Bécsben szinte minden sarkon találni egy cukrászdát vagy csokiboltot – de az utóbbi években számtalan kicsi, személyes édességműhely is megjelent a piacon. Ahogy egyre több magyar költözik ide, ők is egyre inkább formálják a város ízeit. Lovas Nagy Anna egyedi mézeskalácsokat készít, Schilling Anikó pedig indusztriális ihletésű tortákkal tűnik ki a kínálatból.
Két külön világ, mégis közös bennük a kreativitás és az út, amit Bécsben járnak. Ellátogattam hozzájuk, hogy munka közben beszélgessünk indulásról, inspirációról, nehézségekről – és arról, mennyire számít különlegesnek az, amit csinálnak.
Schilling Anikó korábban rendezvényszervezőként dolgozott. Tizenkét évvel ezelőtt költözött Bécsbe a férjével, akkor már a kislányukat várta. Később, amikor otthon volt vele, egy családi alkalomra elkészítette az első tortáját. Ezután elkezdett tanulni, kísérletezni, és ami egy egyszeri próbálkozásnak indult, lassan szenvedéllyé vált. Ma pedig már saját, karakteres stílusú tortáival van jelen a bécsi édességek világában.
Anna állami gondozásban nőtt fel. 17 évesen férjhez ment, született egy lánya, de férje szerencsejáték-szenvedélye miatt elvált. Volt kirakatrendező, betegfoglalkoztató az OPNI-ban, és dolgozott a szegényeket támogató alapnál. Grafikusnak tanult, megélhetési okokból kezdett mézeskalácsozni, de beindult az üzlet. A 2010-es évek elején egyre több ellenzéki megmozdulásban vett részt, megalapította a Nők lázadása nevű szervezetet, melegjogi aktivista volt, így egyszercsak nem kapott többé standot a budapesti ünnepi vásárokon.
Videó: Rick Zsófi






















