Az AMAPED – Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete – új, háromrészes előadássorozatot indított szülők számára, hogy segítséget nyújtson a 3-6 éves gyermekek iskolakezdésre való felkészítésében. Február 15-én az első előadás középpontjában az iskolaérettséghez szükséges részképességek és a szülők támogató szerepe állt. Március 1-jén a nyelvi és pszichés fejlődés, március 15-én pedig a mozgással kapcsolatos képességek és fejlesztési lehetőségeik lesznek a középpontban.
Az előadássorozat ötletgazdája, főszervezője Tóthné Nagy Ildikó, aki általános tanító, TSMT I. és alapozó mozgásfejlesztő, valamint homloklebeny tréner, szeptember óta tart fejlesztő foglalkozásokat az AMAPED-nél. Aszalós Edit óvodapedagógus, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik mind a magyar, mind az osztrák oktatási rendszerben, így sok hasznos gyakorlati információval szolgált az iskolaválasztással, iskolai óvodai felmérésekkel, fejlesztendő területekkel kapcsolatban. Az előadás interaktív formában zajlott, ahol a résztvevők kérdéseket is feltehettek, és gyakorlati tippeket kaptak a szakemberektől.
Mit jelent az iskolaérettség?
„Úgy kell elképzelni az iskolaérettséget, mint egy háromlábon álló fejős széket. Ha bármelyik láb valamiért nem stimmel, akkor az a gyermek nem iskolaérett.” – árulta el Tóthné Nagy Ildikó. Az egyik ilyen láb a mozgás, a fizikai-biológiai érettség, a második a kognitív, a harmadik pedig a pszichés és szociális fejlettség. A tanulási folyamat sikeressége nagyban múlik ezen készségek komplex fejlődésén.
A mozgás mindennek az alapja
A mozgásfejlődésnek van egy nagyon specifikus csak az emberre jellemző mozgásfejlődési íve (kúszás-mászás-járás stb.). Ha ebből bármi kimarad, vagy nem a megfelelő sorrendben történik, esetleg nem megfelelő ideig, akkor az később gyakran vezethet problémákhoz a kognitív készségekben, hiszen ezek a mozgások azért jönnek létre, hogy az idegpályák kapcsolódjanak. Ildikó hangsúlyozta, hogy nagyon megváltoztak a gyermekek mozgáslehetőségei az utóbbi évtizedekben. Sokkal kevesebbet tudnak úgy szabadon mozogni, amely az ő spontán mozgásfejlődésüket segítené. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a 3-6 éves korú gyerekeknek naponta legalább három óra fizikai aktivitás javasolt, amelyből 60 perc aerob testmozgás legyen, mint pl.: futás, szökdelés, rollerezés.
„Szülőként azzal tudjátok a legtöbbet segíteni a gyermeketek mozgásfejlődését, ha minél többször elviszitek őket a játszótérre. Az ottani eszközökön számtalan lehetőségük van a szabad mozgásra.”
Aszalós Edit kiemelte a testi-fizikai érettség szerepét is, megtörtént-e már a fogváltás, a kézcsontosodás. Egy egyszerű gyakorlattal otthon is tesztelhetjük ezt: ha a gyermek a feje felett átnyúlva eléri a fülét az ellentétes oldalon, az azt jelzi, hogy testi fejlettsége elérte az iskolaérettséghez szükséges szintet.
Kognitív és szociális képességek
Tóthné Nagy Ildikó gyakorlati példákkal illusztrálta az iskolai beváláshoz szükséges legfontosabb kognitív részképességeket, és hogy hogyan tudjuk ezeket megfigyelni, illetve játékos módon fejleszteni.
