Szombaton több alsóőri házban sürögtek-forogtak, főztek az asszonyok, hiszen másnap, nagyböjt harmadik vasárnapján, március 12-én rendezték meg a településen a hagyományos „Fastensuppe“, azaz a böjti leves eseményét. A program egyben jótékonysági akció is: ebben az évben a bevétel az Ausztria Katolikus Nőmozgalomhoz kerül, az egyházi közösség hátrányos helyzetű nőket támogat világszerte, idén a Fülöp-szigeteken működő MMCEAI – Mindanao Migrants Center for Empowering Actions – szervezet munkáját segíti az adománnyal.
Több tucat fazékból áradt fenséges illat vasárnap az Öreg iskola termeiben: mindenféle leves gyűlt össze – babból, gombából, burgonyából és borsóból készült, tojásos, paradicsomos, paprikakrémes -, ezévben még halászlé is került a szépen megterített, ünnepi asztalokra.
Seper Edit, az Alsóőri Római Katolikus Egyházközség Tanácsának világi elnöke iskolás éveire emlékezett: – Gyermekkoromban a nagyböjt ötödik vasárnapján, a „feketevasárnapon” minden évben mentünk a társaimmal gyűjteni az egyháznak. 2013-ban kezdtük el Alsóőrön ezt a kedves hagyományt, amely egyúttal karitatív akció is. Sajnos, a pandémia miatt kimaradt két év, idén azonban sikerült megrendezni. Különböző leveseket kóstolhatunk, szerencsére, sokan főztek. Egy biztos, húsleves ezúttal nem kerül a tányérokba, hiszen böjt ideje van, ezért az elnevezés is: „böjti leves.”
És hogy mit jelent Seper Editnek a böjt? – Lemondok arról, amit a szokásos, napi rutinomban teszek. Nem az a cél, hogy egy hétig vagy akár negyven napig például nem cigarettázom, hanem, a lemondás által átgondoljam, miért vonom meg azt magamtól. Ebben az időszakban igyekszem kedves, barátságos lenni, ez is célom.
Nem csak a katolikus egyházközség tagjai tüsténkedtek a felkészülés során a konyhában, hanem a falu más felekezetű lakói is.
Hannes Nemeth, Alsóőr polgármestere lelkesen tanul magyarul, a leves szót már ismeri: – Sokan jöttek ma össze, rendkívüli öröm számomra. Talán a világjárvány miatti kihagyás után várta már mindenki, talán a tavaszi napsütésnek köszönhető, de a vártnál többen jelentek meg. Közösen esznek, beszélgetnek a helyiek, a gyerekek az idősekkel, a férfiak a nőkkel, a világiak a templomba járókkal – együtt vannak, együtt vagyunk. Meglepő, hogy ennyi fiatal is részt vesz. Büszkeséggel tölt el. Ezzel a rendezvénnyel is ápoljuk a magyar nyelvet. Alsóőr kétnyelvű helység, feladatunk, hogy megőrizzük a magyar nyelvet.

Raba Reinhard, az Alsóőri Önkéntes Tűzoltóegylet vezetője, az Alsóőri Egyházközségi Tanács tagja szerint szép tradíció a „böjti leves”, az összefogásról szól. – Azok is hoztak ma egy-egy kondér ételt, akik általában nem jelennek meg minden héten a templomban. A böjt során a tűzoltóparancsnok nem ad meg mindent magának: – A száz százalékból leadok, kevesebbet eszem, húst egyáltalán nem, méregtelenítés, megtisztulás a testnek, ezáltal a léleknek.

Gúthy László nyugalmazott református lelkipásztor elmondta: – Reformátusként nekem nem úgy fontos a böjt, mint katolikus testvéreimnek, nekik a feltámadásra, a húsvétra történő teljes előkészületet jelenti. Nálam is hasonló a folyamat, mégis másképp élem meg, bennem elsősorban az a gondolat dominál, hogy Jézus helyében én mit tennék. Ez az az intenzív időszak, amikor tudatosan központba állítom az én Uramat, aki nagypénteken megfeszíttetett, húsvétkor feltámadott. Számomra ez a nagybetűs böjt. Szívesen látogatok át az alsóőri katolikus atyámfiaihoz, szeretnek itt engem. Közös a nyelv, a színjátszás, az énekkar, rengeteg a közös téma, mindig örömmel jövök, ugyanazt érzem, mint Felsőőrött: teljes elfogadást, feltételnélküliséget. Ez mindennél többet jelent. Böjt idején, és böjt nélkül is.

Gáspár Adalbert Alsóőr római katolikus plébánosa szerint nem kell, hogy a böjt a szomorúságról és a megkeseredésről szóljon: – Mindenki a saját lehetőségeivel igyekezzen úgy visszafognia magát, ahogyan azt a saját mértéke meghatározza. Különben pedig az élet örömeit kell megélnünk. – vélekedik.
– A nagyböjt alapvetései – a böjt, az imádság és az alamizsnálkodás – közül most kettő teljesül, adományt gyűjtünk, böjti ételt fogyasztunk. A böjt szép lassan elfelejtődött, manapság nem kötelező, a hamvazószerda és a nagypéntek kivételével, illetve talán a pénteki napok megmaradtak, azonban a társadalmunk ezt is, mint minden mást, relativizálta. Úgy tapasztalom, hogy Alsóőrött meghatározó, sokan tartják. Aki édesszájú, szereti a süteményeket, ezidőben nem eszik, valaki alkoholt nem fogyaszt, sokféleképpen lehet böjtölni. A hittanos gyerekek közül akad, aki például kevesebb csokit eszik, nem néz minden nap mesét. Aki nem hívő, de tavaszi méregtelenítést csinál, az is jó, hiszen jótékony hatással van a szervezetére. A mai alkalomra 10-14 ember főzött, szép gesztus. Közös az időtöltés, együtt készülünk a közelgő ünnepre, feltöltődünk. Aranyszájú Szent Jánosnak volt egy gondolata húsvét kapcsán, nem pontosan idézem: Aki az utolsó órában jött, az is jöjjön és örüljön, és az is, aki az elsőben, itt van a feltámadás, mindenki örüljön. Valahogy így szól. Ha nem úgy sikerült a lemondás, ahogy terveztük, nem kell kétségbeesni, a szívben legyen meg az öröm! – zárta a pap.
(Fotó: Gombás Mónika)