Balaton + Retro címmel izgalmas időszakos kiállítást nyitottak meg május 25-én a Collegium Hungaricumban, melynek témája a magyar tenger és annak turizmussal kapcsolatos plakátjai, kiadványai és más emléktárgyai, melyek a rendszerváltás előtti időszakba viszik vissza a látogatót. A színes tárlat a Művészetek Háza Veszprém projektje, és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program része.
Nekem a Balaton a Riviéra – dalolta Németh Lehel és Felföldi Anikó az 1961-es kiadású COLORVOX képes hanglemezen, amin a balatonfüredi sétány előtt sikló vitorlásokat és háttérben a tihanyi apátságot láthatta a korabeli zenerajongó. A máig népszerű dal nem csak egy pillanatnyi, hanem generációkon átívelő életérzést fogalmazott meg. Igen, nekünk magyaroknak – de akár a valamikori NDK-soknak és Csehszlovákoknak is – a Balaton mágikus helyszín. Can Togay, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kreatív-művészeti főtanácsadója a kiállítás megnyitóján elmondott beszédében ennél tovább is ment, „nemzeti örömként”, és a „szerelem és szabadság helyszíneként” írta le kedvenc tavunkat.
Aki ellátogat a Collegium Hungaricum első emeleti kiállítótermébe, annak legelőször a falakon függő hetven eredeti plakát fogja vonzani a tekintetét, amelyek az ötvenestől a nyolcvanas évekig terjedő időszakban készültek. A színes poszterek persze nem csak a tóról, hanem az ország és a magyar társadalom változásáról is érdekes (kor)képet mutatnak. A fiatalabbaknak retro, a rendszerváltás előtt felnőtteknek nosztalgikus szép emlékeket idéz fel egy IBUSZ reklám, vagy az Ötvös Csöpi filmek plakátjai.
Persze van itt más is: Balatoni Világos sör címkéje, Balaton Szelet csokoládé, hajcsavaró és NDK hajszárító, összehajtható kemping szék, szódás szifon és badacsonyi bor – mind-mind egy balatoni nyaralás elmaradhatatlan kellékei, ugyanúgy, mint a Traubisoda, a műanyag bögre vagy az alumínium uzsonnás doboz.
Az Európa Kulturális Fővárosa program
Az Európa Kulturális Fővárosa címet 1985-ben hozták létre Melina Mercouri görög színésznő és kulturális miniszter javaslatára, és azóta is az EU kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb eseménye. Eddig 71 város viselhette ezt a címet, legelőször Athén volt Európa Kulturális Fővárosa.
A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda annak érdekében, hogy megmutassa tagállamainak kulturális gazdagságát, növelve az európai polgárok közös kulturális térségéhez való tartozásának érzetét, és ezáltal egymás jobb megértését.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím annak tudatosítása, hogy az európai kultúra közös tere a különböző országok és városok együttes hozzájárulásából jön létre. A művészetek nyelvén közvetíti, hogy az európai kultúra közös, és mindig az adott régió kulturális aktivitásának az eredménye. A címet birtokló város és régió az ott létrejövő kulturális eseményekkel a figyelem középpontjába kerül, ezzel javítva a város imázsát és növelve turisztikai vonzerejét.
A Collegium Hungaricumba Veszprémből érkezett a kiállítás, ahol már januártól megnézhették az érdeklődők. Persze itt Bécsben az osztrák látogatóból más érzelmeket válthat ki, mint a hazaiból, hiszen ők eltérő látószögből látják a rendszerváltás előtti Magyarországot. Éppen ezért volt ügyes húzás Méhes Mártontól, a Collegium Hungaricum rövidesen hivatalba lépő új igazgatójától, hogy felkérte Cornelius Hell osztrák esszéírót és műfordítót, hogy olvassa fel a megnyitó vendégeinek „A Balatonnál” című írását. Hell 1983-ban, a puhuló kommunista diktatúrától kissé szorongva érkezett „nyugatiként” a Balatonhoz, és lépésről lépésre hódította meg őt a tó világa. Szégyenkezve csodálkozott rá, hogy a „Zimmer freiben” a család a nyári konyhába költözik, amíg a fizetővendég a nappaliban tanyázik, meghökkenve kóstolta meg a reggelihez kapott nyers vöröshagymát, és a selymes víz mellett a lángos is életre szóló emlék lett neki.
Persze a Balaton nem csak múlt, hanem a jelen és a jövő is – hangsúlyozta Kovács Balázs, a magyar kulturális és turizmusmarketing ausztriai regionális képviselője. Ha valamikor, akkor most igazán megéri egy nyugat-európainak a Balaton környékére látogatni, hiszen idén Temesvár és a görögországi Elefsina mellett Veszprém lett Európa egyik kulturális fővárosa. Ez pedig izgalmasabbnál izgalmasabb programokat jelent, azoknak, akik Közép-Európa legnagyobb tavához látogatnak. Az online felhasználók a program weboldaláról, vagy egy külön erre a célra fejlesztett, a Google Play-ről vagy az App Store-ból ingyenesen letölthető VEB 2023 applikációból tájékozódhatnak a mintegy 3000 programról.
Aki pedig a Collegium Hungaricumban megnézi a kiállítást, az rögtön két legyet is üthet egy csapásra, hiszen a magyar kultúra bécsi otthona a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program infopontja is, ahol programfüzetek és más ingyenes információs anyagok is rendelkezésre állnak.
Fotó: Collegium Hungaricum/Kovács Attila
Akár ez is tetszhet
