Jókai Mór neve mindannyiunk számára ismerősen cseng. Könyvei ma is ott vannak a polcokon – és a magyar oktatási rendszer kötelező olvasmányai között – de vajon ismerjük az embert a sorok mögött? Tudjuk-e hogy a regényírás mellett milyen sokféle területen mutatott tehetséget, hogyan vált ünnepelt sztárrá Európa-szerte, vagy épp milyen különleges hobbija, furcsa betegsége volt?
Születésének 200. évfordulója alkalmából az AMAPED májusban két neves irodalomtörténészt is vendégül látott, akik a valaha élt leghíresebb írónkról meséltek a bécsi magyar közösségnek. Prof. Dr. Hansági Ágnes a felnőtteknek tartott előadást, Kiss A. Kriszta pedig a kisiskolásoknak mutatta be A fiú, aki mindent el akart mesélni – Egy elveszett Jókai önéletrajz című könyvét. Az előadásokból szemezgetve összegyűjtöttünk 10+1 kevésbé ismert izgalmas tényt Jókai Mórról.
Jókai fóbia?
Prof. Dr. Hansági Ágnes irodalomtörténész a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékéről érkezett az AMAPED-be, hogy megossza, miért érdemes ma is olvasni a 200 éve született nagy írónk műveit. Jókai még mindig nagyon heves reakciókat, érzelmeket vált ki az emberekből. Van aki imádja, és van olyan is aki éppen az ellenkezője. Az irodalomtörténész szerint az emberek nem ismerik Jókai valódi személyiségét, előadásával ezen szeretett volna változtatni.
A mai gyerekeknek is izgalmas téma lehet Jókai
Az érdeklődő kisiskolás gyermekeknek Kiss A. Kriszta, irodalomtörténész mutatta be A fiú, aki mindent el akart mesélni – Egy elveszett Jókai önéletrajz című könyvét Takács Viktória gyönyörű illusztrációival. A szerzőt Dallos Emese bécsi irodalomszervező kérdezte Jókai gyermekkoráról, életének érdekességeiről, amelyekre a könyv is választ adhatott. Az interaktív beszélgetésbe a gyerekeket is bevonták.
Első hallásra furcsának tűnhet egy gyermekeknek szóló könyv Jókairól, hiszen a legtöbben “bácsiként” emlékeznek Jókaira, de természetesen ő is volt gyerek, fiatal, és ezzel az oldalával a legkisebb olvasók is könnyebben tudnak azonosulni. A szerző Jókai képzeletbeli hangján szólaltatja meg a történetet, megidézve ezzel az író stílusát a gyermekek számára is jól érthető módon.
10 érdekes tény Jókairól
A két előadásból számos érdekességet tudhattunk meg a 200 éve született íróról. A teljesség igénye nélkül kiemeltem ezekből párat. Aki még több izgalmas részletre kíváncsi, annak bátran ajánlom Kiss A. Kriszta könyvét, amely még felnőtteknek is szórakoztató olvasmány.
1. Pillanatok alatt vált nemzetközi hírű sztárrá
Bizony, Jókai akkoriban olyan nemzetközi hírű nagy sztár volt, mint ma például egy focista, vagy korábban a Beatles. Elájultak a nők, amikor megérkezett. „Az hogy Jókai ekkora nagy jelenséggé tudott válni a magyar irodalom történetében, az azért volt lehetséges, mert egy olyan pillanatban lépett színre, amikor az irodalom, az írók rettenetesen fontosak voltak, hiszen ez az olvasás évszázada volt.” – hangsúlyozta Hansági Ágnes. A sajtónak is nagy szerepe volt hírnevében, ugyanis Jókai tárcaregényeket jelentetett meg, amelyek napi folytatásban újságban megjelenő regények voltak. Mindenki egyszerre olvasta ugyanazt a fejezetet, ezáltal sokkal több emberhez eljuthatott. Ebben az időben a regényolvasás egész Európát megfertőzte.
2. Szívélyes kapcsolatot alakított ki Erzsébet királynével, Sisivel
Kiss A. Kriszta fel is olvasta azt a részletet könyvéből a gyerekeknek, amelyben Jókai szemszögéből mesél Sisiről: “Találkozásainkkor örökké a magyar népről, a nyelvjárásokról, a nemzeti divatról, a legszebb hazai tájakról és a történelemről kérdezett, de szerény személyem sem hagyta hidegen – s ezek a társalgások (ha hiszitek, ha nem!) magyarul zajlottak. Elmondása szerint regényeim hangzatos, zamatos mondatai szerettették meg vele még jobban a magyar nyelvet.”
