A magyarok nem tudnak összefogni? A különböző generációk nem tudnak közösen farsangozni? Sztereotípiák, amelyeket szívesen döntögetnek a felső-ausztriai ProgramApik, azaz apák és leendő apák, akik maguk nem kívánnak egyesületet alapítani, de mégis össze tudják fogni a többi felső-ausztriai magyar szervezetet. Február elején már harmadszor szerveztek nagysikerű farsangi bulit Welsben 150 résztvevővel, amelyen rajtuk kívül 9 másik szervezet képviseltette magát. Az egyik ProgramApival, Székely Istvánnal beszélgettünk a siker titkáról.
„Apák és leendő apák amatőr de annál lelkesebb csapata, mely egy-egy közösségi program szervezésére összeáll“ – olvasható a ProgramApik Facebook-csoport bemutatkozásánál. Rövid, lényegre törő jellemzés, de mégis minden fontos információ benne van: a ProgramApik nem hivatalosan bejegyzett szervezet, és nem is kíván a közeljövőben azzá válni; a csapat szociálisan aktív felső-ausztriai magyar apukákból áll, akik közösen szerveznek programokat, de csak ha van kedvük, és idejük is engedi. És hogy mi az, ami ebből a jellemzésből nem derül ki?
Az, hogy a ProgramApik idén már a harmadik 150 fős magyar farsangi összejövetelt szervezték Felső-Ausztriában, mindezt különböző magyar egyesületek részvételével, akiknek egyébként részben eltérőek a célkitűzéseik, a tevékenységi köreik, és ennek megfelelően a célközönségük is. Ide tartozik például a HungaroMedia, a Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesülete és a keretein belül működő Hétvégi Magyar Óvoda és Iskola, a 80. Árpád Vezér Cserkészcsapat Welsből, a Ne-felejts! Néptáncegyüttes, a Mackó-Kuckó Linz, a Női Kör Wels, valamint a Sünidő Linz és Steyr.
„Igen, mi hidat képezünk, és jó a kapcsolatunk az egyes szervezetekkel. Megpróbáltunk mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy azzal járuljon hozzá az idei bulihoz, amit egyébként is szívesen csinál: Ecser Vera, a HungaroMedia vezetője, és a linzi RadioFRO munkatársa volt természetesen a konferanszié, a Ne-felejts! néptáncegyüttes egy fordított esküvőt bemutató, vicces, marosszéki népi játékot adott elő, ahol a férfiak női, a nők pedig férfi ruhákba bújtak, a cserkészek pedig ügyességi versenyt rendeztek.” – meséli Székely István, a ProgramApik egyik ötletgazdája és máig egyik főszervezője. A nyitottságot és az összefogást tükrözi a „Generációk farsangja” elnevezés is, ahol családosok, nyugdíjasok, párok és egyedülállók egyaránt jól érezhették magukat. „Az első évben még „Családi farsangot” szerveztünk, ott is volt pingpong, céllövölde és ugrálóvár, de aztán úgy döntöttünk, nem szeretnénk elriasztani a nem kisgyerekkel érkezőket sem, hiszen ők is pont ugyanolyan jól érezhették magukat, mint bárki más. Ezzel aztán nemcsak azt a sztereotípiát döntögettük, hogy a magyarok nem tudnak összefogni, hanem azt is, hogy a különböző generációkat nehéz összehozni” – mondja István.
A gazdag programkínálatban idén is mindenki találhatott kedvére valót: az érkezőket gyömbéres itallal és narancslével, valamint házi pálinkával fogadták, a bejáratnál berendezett stúdióban vicces fotókhoz lehetett pózolni, bent pedig hajfonás, arcfestés és csillámtetkó várta a gyerekeket. A batyusbüfé kínálatának végigkóstolása közben több, mint 10 lelkes kiállító műveit lehetett megtekinteni: a 6 éves kisfiútól a nyugdíjasig minden generáció képviseltette magát a fotó, graffiti, rajz és festészet műfajában, sőt, Vass Ibolya, linzi képzőművész is hozzájárult a kiállításhoz munkáival. Az est fénypontja a tehetségkutató gálaműsor volt a Ne-felejts! már említett előadásával, Lakatos Gergő és Lakatos Máté zenés produkciójával, Balázs Réka fuvolaszólójával és Bilácsik János táncos előadásával. Ezt követte a tombola, amelynek során mintegy 70 ajándék talált gazdára, végül az est kötetlen beszélgetéssel és tánccal zárult.
„Nálunk valóban az a fontos, hogy mindenki jól érezze magát, semmi sem kötelező, és a rangsorolást is szerettük volna elkerülni. Így aztán nem volt muszáj beöltözni, nem rendeztünk jelmezversenyt, és minden kiállítót és előadót díjaztunk” – hangsúlyozza István. A büféből és a tombolából befolyt adományokat a szervezők szétosztják a résztvevő egyesületek között.
A ProgramApik ötlete egyébként 3 évvel ezelőtt fogalmazódott meg egy táncos rendezvényen, ahol István más édesapákkal együtt arra a következtetésre jutott, hogy hasonló rendezvényeket ők is tudnának szervezni. Bár a ProgramApik munkáját természetesen sok nő is segíti, a név mégis rajtuk ragadt. A farsangi bulikon kívül szerveztek programokat kifejezetten apukáknak is, akik pingpongozás és sütögetés mellett kötetlenül beszélgethettek egymással, de hamar belátták, hogy a munka és a család mellett ők sem tudnak rendszeresen időt szakítani erre, ezért inkább úgy döntöttek, hogy a családi programokat részesítik előnyben. István, aki maga is négygyerekes családapa, rendszeresen jár túrázni, és ezt a hobbiját szívesen megosztaná másokkal is. Szociális, integráló és másokat összefogó szemlélete itt is megmutatkozik: „különböző nehézségű túrákat terveznék, a babakocsival is teljesíthető sétától és piknikezéstől kezdve a gleccsertúrákig és a via ferrataig, így mindenki találna kedvére valót” – mondja.
Már körvonalazódik a következő nagyobb esemény, amelynek eredeti ötlete István feleségének, Tímeának köszönhető, és amelyet a ProgramApik idén másodjára szerveznének az egyesületekkel: felvetődött, hogy sokak örömére megint megtartanák a nyári „Hamuban sült pogácsa fesztivált és táncháztalálkozót”, ahol a népzene, a néptánc, a népművészet és a népmese találkozik a magyar gasztronómiával.
Kiemelt kép: MVTL Photography, Fotók: MVTL Photography, Székely István, Ecser Vera
A szerző köszöni Ecser Verának a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét.
Akár ez is tetszhet
