Száz év után újraéled a Székely Trupp, Benedek Elek legendás irodalmi társulata. Elek apó és testvérének ükunokái most új formában viszik tovább az író szellemiségét, hogy a mai közönségnek is megmutassák, mit jelent a magyar szó, a mese és az összetartozás ereje.
Ki ne hallotta volna gyerekként Benedek Elek meséit? A Kis gömböc, a Világszép Nádszál kisasszony, a Hűség jutalma, vagy éppen A só olyan erkölcsi tanulságokat is közvetítenek, amelyek ma is fontosak. Elek apó – ahogy a köztudatban emlegetjük – nemcsak a legnagyobb meseíróink egyike volt, hanem a magyar népmesegyűjtés egyik legkiemelkedőbb alakja is. Az erdélyi születésű író, újságíró és politikus több mint negyven évet töltött Budapesten, ahol a magyar nyelv és kultúra ápolását tekintette életfeladatának, parlamenti képviselőként és szerkesztőként is a nemzeti önazonosság erősítéséért dolgozott.
Amikor visszatért szülőfalujába, Kisbaconba, nem vonult vissza a közélettől – épp ellenkezőleg. Összegyűjtötte Erdély fiatal íróit és költőit, és megalapította a legendás „székely truppot”. Benedek Elek mozgalmi kezdeményezése, amely az erdélyi magyar kultúra terjesztését és megerősítését szolgálta, s egyfajta vándor irodalmi társulatként járta a világot, turnéi során többek között Budapestre is eljutott. A csapat tagjai – Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Bartalis János, Szentimreiné Ferenczy Zsizsi, György Dénes és ifj. Delly Szabó Géza – két éven keresztül járták főként Erdély városait és falvait, hogy élőben mutassák meg, milyen sokszínű és életteli a székely irodalom. A turné egyedülálló kulturális vállalkozás volt, amelyhez hasonlót akkoriban senki sem csinált.
Benedek Elek halála után a mozgalom lassan elhalt, de most, száz évvel később újraéled: Bardócz Orsolya, Benedek Huszár Botond, Sebestyén Aba és Benedek Huszár János, Elek apó egyenes és oldalági leszármazottai újraindították a székely truppot. Az új formáció célja ugyanaz, mint egykor a nagy elődé: a magyar irodalom népszerűsítése és a közösségi összetartozás erősítése.
Elek apó és testvére ükunokáiból álló csapat október 3-án a Collegium Hungaricumban először játszott a bécsi közönségnek. Az előadáshoz Kertész Marcella, Jászai Mari-díjas színművésznő is csatlakozott állandó tagként. Ő is Benedek Elek oldalági leszármazottja, így az új truppban tényleg mindenki viszi tovább valamilyen módon a nagy mesemondó örökségét. Bardócz Orsolya, a kezdeményező ükunoka szerint a Székely Trupp nemcsak kulturális, hanem lelki küldetés is. Több mint húsz éve foglalkozik Benedek Elek szellemi hagyatékával, úgy érzi, a mesemondó öröksége elválaszthatatlan az életétől. „Ahogy egy újságíró nemrég mondta: lassan úgy tűnik, Elek apó az életem része lett – és sejtem, hogy igaza van”. – mondta. Orsolya gyerekkorától kezdve kapcsolatban áll Kisbaconnal, és maga is sokat tett azért, hogy a meseíró emléke fennmaradjon. Ő indította el például azt a kezdeményezést is, amelynek köszönhetően Benedek Elek szobra visszakerült a Városligetbe. „Fontos, hogy legyenek helyek és pillanatok, amikor emlékezünk. A Népmese Napja például ilyen. Ilyenkor a gyerekek koszorút készítenek, verset mondanak, mesét hallgatnak. Múlt nélkül nincs jövő. Ha nem ismered a múltadat, nem ismered azt az egészséges értékrendet sem, amit Elek apó képviselt.” – mondta. „A gyökértelenség sosem jó. Aki tudja, honnan jött, az érzelmileg és lelkileg is stabilabb, és boldogabb ember lesz. Mi ezt próbáljuk továbbadni – mesékkel, versekkel, előadásokkal.” – tette hozzá az előadás után lelkesen Benedek Huszár Botond.
A csapat tervei szerint nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon és a diaszpórában is fel fog lépni. „Amikor az előadásban egy-egy Elek-verset vagy mesét mondunk, mindannyiunknak személyes kapcsolata van hozzá.” – hangsúlyozta Benedek Huszár Botond. „Én például pár éve vettem meg Kisbaconban azt a házat, ahol a családunk története is folytatódik. Amikor elmondom az Itthon című verset, pontosan érzem, miről beszél.”
A Székely Trupp tagjai már több helyszínen léptek fel Erdélyben, és a következő években Magyarország-szerte is szeretnének turnézni. A cél, hogy halálának századik évfordulójára, 2029-ben egy nagyszabású kulturális sorozattal tisztelegjenek Benedek Elek előtt. „A centenáriumig szeretnénk minél több helyre elvinni Elek apó üzenetét – a mesék, a versek és a magyar szó élnek, amíg mi mesélünk.” – összegezte a Székely Trupp.
Kiemelt kép, fotók: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
