Nádas Péter író, Magyarország egyik legesélyesebb irodalmi Nobel-díj várományosa, egészen gyermekkorától készít fotográfiákat. Eredetileg fényképésznek tanult, a vegyipari technikum elvégzése után sokáig sajtófotósként dolgozott – többek között a Nők Lapjának is fotózott. A hetvenes évektől visszavonult a hivatásszerű fotózástól és minden idejét regényírásnak szenteli. A sajtófotók és riport jellegű képek után érdeklődése a csendéletek, portrék, pillanatképek felé fordult. A gombosszegi ház udvarán álló körtefáról több száz képet készített, ezek illusztrálták Saját halál című művét. 2003 óta digitális technikával, elsősorban iPhone-nal fotóz hagyományos képeket. Teljes fényképészeti életművét a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozza. A bécsi Collegium Hungaricum ezekből a képekből rendezett kiállítást.
A kiállítás Nádas Péter mintegy félszáz fotográfiáját mutatja be fotográfus életművének analóg korszakából. A válogatás széles alkotói időintervallumot ölel fel, mely egészen a korai, 1960-as évek elejétől az 1990-es évekig húzódik. Az itt bemutatott utazótárlatot 2002-ben a francia művészeti piacon aktív Fnac (Török Andrással, Kincses Károllyal közösen) készítette. Az erre kialakított bőröndbe installált fotókat Avignonban, Nantes-ban, Olaszországban és Bukarestben is bemutatták.
Nádas Péter képalkotói érdeklődése fokozatosan a figuratívról az absztraktra, a „tárgyak, dolgok, témák” helyett a fény útjának kutatása, rögzítése felé fordult. Az életművét jelentő gyűjteményt három szériára szokás osztani, az első az 1960-as években készült fotóriporteri sorozatok, portrék, a második a kertjében álló vadkörtefát megörökítő fényképek és polaroidok 1994-2001-ig, és a Világló részletek sorozat, amely főként az 1999-2003 közötti képeit jelöli. A kiállításon az első két korszakból riportot, portrékat, csendéleteket, tájképeket láthatunk a szerző fotózásra vonatkozó szövegei kíséretében. - forrás Collegium Hungaricum