Huszonöt éve egyengeti a magyaroktatás útját Ausztriában Sági Zsuzsanna, az AMAPED elnökhelyettese. Először Linzben alapított magyar iskolát, majd Bécsbe költözött, és az AMAPED megalakulásában is jelentős szerepet vállalt. Szívvel lélekkel dolgozik azon, hogy átadja az Ausztriában felnövő gyerekeknek mindazt, amit értékesnek tart a magyar kultúrában.
Az egyik tanévvégi óráján látogattam meg a pedagógust és arról kérdeztem az ifjúsági csoportjába járó gyerekeket, hogy mi a véleményük a magyar órákról: „Azt élvezem leginkább, hogy mindig filozofálunk, ha például van egy mondat, amit nem értek, vagy amivel nem értek egyet, akkor azon mindig elgondolkodunk és beszélgetünk. Elmondhatom a saját élményeimet, és arról is eldiskurálunk. De azt is nagyon szeretem, ha verseket olvasunk.” – osztotta meg velünk a 16 éves Kovács Ilka, aki ikertestvérével már hét éve töretlen lelkesedéssel jár az AMAPED magyar óráira.A 13 éves Biró Mikolt is régóta, már négy éve koptatja az egyesület padjait, bár ebben a tanévben online csatlakozott az órákhoz. Szerinte a tanáruk nagyon jól tanít, többféleképpen is elmagyarázza a tananyagot, változatos órákat tart, és türelmes. A tanítványok szavai jól érzékeltetik azt a szemléletet, amely Sági Zsuzsanna pedagógiai munkáját is meghatározza: a magyar nyelven való közös gondolkodás és élmények fontosságát. Pedagógusi pályájáról és a külhoni magyaroktatásról kérdeztük.


Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Magyar-német szakos tanár, nyelvész és projektmenedzseri végzettséggel rendelkezel, évtizedek óta dolgozol pedagógusként, miért valasztottad ezt a pályát?
Sági Zsuzsanna: Igazából amióta az eszemet tudom tanár szerettem volna lenni. Már gyerekként is sokat játszottam tanárosat, kipakoltam a babáim, állataim és elmagyaráztam nekik a világot. Iskoláskoromban is sokszor kerültem olyan pozícióba, ahol másokért voltam felelős.
Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Amikor Ausztriába költöztél, először Linzben alapítottál hétvégi magyar iskolát. Miért tartottad ezt fontosnak?
Sági Zsuzsanna: Linzben is elég aktív a magyar közösségi élet. Azzal kezdődött, hogy akkor indult a HungaroMedia magyar rádióadás. Én már az egyetemi éveim alatt sok időt töltöttem a városban, de amikor magyartanárként diplomáztam, akkor költöztem végképp ide. Linzben akkoriban, huszonöt évvel ezelőtt nem volt lehetőség magyar tanulásra az iskolában, és nem volt hétvégi iskola sem. Én viszont ismertem a bécsi magyar tanulási lehetőségeket, és sok szülő is kérte, hogy magyar szakos tanárként tanítsam a gyerekeiket. Ebből alakult végül a Felső-Ausztriai Hétvégi Magyar Óvoda és Iskola, amelynek az alapítója voltam, de nem egyedül, hiszen a helyi közösség és a kollégáim támogatására is szükség volt. Simonffy Erika volt akkoriban a Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesületének az elnöke, aki nagyon támogatta ezeket az ötleteket. Pár évvel később elköltöztünk, egy ideig még távolról irányítottam a háttérmunkákat, de aztán azt is szépen átvették. Az iskola azóta is működik, bár már nem veszek részt benne, azért tartom velük a kapcsolatot, egy ideje már nem Linzben, hanem Welsben van a székhelye. Minden tiszteletem a kollégáké, akik azóta is ott dolgoznak, hiszen ott többet kell utazni, és fizikailag többet kell tenni a rendszeres magyaroktatásért.
Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Mi motivált arra, hogy Bécsben is bekapcsolódj egy magyar iskola, az AMAPED életébe?
Sági Zsuzsanna: Miután befejeztem a linzi iskolával kapcsolatos munkát, először azt éreztem, hogy nem hiányzik, hogy ezekbe belefolyjak, de a gyerekeim elkezdtek járni a bécsi foglalkozásokra, és egyszer Mentsik Szilvia megkérdezte, hogy tudnék-e neki segíteni, megosztanám-e azokat a tapasztalatokat, amiket Linzből hoztam, és meggyőzött. Sok lelkes tanárral és szülővel közösen én is részt vettem az AMAPED elindításában. Ez már huszonkét éve volt, és még mindig ott vagyok.
Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Milyen sajátosságai vannak a külföldön élő magyar gyermekek oktatásának?
Sági Zsuzsanna: A külhoni magyar nyelvű gyerekek nem a magyarországi szinten használják a magyar nyelvet, ezért másképp is kell tanítani őket.
