mennyiség helyett a minőségen, a kötelező látványosságok kipipálása helyett a lelassuláson és a feltöltődésen van a hangsúly. Mivel a programok nagyban építenek a helyben élők kreativitására és önszerveződésére, nekik a tervek szerint javulni fog az életminőségük, a látogatók pedig a strandolás mellett sok más formáját választhatják a pihenésnek: biciklizhetnek a Káli-medence Toszkána hangulatát idéző dimbes-dombos útjain, miközben borokat kóstolhatnak a helyi termelőknél, regionális termékeket vásárolhatnak a népszerű káptalantóti Liliomkert piacon vagy az újonnan nyílt veszprémi Óvárosi piacon, este pedig elugorhatnak egy koncertre a Salföld melletti Bánya romkocsmába, vagy akár a Művészetek Völgyébe. A Kultháló projekt feladata a kis helyi kezdeményezések összefogása és koordinálása: így kerülhetnek egy helyi képzőművész vagy festő munkái a veszprémi Kunszt kávézóba, vagy így adhat teret egy étterem egy helyi zongorista jazz-koncertjeinek és felolvasó esteknek is.

Veszprémben és a Balaton-felvidéken a kulturális programokból sem lesz hiány. A Művészetek Háza egyik kiállítóhelyén, a Magtárban január 18-án nyílt a Balaton-retro kiállítás, balatoni nyaralásra  buzdító plakátokkal, régi képeslapokkal, reklámokkal és emléktárgyakkal. A Dubniczay-palota pincerendszerében az új darabokkal kíbővített Tegularium téglagyűjtemény látható, amely a római kortól a 20. század közepéig mutatja be az építőanyag történetét. De a művészetbarátoknak érdemes ellátogatni Balatonfüredre is, ahol új Modern Műtár nyílik, a Vaszary Galériában pedig a geometrikus absztrakció világhírű festőinek, Maurer Dórának és Bak Imrének az alkotásait lehet megtekinteni. Izgalmas fény- és audiovizuális kísérletek helyszíne lesz a sokáig üresen álló inotai hőerőmű, amelynek hűtőtornyai évtizedek óta meghatározzák Várpalota környékének arculatát. A kínálatból azonban a kisebb falvak is kiveszik a részüket: a Káli-medence művészek által is kedvelt, zsuppfedeles házakkal tarkított falucskájában, Salföldön Káli Kövek Alkotó- és Rendezvényház néven új kulturális központ nyílt kiállítóteremmel, fedett szabadtéri színpaddal és étteremmel.

Innentől már nem fordulhat elő, hogy az ősz beköszöntével a szezonnak is vége legyen, hiszen a VEB 2023 minden hónapban más fesztivállal várja az érdeklődőket: februárban kortárs irodalmi fesztivált szerveznek, ezt követi áprilisban a blues, májusban a nemzetközi tánc, júniusban a magyar film, júliusban az opera, augusztusban a világzene, szeptemberben az inotai erőműben a fény, novemberben pedig a jazz köré szerveződő fesztivál. A több mint 3000 programról a VEB 2023 applikáción keresztül mindenki könnyen tájékozódhat néhány kattintással a mobiltelefonján.

A VEB 2023-hoz természetesen a ciszterci apátságáról ismert Zircen kívül is sok bakonyi önkormányzat csatlakozott. Ez a vidék nagy érdeklődésnek örvend Baden-Württembergben és Bajorországban, amely tartományokkal Veszprém tágabb környezetét nem csak Gizella bajor hercegnő alakja és a kultúraformáló erővel bíró folyó, a Duna köti össze. Innen származott ugyanis a magyarországi német nyelvű kisebbség jelentős része, majd a második világháború után, éppen 75 évvel ezelőtt a leszármazottaikat is ide telepítették ki. Kovács Balázs és Méhes Márton többórás beszélgetéseket folytatott az elűzött német családok sarjaival Stuttgartban, akik akár családfakutatás céljából is terveznek a Bakonyba látogatni.

Baden-Württemberg és Bajorország mellett Ausztria is a VEB 2023 fő piacának számít. Kovács Balázs és Méhes Márton elsődleges feladata a helyi döntéshozók, újságírók, kulturális és turisztikai szakemberek elérése, és rajtuk keresztül a VEB 2023 megismertetése az utazni vágyókkal. Emellett azonban úgy gondolják, a projekt számára kulcsfontosságú témákban együtt is lehet működni osztrák partnereikkel. Ez elsősorban az eddigi kulturális fővárosokat, Grazot és Linzet, a kulturális főváros címére aspiráló Sankt Pöltent és Alsó-Ausztriát, valamit természetesen az örök kulturális központnak számító Bécset jelenti.

A VEB 2023 program kiemelt projektje a C.O.D.E. Digitális Élményközpont, amelynek fontos kooperációs partnere a linzi Ars Electronica Center. Graz-cal, a 2003-as év kulturális fővárosával is sok az érintkezési pont: ilyen a fenntarthatóság, a Balaton-felvidéki és a dél-stájerországi magas minőségű borkultúra, vagy az olyan kulturális létesítmények, mint a veszprémi Művészetek háza és a grazi Kunsthaus. 2024-re ismét egy kis ékszerdoboz város, Bad Ischl és a környező vidék, Salzkammergut együtt nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet. Az eddigiek alapján biztosra vehetjük, hogy a stafétabot átvétele előtt és után is sokat profitálhatnak majd a veszprémi tapasztalatokból.

fotók a slideshow-ban: Daniel Swartz