A Dvorák Patka Színház április 13-án, az “Europa”-Club meghívására, a Collegium Hungaricum színpadán adta elő Petőfi Sándor tragikus sorsú feleségéről, Szendrey Júliáról szóló monodrámáját. A “Feleségek felesége” című mű a fiatal házastárs szemszögéből mutatta be a forradalmár költő életének rövid, de történelmi jelentőségű szakaszát.
Ezt hallgasd meg Juliskám! – hangzik el a minden pátoszt nélkülöző mondat valahol a darab közepén, és legkésőbb itt tudatosul a nézőben, hogy a történelmi hősök és koszorús nagy költők is hétköznapi emberek, akik ugyanolyan lelkesedéssel mutatják meg hitvesüknek frissen szerzett – később iskolai tananyaggá váló – versüket, mint más a sikeresen felszerelt konyhapolcot. A „Feleségek felesége” Szendrey Júlia szemszögéből mutatja meg a nemzeti hőssé nemesedett Petőfit, így egy kicsit nem csak a verselő és forradalmat szító ikont, hanem a szerelmes, bohéméletet élő fiatal férfit, és a férjet is maga elé képzelheti a néző. Megelevenednek a pár rövid közös életének különböző állomásai: a megismerkedés, az udvarlás, az esküvő, a koltói kastélyban töltött mézeshetek, majd az 1848-as forradalom történései, végül a költő halála körüli időszak.
A 2002-ben Patka Heléna színművésznő és Dvorák Gábor pantomimművész által alapított színtársulat 2004 márciusában tűzte repertoárjára a darabot, azóta 73 alkalommal játszották. Az egyszemélyes, egy színképes előadásban a monológokat Júlia naplójegyzetei, levelezése, Petőfi ismertebb költeményei tagolják; a költő gondolatait, feleségéhez intézett üzeneteit pedig a fiatalon elhunyt Kaszás Attila bejátszott hangján hallgathatják a nézők. A Dvorák Gábor által rendezett darabnak azonban nem csak ez kölcsönöz egyedi hangulatot, hanem az ilyesfajta vándorló előadásoknál nem megszokott igényes színpadkép és fénytechnika.
Az előadás után Patka Heléna mesélt nekünk a darab keletkezéséről és koncepciójáról:
Rólunk.at: Mi szolgáltatta a folyamatos történet alapját, és teljesen autentikusnak vehető, vagy van benne fikció is?
Patka Heléna: Korábban Kerényi Ferenc (1944-2008) irodalomtörténész írt egy Júlia című monodrámát, és ő engedélyezte, hogy azt alapnak felhasználjuk. Emellett naplórészletek, versek és levelek szolgáltak forrásként, illetve egy Júliáról szóló életrajzi regény is inspirált.
Ami a darabban fikciónak tekinthető, hogy Petőfiék nem voltak ott március 15-én este a Nemzeti Színházban. Az ott történt események azonban a a forradalom fontos részei voltak, és ezt mindenképpen láttatni szerettük volna. Ennek az is oka, hogy az előadást gyakran használják rendhagyó irodalomóraként, és ott fontos, hogy a diákok számára az összes korabeli esemény megjelenjen a színpadon. Egyébként a gyerekek nagyon szeretik az ilyen oktatást, hiszen a száraz tananyaghoz képest sokkal színesebb, érdekesebb a színmű.
Időutazás Szendrey Júliával
A darab lehetőséget ad a villámgyors internetes információáramlás korában élő nézőnek, hogy egy kicsit rácsodálkozzon a reformkor tempójára. Szendrey Júlia visszaemlékezésében megemlíti, hogy kedvelt családi programjuk volt „várni a gőzhajót Bécsből az ottani újságokkal és hírekkel”.
Az 1830 szeptemberében vízre bocsátott, az uralkodóról elnevezett Franz I. az első, menetrend szerint közlekedő hajó volt Bécs és Pest között. A Prater közeléből indult, 14 óra 15 perc alatt ért le, a sodrással szemben viszont 48 óra 20 percre volt szüksége az út megtételéhez. Pestről tehát lassabban jutottak el a hírek Bécsbe, de a gőzös indulása és érkezése mindkét városban nagy látványosságnak számított.
(Forrás: Rubicon, 27 évf. 9.szám)
Rólunk.at: Hogyan alakította ki Júlia figuráját? Hiszen a privát személyiségéről feltehetően nem sok lenyomat maradt meg.
Patka Heléna: Annyit azért tudunk róla, hogy vagány nő volt, például nadrágban járt. Aztán az akkori időkben nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki az apjának ellentmondjon, és mégis férjhez menjen a vagyontalan költőhöz. Az biztos, hogy akaratos volt. Amúgy a magam tapasztalataiból próbáltam építkezni, visszaemlékezve az első szerelmemre, és visszaemlékezve életemnek arra az időszakára, amikor annyi idős voltam, mint itt Júlia…
Rólunk.at: …aki döbbenetesen fiatalon vált özveggyé.
Patka Heléna: Igen, 21 évesen már özvegy volt, és utána szükségszerűségből kényszerült újra házasodni. Az apjához feltehetően nem akart visszamenni, Pesten nem maradhatott volna. Boldogtalan volt a második házassága, habár született belőle még három gyerek, aztán ő is fiatalon, negyven évesen halt meg. Én most 46 éves vagyok, és 19 éve játszom ezt a darabot. Szoktam gondolkozni azon, hogy esetleg le kellene venni már a repertoárról. Furcsa arra gondolni, hogy már amikor elkezdtem, akkor is túlkoros voltam Júliához képest. Más oldalról nézve pedig ez alatt az idő alatt sokat ért az előadás, az én tudásom és tapasztalatom is nőtt, másképp játszom ma, mint tizenkilenc évvel ezelőtt. Akkor például még nem volt gyerekem, és ezért másképp mondtam el Júlia anyjához szóló levelét, amiben elárulja, hogy kisunokája lesz.
Fotó: Balázs Viktor (4), Sáskáné Nádas Ágnes (1)
Akár ez is tetszhet
