Különleges kiállításnak ad otthont a Collegium Hungaricum. Kárpáti Tamás újságíró, műgyűjtő Hugarikonok-Worldikonok című gyűjteménye legendás színészek, zenészek, sportolók, képzőművészek, filmesek, tudósok és történelmi személyiségek tárgyait mutatja be egy-egy kortárs képzőművész szobrába vagy festményébe installálva, így az eredeti tárgyak új kontextusba kerülnek.
Kárpáti Tamás hosszú évek óta gyűjti híres emberek tárgyait. Nem állt szándékában művészeti projektet létrehozni belőlük, de egyszer Fehér László festőművész elkérte tőle Barcsay Jenő ecsetjét, és beletette az egyik festményébe. Innen jött az ötlet, hogy ezek a tárgyak ne csak önálló, cél nélküli tárgyként létezzenek, hanem kortárs képzőművészek reflektáljanak rájuk, így kapjanak egy második, szubjektív jelentést. 2008 óta készülnek ezek a műtárgyak, eddig 191 magyar vonatkozású (Hungarikon) és 20 külföldi (Worldikon) készült el. A Collegium Hungaricum kiállításán 56 mű tekinthető meg, köztük például Bereményi Géza kalapja, Jiři Menzel pulóvere, Jávori Ferenc Fegya kéziratai, Esterházy Péter szemüvege, Karikó Katalin pipettája, Szepesi György mikrofonja, John Lennon sálja és a Rolling Stones gitárja. Az installációk (a teljesség igénye nélkül) Arányi Nóra, Ardey Edina, Barabás Márton, Borkovics Péter, Naomi Devil, Gábor Áron, Gyémánt László, Győri Márton, Fehér László, Kemény Zoltán, Méhes Károly, Regős István, Szőke Jakab Péter, Szyksznian Wanda, Tettamanti Béla és Verebélyi Diána munkái.
Az akkor még épphogy 30 darabból álló Hungarikonok kiállítás először a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatkozott be 2009-ben, aztán az első külföldi útja Bécsbe, a CH-ba vezetett 2010-ben. Azóta nagy nemzetközi karriert futott be, most például Brüsszelben lesz a következő állomás.
Méhes Márton, a Collegium Hungaricum igazgatója a megnyitó beszédében elmondta, hogy a kiállítás anyaga öt jelentésréteget hordoz magával, mert azon kívül, hogy önmagukban ezeknek a relikviáknak volt egy saját életük, és most új jelentést kaptak azáltal, hogy művészeti alkotássá váltak, nem kihagyható, hogy hogyan kerültek Kárpáti Tamáshoz, illetve hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan írják a saját és az egész kiállítás történetét. Az ötödik réteg pedig maga a helyszín és a megjelent személyek, ugyanis Kárpáti Tamás hívására több mint negyvenen (alkotók, együttműködők, újságírók) érkeztek Budapestről, hogy láthassák ezt az új, kibővített anyagot. Köszönetét fejezte ki továbbá a CH munkatársainak, akik rengeteget dolgoztak ezen a kiállításon, átvették a kurátori szerepet, és minden kiállított tárgyhoz saját ismertetőt írtak, melyek QR-kód segítségével olvashatók.
Kárpáti Tamás meghatottan állt föl a színpadra, röviden összefoglalta a kiállítás történetét. Szíve szerint mindegyik darabról mondott volna valamit, méltatlannak érezte bármelyiket is kiemelni, de mégis, megemlítette Victor Vasarely papírvirágait, melyeket a festő unokájától kapott, és az Aranycsapat relikviáit. Visszaemlékezett a tizenöt évvel ezelőtti kiállításra, melyet Szabó István és Jiři Menzel nyitottak meg: a mostani kiállításon mindkettőjüktől szerepel egy-egy tárgy. És fölhívta a figyelmet, hogy Roby Lakatos portréja is látható, a hegedűművész a vonóját ajánlotta fel erre a célra, a finisszázsra pedig Gerendás Péter relikviája is elkészül. Nem véletlenül említette meg a két művészt, ugyanis ők voltak az este sztárvendégei. Furcsa módon még sosem találkoztak egymással, de egy csodás közös muzsikálás remek ismerkedésnek bizonyult.
Kárpáti Tamás a Rólunk kérdésére elmondta, hogy ma már nem keresi a tárgyakat, hanem azok találják meg őt.
„Híre ment. Néha már mérlegelnem is kell, mert a tárgyak előrébb tartanak, mint én, megint elkezdtek felgyűlni.
Tulajdonképpen sokkal izgalmasabbnak találom a folyamatot, melynek során képzőművész „gazdát” találok a tárgyaknak, mint az elkészült művet.
Most épp vár rám Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok egyik dedikált olimpiai bajnoki trikója, az Aranycsapat balhátvédjének, Lantos Mihálynak egy MTK címeres cigarettatárcája, és Huszka Jenő hegedűje. Ez tart életben, mindig van mit csinálni.”
Fotók: Kovács Attila/Collegium Hungaricum
Ha elidőzünk a gyűjtemény egyes darabjai előtt, a saját magunk reflexióiból rárakódhat egy hatodik réteg is. Minden egyes embernek más emlékek, képek, érzetek tolulnak föl, ugyanakkor a kollektív emlékezet mégiscsak egy jól körülhatárolható csoport tagjaivá tesz minket, így tehát ez akár egy szociokulturális tárlatnak is tekinthető.
A Hungarikonok-Worldikonok kiállítás május 9-ig látogatható a Collegium Hungaricumban.
Kiemelt kép: Kovács Attila/Collegium Hungaricum
Akár ez is tetszhet
