Tizedik évadát kezdi meg a Svung Bécsi Magyar Színház. A jubileumi évet minden eddiginél több bemutatóval ünnepli a társulat, de a tervek között szerepel egy egyszeri, különleges előadás is. A legnagyobb célkitűzésük, hogy idén saját játszóhelyet találjanak.
Javában zajlanak a Svung új bemutatóinak a próbái. Az évad első felében három új előadás kerül színpadra. Idén az a koncepció, hogy kevesebb szereplős, kisebb kiállítású előadásokon dolgoznak, így több produkció tud párhuzamosan próbálni. Az első bemutatót november 1-jén tartják. Nagy, klasszikus drámaírók művei eddig nem szerepeltek a Svung repertoárjában, most ez megváltozik, mert Csehov Leánykérés című egyfelvonásosát állítja színpadra Homlok Bertalan, akit a nézők a színpadról (A vérszipoly, Az ibolya, Kurvák, Fondü) már jól ismerhetnek. Ő mesélt az első bécsi rendezéséről.


„Már az egyetem alatt is jobban érdekelt a rendezés, mint a játék, illetve korábban is csináltam saját projekteket, ahol mondhatni rendezőként vettem részt. Hiányzott az ilyen jellegű kihívás az életemből mostanában. Csehovot lenyűgözőnek tartom, mert annak ellenére, hogy fiatalon, 44 éves korában halt meg, elképesztő módon látja át az emberek belső működését, emellett pedig rettentő keserű és sajátos humora van, amit nagyon a magaménak érzek. A csapat nagyon lelkes, Hierholcz Annával és Bihary Bálinttal dolgozunk. És bár az utolsó szó az enyém, de szeretem bevonni a színészeket a rendezésébe, örülök, ha hoznak saját ötletet, főleg most, hogy én is színpadon leszek – nem könnyű mindig kívülről látni a képet. A történetet egy fiktív idősíkba helyeztük, mely lehet akár az eredeti csehovi haldokló cári rendszer, vagy a ’80-as évekbeli haldokló Kádár-rendszer, esetleg a jelenünk. Az előadást egy szűkített térben játsszuk, a nézők három oldalról ülik körbe a teret, mi magunk pedig egy intim kisrealista, már-már filmes játékstílust igyekszünk majd hozni, kidomborítani az emberi lélek gyarlóságait.”


Új, élőszereplős mesejáték is készül az évadban. A Pille Tamás nevével fémjelzett bábtagozat kétéves kortól kínál előadásokat, a mesejátékok viszont az öt év fölöttieket szólítják meg egészen 10-12 éves korig. A január végére tervezett bemutató Az aranyrózsa címet viseli, és Bari Károly Az erdő anyja című cigány mesegyűjteményében található történetek alapján írta Pohl Balázs. Ezzel az előadással debütál rendezőként Bajka Kinga Csengele, aki már több éve dédelgeti magában ezt az álmot, hogy ebből a mesekönyvből zenés gyerekelőadást készíthessen.
Szintén januári bemutató lesz az Itteni színjáték, mely Dante Isteni színjátékának a szerkezetét követve kalauzolja el a nézőket a bécsi magyarok szövevényes világában A produkció különlegessége az, hogy nem egy előre megírt darabot kezd próbálni a társulat, hanem improvizációkon, drámajátékokon keresztül jutnak el a végleges szöveg megszületéséig. Pohl Balázs nagyjából egy éve dolgozik már a projekten:
„Arra gondoltam, hogy a tizedik évadunkban valamilyen módon arról is kellene beszélnünk, hogy milyen itt élni magyarként. Elkezdtem sztorikat gyűjteni – amúgy is mindig van nálam egy füzet, amibe minden érdekes mondatot fölírok, hátha még tudom valamire használni –, olvasgattam a közösségi médiás bejegyzéseket, kommenteket, és arra jutottam, hogy egy hosszabb ideje itt élő külföldi három stáción megy keresztül, ami megfeleltethető az Isteni színjáték szerkezetével. Innen ered egyébként a cím is.
Ezekkel a sztorikkal kezdtünk el dolgozni, improvizálni, egy-egy mondatra jeleneteket fölfűzni, így lassacskán kialakul a végleges történet és a szövegkönyv. Az előadásban a „régiek” mellett szerepelni fog az összes ember, aki idén csatlakozik a társulathoz, ez egyrészt egy jó alkalom arra, hogy bemutatkozzanak a közöségnek, másrészt van négy-öt hónapunk arra, hogy megismerjük egymást. Kifejezetten szeretek olyanokkal dolgozni, akikről szinte semmit nem tudok, ez biztosan a drámapedagógusi létemből fakad. Kíváncsi vagyok, hogy ki tudom-e hozni belőlük azt, amit az első találkozásunk alkalmával láttam vagy éreztem meg. Eddig még nagyon ritkán fordult elő, hogy tévedtem.”


Az évad további része egyelőre tervezés alatt van, melyek között szerepel két svungos, Honti Rebeka és Kiss Péter saját darabja, valamint Spiró György Prah című komédiájának színrevitele. A tavasz folyamán egy ünnepi estet mindenképp tartanak, melynek keretében a nézők megismerhetik a társulat elmúlt 10 évét.
Természetesen folytatódik az ImpróSvung, Szabó-Héger Zsófi vezetésével. Ez a szekció bővülni is fog, bevezetik a zenés imprót, tartanak workshopokat más imprótársulatokkal, a cél pedig a rövid jeleneteken túlmutató egész estés komplett előadás létrehozása. Újra indul a Svung-vendég sorozat: minden hónapban eljön Bécsbe egy magyarországi előadás. Októberben stand-uposokat látnak vendégül.
A művészeti részen túl ebben az évben két nagy projekt előtt áll a társulat. Az egyik, hogy megtalálják a csapat új tagját, aki pályázatok felkutatásával és megírásával segítené a munkát, a másik pedig az, hogy saját játszóhelyhez jussanak, és a következő évadot már ott kezdhessék el.
Kiemelt kép: Klotz János