Az időbeli tájékozódást például úgy segíthetjük legegyszerűbben, ha elmeséljük mit fogunk csinálni reggel, este, holnap, hétvégén stb. Ezáltal a gyermek megtanulja a napszakokat, napokat, ami biztonságérzetet is ad számára. A beszédértést, észlelést és emlékezetet élőszavas mesékkel és mondókákkal lehet a legjobban fejleszteni. A rajzfilmek nézése nem jó megoldás, mivel a gyermek nem látja megfelelően a szájmozgásokat.
A szociális fejlettség szintén kulcsfontosságú az iskolai beválás szempontjából. A szabálytudat és a kudarctűrés kialakításához rendkívül hasznosak a társasjátékok, de akár a házimunkában való részvétel is fejlesztheti ezeket a területeket. A problémamegoldó képesség azáltal fejlődik leginkább, ha a szülő nem csinál meg mindent gyermeke helyett, hanem hagyja gondolkodni, például azon, hogy milyen ruhát kell felvenni, ha odakint esik az eső.
Óvodai felmérések
Az óvodapedagógusok különböző szempontok alapján értékelik a gyermekek iskolaérettségét. Aszalós Edit óvodapedagógus előadásában bemutatta, hogy milyen készségeket figyelnek meg a gyerekeken, és az ezt tartalmazó táblázatot a szülők haza is vihették. Edit hangsúlyozta, hogy a táblázatban jól látható, hogy az iskolakezdés előtti utolsó félévben sajátítja el a gyermek a legtöbb készséget.
Magyarul vagy németül fejlesszék a szülők gyermeküket?
Aszalós Edit határozottan azt javasolja, hogy magyar anyanyelvű gyermekével a szülő otthon magyarul beszéljen, kérdezzen, meséljen. Ha a gyermek magyar nyelvismerete stabil, akkor könnyebben el tudja sajátítani a német nyelvet is az óvodában, iskolában.
„Egy iskolaérettséget mérő feladat, hogy a gyermek kap egy képet, és beszélnie kell róla összefüggő mondatokban németül. Ha ezt az anyanyelvén magyarul még nem tudja megtenni, akkor ne várjuk, hogy németül menjen neki.”
Folytatás
A következő előadások további részletekkel szolgálnak majd arról, hogyan segíthetjük gyermekeinket az óvoda és iskola közötti átmenet során. A második alkalmon, március 1-jén, Mészáros Dóra és Noszkó Nikolett pszichológusok érkeznek majd a Kuckó – Pszichológiai és Fejlesztő Műhelyből. Az előadás középpontjában az érzelmi és pszichés iskolaérettség áll. A szakemberek többek között arra keresik a választ, hogy a gyermek érzelmileg felkészült-e az iskolára, képes lesz-e figyelni, koncentrálni, illetve hogyan tud majd beilleszkedni az osztályközösségbe. Emellett Kőrösiné Forgó Ilona, logopédus-gyógypedagógus mutatja be, milyen beszéd- és nyelvi készségek szükségesek az iskolaérettséghez, és milyen jelek utalhatnak arra, ha a gyermek még támogatásra szorul ezen a területen.
A harmadik alkalmon, március 15-én, a mozgásfejlődés szerepe kerül előtérbe. A szakemberek arra keresik a választ, hogy mire következtethetünk a normáltól eltérő mozgásfejlődésből, és milyen hatással lehetnek a le nem épült csecsemőkori reflexek az iskolaérettségre. Az előadást Tóthné Nagy Ildikó mellett Pásztiné Kotrba Tünde, végzős gyógypedagógus, a Kulcsár-féle Komplex Mozgásterápia módszer alkalmazója és babamasszázs oktató tartja majd.
Ildikó beharangozta, hogy tervben van egy iskolaelőkészítő csoport indítása is az AMAPED-nél szeptembertől, ahol másfél órás foglalkozás során fejlesztik majd a mozgást, tájékozódást, valamint a kognitív és szociális képességeket, melyek elengedhetetlenek az iskolaérettséghez.
Fotók, videó: Kőrösiné Forgó Ilona
Akár ez is tetszhet