Az AMAPED-nél sokat dolgoztunk egy olyan tanterven, amely megfelel az itteni gyerekek igényeinek, amelyet heti két órában a lehető legmagasabb szinten el tudnak sajátítani.
Ha esetleg visszaköltöznek Magyarországra, akkor az ottani magyaroktatásnak legalább a minimumát el tudják érni. Ehhez összehasonlítottuk a magyarországi magyar, mint anyanyelv, az ausztriai magyar, mint idegen nyelv és a német, mint anyanyelv kurrikulumokat, és belevettük mindazt, amit mindenkinek érdemes tudni, ami még megemészthető, ami lehetőséget ad továbbfejlődésre önállóan is, és amivel fenntarthatjuk a gyerekek érdeklődését.
Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Jelenleg ifjúsági csoportot vezetsz. Milyen témák és tevékenységek állnak a középpontban?
Sági Zsuzsanna: Ebben a tanévben irodalomból például a felvilágosodásról tanultunk. Ha nem is ismernek meg minden költőt, írót, de az irodalom által mélyebben megismerik a magyar kultúrát. A magyarul történő közös gondolkodás és a pozitív élmények sokkal többet adnak, mint a tankönyvi tudás. Csodálom ezekben a gyerekekben, hogy olvasás után elgondolkodnak a szövegeken, és magas szintű, érdekes beszélgetéseket lehet velük folytatni. Az irodalom mellett nyelvtant is tanulunk, ami azért nagyon jó, mert a témák nagyon hasonlóak a német nyelvtan témáihoz, például a különböző szövegfajták, amelyekről idén tanultunk. Szoktunk csinálni nyelvészeti elemzést is, ami azért fontos, hogy megértsék a nyelv logikáját. Ez egy olyan gondolkodási rugalmasságot ad, ami más nyelveknél, és tantárgyaknál is hasznos. A gondolkodás a lényeg.

Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Hogyan működik nálatok a hibrid online oktatás? Milyen előnyei és hátrányai vannak?
Sági Zsuzsanna: A gyerekek közül van, aki személyesen, és van aki online csatlakozik be a foglalkozásra. Segítséget nyújt ez a lehetőség, mivel a diákok órarendje nem teszi lehetővé, hogy mindenki odaérjen az órára. Hátránya viszont, hogy így nem olyan szorosan élik meg a közösségi élményt. Ennek az egész magyar képzési rendszernek, amit felépítettünk, a legfontosabb gondolata a magyarság élmény. Ha sikerül átadni magyar közegben való jó élményeket, akkor bármikor aktiválható a magyar nyelv, a tudásvágy. De ha minden digitálisan megy, akkor nehezebben alakítanak ki szorosabb személyes kapcsolatokat.
Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Szerinted miért szeretnek a gyerekek a foglalkozásaidra járni? Mi az, ami különlegessé teszi a közös munkátokat? Hogyan sikerült felkeltened az érdeklődésüket az olvasás és az irodalom iránt?
Sági Zsuzsanna: Én nagyon szeretem és tisztelem ezeket a gyerekeket, mert hihetetlen, hogy az egész napjuk után még hajlandóak eljönni, mert felfedezték az értéket ebben az egészben. Én azt szeretném, hogy lássák, hogy a tanulási folyamat nem a magolásról szól, hanem arról, hogy kiélhetik a kíváncsiságukat, ami minden gyermeknél természetes. De ez nem csak az én érdemem, a családnak is fontos szerepe van abban, hogy érdekelje a gyerekeket a magyar kultúra. Ez egy finomra hangolt közös munka a szülő, a gyerek, a pedagógus és az egyesület között.
Kőrösiné Forgó Ilona/Rólunk.at: Gyermekeid, Dávid és Alexa Ausztriában nőttek fel, és ők is az AMAPED tanulói voltak, magas szinten beszélnek magyarul, az egyesületek életébe is bekapcsolódtak. Mit tanácsolnál azoknak a szülőknek, akik külföldön szeretnék megőrizni gyermekeik magyar nyelvét és identitását? Mire érdemes különösen odafigyelniük a mindennapokban?
Sági Zsuzsanna: Ez lehet, hogy kicsit illúzióromboló, de nekem sosem a magyar identitás volt a lényeg, hanem az, hogy olyasmit adjak át a magyarságomból, amit én szeretek, amit csak ezen a nyelven tudok átadni. Tehát az identitás mögött álló értékeket kell megismertetni a gyerekekkel. Ha látják, hogy ez valóban érték a szülőnek, a közösségnek, akkor szeretni fogják, és ha szeretik, akkor kötődni fognak hozzá. Tulajdonképpen értékeket örökítünk tovább. A szülőknek azt tudom tanácsolni, hogy szeretni kell a gyereket, és meg kell neki mutatni mindazt, ami szép a világban.
Kiemelt kép, fotók: Kőrösiné Forgó Ilona