3. Számos nyelven beszélt, mégis minden művét magyarul írta
Folyékonyan beszélt franciául, németül is, de még angolul is jól tudott írni, olvasni. Kiadói többször kérték, hogy írja regényeit ezeken a nyelveken, de Jókai ragaszkodott a magyar nyelvhez. Már az 1800-as években megfigyelte, hogy a világnyelvek ki fogják szorítani a kisebb nyelveket, köztük a magyart is. Derült ki Hansági Ágnes előadásából.
4. Tehetséges festő volt
A révkomáromi Királyi Rajziskolában tanult, és sokáig nem is az irodalmi életben akart érvényesülni, hanem a képzőművészetben. Kiss A. Kriszta könyvében látható is az a jelenet, amikor fiatalkori önarcképét festi tükörből. Ez a festmény a mai napig megmaradt. Az első magyar képregény is a nevéhez köthető.
5. Házasságai nagy felháborodást keltettek
Laborfalvi Róza, a nemzet színésznője 8 évvel volt idősebb az írónál, és már volt egy házasságon kívül született lánya a megismerkedésükkor. A kapcsolatuk miatt szakadt meg Jókai addigi jó barátsága Petőfivel. Habár sokan ellenezték, közel 40 évig éltek boldog házasságban Róza haláláig. 13 év gyász után Jókai egy nála 54 évvel fiatalabb színésznőt, Nagy Bellát vette feleségül, amit a család érthető módon ellenzett, bár Jókai ebben a házasságban is megtalálta a boldogságot.
6. Imádott kertészkedni, szerette a természetet
Sváb-hegyi és balatonfüredi kertjében sétálgatva, vagy a fák alatt ülve szeretett írni a legjobban – erről is mesélt Kiss A. Kriszta a gyerekeknek, amikor könyvéből felolvasott egy vidám történetet, ami a kedvencük lett: Jókai egy alkalommal szomorúan tapasztalta, hogy a kedves körtefájáról megeszik a madarak a körtéket, míg végül már csak egyetlen körte maradt, amit egy kalitkával próbált megvédeni, de azt pedig egy “becsületes” ember lopta el kalickástól.
7. A politikában is szerepet vállalt, kiváló szónok volt
Sokan vélik úgy, hogy csapongó lett volna a politikai irányultsága, de ez nem igaz. Valóban három pártnak is volt a tagja, de csak mert közben az a párt, amihez eredetileg csatlakozott, háromszor is nevet váltott. Nagyon jó parlamenti szónok volt, beszédei furfangos, leleményes nyelven íródtak, akárcsak regényei, és tele voltak szóviccel. A politikai marketinghez, a tömegmédiához is értett. Az 1880-as években, amikor feléledt az antiszemitizmus, akkor Jókai kiállt a zsidók emancipációs törekvései mellett, derült ki a felnőtteknek szóló előadásból.
8. Kakas Márton álnéven írt gúnyos, szatirikus költeményeket a politikai közéletről
Jókai Kakas Mártont egyfajta “házi szellemként” tartotta számon, aki segített neki az írásban. Ez az érdekesség megihlette Kiss A. Krisztát, könyvének minden oldalán megjelenő szereplője lett Kakas Márton, aki vicces, olykor csípős megjegyzéseivel teszi még szórakoztatóbbá Jókai történeteit.
9. Volt egy sajátos betegsége, arcvakságban szenvedett
Hansági Ágnes osztotta meg az érdeklődőkkel, hogy Jókai az arcfelismerési képesség hiányával küzdött. Ha valakivel találkozott, akkor a hangja, neve alapján tudta csak felismerni, az arca alapján nem. Ez megnehezítette számára, hogy felismerje a választóit például.
10. Műveinek százkötetes díszkiadása megnyerte a párizsi világkiállítás fődíját
Sem előtte sem utána nem történt olyan, hogy egy világkiállításon egy írói életmű nyerje a nagydíjat. Jókaival ez megtörtént 1900-ban.
+1 érdekesség: Jókait ma is érdemes olvasni
De mely művei lehetnek még ma is érdekesek? Hansági Ágnes szerint az első és legfontosabb, hogy nem a nagyregényekkel kell kezdeni. Novellákkal, rövidebb szövegekkel, modernebb témájú művekkel kell megismertetni a fiatalokkal Jókait. Az én galambom nem vált porrá című novellája például gyakorlatilag egy thriller. De az Aki holta után áll bosszút című kisregénye is izgalmas olvasmány lehet. A hosszabb regények közül pedig a kevésbé ismert Szeretve mind a vérpadig című művét ajánlotta az irodalomtörténész, amely ma is olyan aktuális témát dolgoz fel, mint hogy ki válik árulóvá?
Fotók, kiemelt kép: Kőrösiné Forgó Ilona
Akár ez is tetszhet
