Kortárs versek, egyházi kórusok előadásai és a magyar népzene volt a középpontban A többnyelvűség kincse címmel meghirdetett programon május 8-án este a Felsőőri Református Egyházközség dísztermében. A rendezvény a Concentrum, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Felsőőri Református Egyházközség közös szervezésében valósult meg.
Mag. Manfred Koch, a Concentrum elnökségi tagja, nyugalmazott szuperintendens köszöntötte a közönséget. A kulturális programot a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) népzenészei kalotaszegi népdalokkal kezdték. Az őriszigeti származású dr. Baumgartner Gerhard történész, burgenlandi magyar tájszólásban Pulay Gyula álnéven írt verseit olvasta fel a teltház előtt. „Gyula volt a nagyapám, a nagymamám leánykori neve volt a Pulay. Nem akartam megjelenni mint költő, de az évek folyamán ez kiderült, és Bécsben egyszer már felolvastam, de itt először adtam elő a szigetieknek.” – mondta a történész, aki a ’80-as évek végén írta verseit. Akkoriban sokat dolgozott Budapesten és foglalkoztatta a különbség a burgenlandi magyar tájszólás és a magyar nyelv között. „Nagyon foglalkoztatott az az érzés is, hogy ez a tájszólás előbb-utóbb el fog tűnni az öregekkel. És akkor megpróbáltam, hogy lehet-e ezt a falusi kisebbségi nyelvünket irodalmi formában is használni és így születtek ezek a versek.” A ’90-es évek elején jelent meg egy antológia, aminek témája az osztrák népcsoporti irodalom volt. „Igazából ez volt a mi nyelvünk, így éltünk, így használtuk, így kevertük is állandóan. Akkoriban meg voltam róla győződve, hogy a burgenlandi magyar nyelv el fog tűnni, de a határnyitás után a helyzet teljesen megváltozott.” – tette hozzá a történész.
Elhangzottak többek között E vín meg e fiatal halál, Étinieni, Kutyadal, E jegyzetfüzetémbe, Kisebbsíg lennyi, Szabad című versei, valamint a Tudok spréhn dáits. A verset az idősebb generáció különösen kedvelte, mivel autentikusan mutatja be az Őrvidékre mai napig érvényes mindennapi kevert nyelvhasználatot.
tudok spréhn dáits
de nem guod
de mier musszáin spréhn dáits
worum nit szabad spréhn magyaru?
wál, mondják
ronda, ronda
csek dummész báuá
beszi magyaru
wosz gsáiti méns
mindig spréhn dáits
akkor gebildét
übünyi kell
sokat übünyi mert
übung máht de máisztá
(Pulay Gyula: Tudok spréhn dáits)
Az esten felolvasta verseit Mag.a Istvanits Kerstin magyar tanárnő is, akinek írásai a Junge Literatur Burgenland Vol. 7 című kötetben jelentek meg. Előadásában két nyelven, magyarul és németül hallhatta többek között a Határmenti terület, Pályaudvar, Holdudvar, Értékes teremtés, Harmat, Sárga mező, Esti virág és Isten háza című verseket a közönség. Érdekesség, hogy az utoljára elhangzott Isten háza aznap íródott. Kerstin a felsőpulyai születésű Istvánits Vilmos unokája, aki szintén írt verseket. „Apai oldalról van ez a vonatkozás, és tulajdonképpen úgy kezdődött ez az egész, hogy elkezdtem kutatni. Irodalmár vagyok, igaz, hogy tanítok, de mindig is nagyon közel állt hozzám a kutatás és mint irodalmár megnéztem és elemeztem ezeket a verseket.” Kerstin főleg a pandémia alatt írta verseit, novelláit és néhány rövid történetet. „Számomra a többnyelvűség kincs, úgy gondoltam, hogy ezt a többnyelvűséget az irodalomba be lehet vonni.” Legtöbb versét a természet ihlette.
Éjjeli gyertya vagyis ligetszépe:
egy virág a sötétben.
Nyári csillag, esti virág.
Az éjjeli gyertya nem alszik.
Napközben szundikál.
A nap véget ér.
Besötétedik.
Az éjjeli gyertya felébred, lángol.
Ligetszépe ragyog.
Fényes, sárga pontocska a sötét éjszakán.
Egy virág, fényes mint a nap, ezen az ejszakán.
Egy virág, mint csillag, a földön.
S tud hozni fényt a sötétbe.
(Istvanits Kerstin: Esti virág)
A prózai részeket a népzene mellett az egyházi kórusok dalai szakították meg. Énekelt a Felsőőri Református Egyházközség Kórusa a Fel, Barátim, drága Jézus zászlaja alatt című dalt, az Őriszigeti Evangélikus Egyházközség Kórusa a Nagy Istenem, Du bist in Gott geborgen, és a Halleluja című dalokat énekelte el, amivel még a közönséget is bevonták egy közös éneklésbe. Mindkét kórust Cséfalvay Dániel vezényelte. A BMKE népzenészei ördöngösfüzesi, de ugyanakkor burgenlandi magyar népdalokat – Alsóőri híd alatt, Gyöngyöm, gyöngyöm…, Csak azt mondják – is játszottak. A népzenészek végül bakonyi népdalokkal zárták az estet.
A Concentrum – fórum a politikai, társadalmi, etnikai és kulturális ökumenizmus számára 1994-ben szervezett először közös rendezvényt a burgenlandi népcsoportokkal, a magyar népcsoporttal közös Burgenlandi színes magyar est ennek a programsorozatnak a felélesztése. Dr. Gerhard Harkam a Concentrum elnökségi tagja, nyugalmazott lelkész, Christian Drobits tartományi képviselő, Michael Leitgeb, Felsőőr alpolgármestere, Kádas Richárd felsőőri református lelkész, Frauer Ludwig, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke és Zsótér Iris, a BMKE elnökhelyettese, a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium igazgatónője.
A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2019-es Őrség című folyóiratában összegyűjtötte a burgenlandi magyar költőket és műveiket. A magazinban többek között Pulay Gyula és Istvánits Vilmos költeményei is olvashatók.
Fotók, szöveg: Burgenlandi Magyar Kultúregyesület
Akár ez is tetszhet
