Július utolsó hetében elkezdték forgatni Koltai Lajos rendezésében a “A láthatatlan gyilkos” című romantikus, történelmi drámát Semmelweis Ignácról, az egész világon ismert anyák megmentőjéről. A nagyszabású magyar film anyagát két hónap alatt tervezik leforgatni, nagyrészt budapesti helyszíneken. Semmelweis Ignác, osztrák/magyar sebész és szülészeti főorvos, lényegében az aszepszist vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentve a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt – a film privát életébe de munkásságába is ad betekintést.
A láthatatlan gyilkos 1847-ben játszódik Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar/osztrák orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől. A kórházban a harcot Semmelweis nyeri, az utcán pedig a progresszív erők. Hamarosan Bécsben és Pesten is kitör a forradalom, Semmelweis pedig elindul, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa. A híres orvos rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat.
A korabeli Bécs Budapesten elevenedik meg, a forgatás fő helyszínei a budapesti SOTE Anatómiai Intézete, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Bródy Sándor utca, a Szentkirályi utca, a BÁV-székház, a csepeli Duna-part és a keszthelyi kikötő, ahol Bécs hajóállomását veszi majd fel a százhúsz tagú stáb. Semmelweis egy kismartoni/Eisenstadt polgári családból származik, 1806-ban Magyarországra költöztek. 1818. július 1-jén a tabáni Palota utca alatti Meindl-házban látta meg a napvilágot, ahol édesapjának – a hienc (nyugat-magyarországi német) ősökkel rendelkező Semmelweis Józsefnek (1778–1846) – jól menő fűszerüzlete is volt. Édesanyja Müller Teréz, Müller Fülöp módos sváb kocsigyártó és Anderl Teréz leánya. Az 1848-as forradalomban Semmelweis a bécsi forradalmi gárda tagja volt, majd visszatért Pestre és 1851-ben átvette a Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának vezetését, 1855-ben pedig egyetemi tanárrá is kinevezték. Semmelweisről Magyarországon és Ausztriában számos kórházat, intézményt, múzeumot neveztek el. Bár életében sokan kétkedéssel fogadták tanait, 2013-ban az UNESCO a Világemlékezet Program részévé nyilvánította gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit és dokumentumait.
Semmelweis könyvet is írt a gyermekágyi lázról
Felfedezését és a kézfertőtlenítéssel elért eredményeit 1858-ban publikálta, két évvel később német nyelvű tankönyvet írt a gyermekágyi lázról, és szenvedélyesen szorgalmazta az általa bevezetett alapelvek széleskörű alkalmazását – amelyet főként a fiatalabb orvosok fogadtak el. 1865-ben érte a halál egy döblingi elmegyógyintézetben.
Filmek Semmelweis Ignácról:
Az anyák megmentőjét az egész világon ismerik, élete már többször is vászonra került. Semmelweis Ignác történetéből amerikai film is készült, Bristolban pedig színdarabot mutattak be róla az Oscar-díjas Mark Rylance főszereplésével. Magyarországon az első Semmelweis-film Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében, 1939-ben készült, majd 1952-ben Bán Frigyes szintén Semmelweis címmel készített róla nagyjátékfilmet. Legutóbb 2019-ben Cibulya Nikol a Láz című kisfilmjében mesélte el a világhírű magyar orvos küzdelmét. Semmelweis Ignác szabadságharcának történetét a Koltai-féle megközelítésben még senki sem dolgozta fel.
A láthatatlan gyilkos a Magyar Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás mellett Vida József. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán, társproducere Bederna László. A láthatatlan gyilkos előreláthatóan 2023-ban kerül a magyar mozikba.
Fotók: Szupermodern Filmstúdió/Szvacsek Attila
cikk: MTI
