Magyar családi napot rendezett Bécsben a 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat szeptember 12-én, szombaton. A Donauparkbühne körül egész nap magyar családok találkoztak, a gyerekeket pedig többek között kézműves programok, sportjátékok, ugrálóvár, interaktív bábszínház és táncház várta.
A családi napot tavaly rendezték meg először. Akkor még májusban tartották az eseményt, idén viszont szeptemberre tették, részben azért, mert ez az időpont jobban illeszkedik a cserkészév kezdetéhez. A szervezők közben azt is figyelték, hogyan lehet elérni azokat a magyar családokat, akik még nem kapcsolódtak a bécsi magyar közösséghez. „Tavaly azon lepődtünk meg a legjobban, hogy nagyon sok ismeretlen arcot láttunk. Nem is tudtuk, hogyan kerültek a rendezvényre.” – mondta Póser Tibor, a 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapat parancsnokhelyettese. A szervezők számára fontos visszajelzés volt, hogy idén is sok olyan család érkezett, amely korábban nem kapcsolódott a cserkészethez. „Nagyon sok ismerős arcot látok cserkész körökből, de nagyon sok gyereket látok, akiket életemben nem láttam még. Úgyhogy szerintem nagyjából elértük, amit szerettünk volna.” – mondta.


A programon volt kézműveskedés, színezés, arcfestés és sportolási lehetőség, a gyerekek pedig ugrálóvárban is játszhattak. A szervezők szerint tavaly ez utóbbi különösen népszerű volt, ezért idén már két különböző ugrálóvárral
készültek, a kisebbekre és a nagyobbakra gondolva. A színpadon interaktív bábszínház és zenei program is szerepelt, a Napraforgók Néptánccsoport pedig a fellépése után gyerektáncházat is tartott. „Meglepő volt, hogy ennyi gyereket fel tudtak vinni a színpadra, mert ilyenekre általában az idegen gyerekek nem hajlandók. A szülőkkel együtt teljesen
megtelt a színpad.” – mesélte Póser Tibor. A cserkészek saját programjai közül több is megjelent a rendezvényen, de a
szervezők ügyeltek arra, hogy a családi nap ne váljon cserkészbemutatóvá. „Nem az volt a célunk, hogy promózzuk a cserkészetet, hanem az, hogy jöjjünk össze és ismerkedjünk.”
A 72. számú Széchenyi István Cserkészcsapatnál a cserkészet és a magyar kultúra összekapcsolása tudatosan jelenik meg a mindennapi programokban. A tíz év feletti gyerekeknél például a természetjárás, a szabadtéri programok és
az önállóságra nevelés kerülnek előtérbe. A klasszikus cserkészprogramokat azonban magyar történelmi és kulturális tartalommal is kiegészítik. Így kerülhet elő például a rovásírás, egy-egy történelmi személyiség vagy a magyar történelem valamelyik korszakának feldolgozása. Ennek szerinte különösen nagy jelentősége van a külföldön élő magyar gyerekek esetében. „Ezeket nem tanulják az itteni magyarok, nem nagyon szembesülnek velük.” A magyar nyelv és kultúra a cserkészvezetők képzésében is megjelenik. A vezetőknek a vezetőképzés során magyar nyelvi és irodalmi vizsgát is kell tenniük.


A csapat célja, hogy körülbelül kéthetente legyen foglalkozásuk. A naptárban ez szemeszterenként nagyjából tizenkét programot jelent, ehhez jönnek a táborok és az olyan közös események, amelyeket más cserkészszervezetekkel együtt
rendeznek. Ha egy foglalkozás valamilyen okból elmarad, igyekeznek más programot szervezni: lehet ez egy hétvégi program, egy rövidebb tábor vagy éppen karácsonyi esemény.
Póser Tibor felnőttként, huszonéves korában találkozott először komolyabban a cserkészettel. Debrecenből származik, és korábban legfeljebb a televízióból ismerte a scouting fogalmát. Cserkészettel végül a felesége miatt kezdett el fgolalkozni, később pedig vezetőként is aktív lett. Az elmúlt években a háttérmunkában, a vezetők képzésében és a csapat irányításában is részt vett. A legfontosabb élményei közé a táborokat sorolja. Egy-egy tíznapos tábor alatt a gyerekek és a vezetők szinte folyamatosan együtt vannak. Ez időnként nehéz helyzeteket is jelenthet, de éppen ez teremti meg azt a közösségi élményt, amelyet máshol nehéz megszerezni. „A táborban mindenki kipróbálja magát. Sírás-rívás is van mindenütt. De a végére valahogy összeolvad a társaság.” A szeptemberi családi nap pedig ennek a közösségnek egy jóval tágabb változatát próbálja megteremteni: nemcsak azoknak, akik már cserkészek, hanem minden Bécsben élő magyar családnak, akik szeretnének egy napra találkozni, beszélgetni.
Kiemelt kép, fotók: Horváth Nóra



























