A felsőőri református népiskola 1921-től 1938-ig terjedő időszakáról szólt az az előadás, amelyet Csire Márta, a Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Finnugor Tanszékének magyar nyelvi lektora tartott március 11-én a Nagymarton Kulturális Központ (Mattersburg KUZ) népszerű országismereti beszélgetések és vitadélutánok elnevezésű programján.
A Burgenlandi Tartományi Könyvtár és Levéltár égisze alatt funkcionáló Regionális Kutatóközpont szervezésében 1955 óta létezik az a rendezvénysorozat, amely évente általában nyolc alkalommal hív meg többek között helytörténészeket, településkutatókat, nyelvészeket, irodalmárokat, tudományos területen ténykedőket, hogy előadásokat tartsanak a tartományt érintő témákban. Az országismereti beszélgetések és vitadélutánok című programsorozat a régészettől az építészeten, a numizmatikán, az állattanon keresztül a kortörténetig széles merítést ölel fel, egyben azonban minden alkalom rendre megegyezik: Burgenland áll a fókuszban. Az érdekfeszítő prezentációkat vitadélután követi, a résztvevők is kifejthetik véleményüket, közös diskurzuson dolgozzák fel az egyes topikokat.
Március 11-én Csire Márta, Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet Finnugor Tanszékének magyar nyelvi lektora volt a Nagymarton Kulturális Központ (Mattersburg KUZ) vendége. A felsőőri református népiskola 1921-től 1938-ig terjedő időszakáról szólt beszámolója, amely kitért az akkori kisebbségi oktatási rendszerre is.
A magyar nyelv oktatásával, az ausztriai magyar nyelv kutatásával foglalkozó szakember néhány évvel ezelőtt került kapcsolatba Kádas Richárddal, a Felsőőri Református Gyülekezet lelkészével, aki révén betekintést kaphatott az egykori felsőőri paplakba, a Felsőőri Református Egyházközség levéltárába, ahol a reformátusok iratait őrzik. Az értékes archívum csaknem négyszáz évet ölel fel, rendkívüli adatbázis: az oklevelektől a levelezéseken, a presbiteri jegyzőkönyveken keresztül a magyar nyelvű imákig a felsőőri református közösség története ott rejtőzik a dokumentumokban, ráadásul majdnem teljes egészében magyar nyelven.
“Ahogy egyre jobban beleástam magam a presbitériumi jegyzőkönyvekbe, kiderült, hogy számos olyan bejegyzést tartalmaznak, amelyek az oktatásra vonatkoznak. Engem ezek érdekeltek inkább. A kutatott anyagból állt össze az előadásom, több tanulmányt írtam róla. A megszerzett információkat Ausztria akkori oktatáspolitikájának, oktatásügyének kontextusában vizsgáltam.
Utánajártam, hogy milyen volt a pedagógiai program, a köznevelés, a nyelvpolitika, egyáltalán milyen helyzetbe került 1921 után egy kisebbségi iskola, amely 1938-ban megszűnt egyházi intézményként funkcionálni.
Úgy vélem, hiába történt mintegy száz évvel ezelőtt, mégis a közelmúlt történelme. A hallgatóságnak sem volt idegen a téma, tulajdonképpen saját múltjuk feldolgozásáról van szó. A programon nemcsak levéltárosok, könyvtárosok vettek részt, hanem hétköznapi érdeklődők, felsőőriek, Őrvidéken élők, de érkezett korábbi diákom is, aki ma a Bécsi Magyar Iskolában tanító kolléga. Jó érzés volt tapasztalni, hogy ennyien kíváncsiak a kisebbségi magyarnyelv-oktatás egyik erős és több évszázados történetére, jelenünkben is aktuális hatásaira.“
Dokumentumok a Felsőőri Református Egyházközség levéltárából | Fotók: Csire Márta/Forrás: Felsőőri Református Egyházközség archívuma
Az egyetemi szakember és a Burgenlandi Tartományi Könyvtár és Levéltár között létrejött egy együttműködés is: Csire Márta lehetőséget kapott az ottani levéltár anyagainak kutatásához, gyűjtését kiegészítheti az intézményben fellelhető adatokkal.
“A burgenlandi magyarság kutatásának, egyáltalán a kisebbségekkel kapcsolatos tudományos munkának nem feltétlenül az az elsődleges feladata, hogy ezek a kisebbségek fennmaradjanak, mégis indirekt módon segítik a folyamatot. Hiszen, ha így közvetetten is, de sikerül általa a múltat feltérképezni, feldolgozni, és az eljut a szélesebb publikumhoz, különböző népszerűsítő, ismeretközlő előadások által például, akkor a közösség tagjai megismerhetik saját történetüket. Büszkék lehetnek rá, részükké válhat, megérthetik miként jutottak el odáig, ez pedig mindenképpen erősíti a nemzeti identitást, az öntudatot.”
“Örülök annak, hogy az utóbbi időben az országban élő magyarok közül egyre többen rájöttek arra, hogy a gyerekeik elsőnyelvi oktatása mennyire fontos. Erre itt, Ausztriában lehetőség van, adott az anyanyelvi oktatás. Esélyt kap az új generáció arra, hogy ne csak otthon beszélje, használja a magyart, hanem a közoktatásban, hiszen ez a nyelvi, továbbá a kognitív fejlődés szempontjából is hangsúlyos. A többnyelvűség érték.” – összegezte Csire Márta.
A Nagymartonban elhangzott előadás a tervek szerint belekerül abba a kiadványba, amelyet még idén jelentet meg a Regionális Kutatóközpont: a Burgenländische Heimatblatt egy korábban létrehozott publikációs sorozat, az országismereti beszélgetések és vitadélutánok elnevezésű rendezvénysorozat beszámolóinak vázlatait tartalmazza, évente négyszer jelenik meg.
Akár ez is tetszhet
