Szállásfoglalás honlapokon keresztül, videók megtekintése az interneten, online shopping. Ezek a tevékenységek ma már mindennapi életünk természetes velejárói és elválaszthatatlanok a online tértől. De mi van azzal a korosztállyal, akik számára ezek a folyamtok nem mennek olyan egyszerűen? És mi van azzal a generáció tagjaival, akiknek ez nagyon könnyen megy? Tanulhatnak egymástól.
A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium (ZBRG) tanulói az iskola bejáratánál várták az informatikakurzusra érkező időseket, hogy a számítógépterembe kísérjék őket. A mini tanfolyam három találkozóból állt, ez már a második alkalom volt. Az első találkozót hatalmas érdeklődés övezte, az idősek tanulni akartak a mai digitális világról, ami természetesen a gimisek kisujjában van. A második találkozóra a diákok rövid prezentációkkal készültek és olyan ma már mindenki számára általános, az online világhoz köthető problémákat vetettek fel, hogy hogyan foglalunk szállást az interneten, hogyan tudunk megnézni egy-egy videót a legnagyobb videómegosztó portálon, vagy a nyári időszak beköszöntével hogyan tudunk kerti tippeket keresni a világhálón és milyen oldalkon tudunk vásárolni kerti szerszámokat. A diákok röviden körbejárták a folyamatokat, beszámoltak az előnyökről és a hátrányokról, majd a gyakorlaté lett a főszerep: a számítógép elé ülve készségesen megmutatták az idősebbeknek, hogyan alkalmazzák az elhangzottakat a gyakorlatban, válaszoltak a kérdéseikre, hova kattintsanak, mire figyeljenek a honlapokon.



Az EU által társfinanszírozott INTERREG ATHU mixAGE projekt lényege pontosan ez, platformot biztosítani arra, hogy a két egymástól távol lévő generáció tagjai kapcsolatba lépjenek, kommunikáljanak egymással. A projekt azért jött létre, hogy csökkentse a generációs szakadékot idős és fiatal között. A diákok beleképzelik magukat annak a generációnak a helyzetébe, akik számára az internet használata nem önmagától értetődő. Az idősebbek pedig szórakozva sajátítják el a tanultakat, és észre sem veszik, hogy közben kommunikálnak, barátkoznak, tanulnak egymástól és egymásról. „Nincsenek hozzászokva. Ebbe nőttek bele, de nem ezzel nőttek fel. Nekik szerintem nehéz ez a változás, hogy minden online van, és nem kapják kézhez például a magazinokat.” – magyarázta Odett és Kéra a prezentációjuk után. „Nagyon kedvesen fogadtak minket, elfogadták, amit mondunk és gyorsan megértették. Látszott rajtuk az is, hogy szeretnék tudni.” – tették hozzá a ZBRG diákjai.
A határon átnyúló projektnek több állomása volt az elmúlt félévben, a három alkalmas informatikakurzus csak egy volt a sok közül. Schuster Benjamin a projektpartner Johanniter Österreich Ausbildung und Forschung tudományos munkatársa lelkesen mesélte, hogy főzős videókat is készítettek, amiben idős és fiatal együtt készítették el a jellegzetes burgenlandi, felsőőri ételeket. A videókat a Felsőőri Református Gyülekezet tagjainak közreműködésével, a református templom melletti parókián forgatták, mivel a gyülekezet szintén projektpartnerként vesz részt a programban. Benjamin Schustert személyes motiváció is köti a mixAGE projekthez. „Nagyapám (Dr. Gyenge Imre – korábbi református lelkész – a szerk.) volt az egyik, aki felépítette ezt a gyülekezetet. Nekem az is fontos, hogy ez tovább éljen, és a projektnek mindenki számára pozitív haszna legyen. Fontos, hogy az együtt töltött idő jó hangulatban teljen, de maradjon is valami utána. Ez lesz majd az igazi munka.”


Az informatikakurzuson közösen eltöltött idő lehetőséget adott arra, hogy a különböző generációk tagjai közeledjenek egymáshoz, jobban megismerjék egymást. „Nagyon érdekes volt, öröm volt nézni, hogy milyen alaposan készültek elő, hogy izgultak kicsit. Nagyon sokat segített, hogy aztán a számítógépen praktikusan is kipróbáltuk az elhangzottakat. Az előbb találtam valamit, amit szeretnék is megvalósítani a saját kertünkben.” – mondta Schuster-Gyenge Judith a Felsőőri Református Gyülekezet presbitere.
Nemcsak az idősek, a gimisek is tanultak újat a projektben. „Próbáltuk a legegyszerűbben leírni, úgyhogy a legkönnyebben meg tudják érteni a modernebb szavakat, meg jól elmagyarázni, úgyhogy megértsék. Mondjuk én nem tudtam, hogy a DIY annak a rövidítése, hogy Do it yourself, de ők már tudták, szóval én is tanultam valami újat.” – mesélte Kéra a tapasztalatait.
„Kihívás volt megmutatni, ami nekünk már alap. Elmesélni, hogyan működik, hogyan jutunk oda, de nekik ez kell, mert nincsenek hozzászokva.” – mondta Odett.
„Én szeretek idősekkel együtt dolgozni, szeretek velük beszélgetni. Úgy gondolom, sokat lehet tanulni tőlük, csak beszélgetni kell velük.” – hangsúlyozta Attila, aki azt mondta, a felkészülés nem volt nehéz, mivel sokat dolgoznak prezentációkkal. A projektben részt venni viszont örömet jelentett számára: „Azt láttam, hogy szeretnek újat tanulni. Amikor nagymamámmal sokat beszélgettem, mindig azt mondta, hogy valójában az idősek kevesebbet beszélnek, de szeretnek ők beszélni, csak mi nem kérdezünk. És azóta, mindig próbálok kérdezni, főleg, ha érdekes emberrel találkozom. Nagyon sok mindenen átmentek, amin mi nem, és mi nem tudjuk annyira megérteni. Nekem ezt a megértést segíti, ha beszélgetek idősebbekkel, úgymond kapcsol a régi korhoz, ha lehet ezt így mondani.”

A projekt további haszna a többnyelvűség, ami a burgenlandi magyarság körében – főleg a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium falai között – nem újdonság. A program németül kezdődött, majd átváltottak magyarra, majd ismét németre, ami csak és kizárólag a kívülálló számára feltűnő, és talán egy kicsit zavarba ejtő is, hogy azok, akik számára a kétnyelvűség a természetes közeg, észre sem veszik, mikor, melyik nyelven kommunikálnak. A ZBRG, valamint az online világ témája kiváló keretet nyújtott ahhoz, hogy fiatal és idős találkozzon, beszélgessen, többet lásson és értsen egymásból.
Fotók: Molnár Barbara






