A KultPult szervezésében láthatta a bécsi magyar közönség Várnagy Kinga monodrámáját október 19-én a Loffice-ban. Az előadás egy széthulló család, az anya és az anyanyelv hiánya, valamint a külföldi túlélés történetét meséli el egyéni sorson keresztül. A nagysikerű előadást pódiumbeszélgetés követte.
Egy kórházi ágy, egy plüssmacska, és egy nagy piros lufi. A helyszín egy magyarországi kórházi szoba, ahol egy nő korrekciós műtétre vár. Várnagy Kinga a dokumentumszínház műfajára jellemző minimális díszlet között meséli el történetét, amelyet bérmakeresztanyja naplójából, illetve egy vele készített, 18 órás interjúból szerkesztett 16 oldalas szövegkönyvvé.
A valós történet egy kívülről rendkívül sikeres pécsi szinkrontolmács hányattatott gyermekkorát és felnőttkori életét eleveníti meg. A főszereplő családok, országok, identitások közötti bolyongását kronologikus sorrendben követjük, azonban a narratívát rendszeresen megszakítják a jelenhez való visszatérések és az összegző reflexiók. Ezek az időbeli váltások árnyaltan tükrözik a szereplő folyamatosan változó kapcsolatát az egyes élethelyzetekhez. A színpadon Mayer Bernadett álnéven megjelenő nő alakja sehol sem talál végleges otthonra. A szülői elhanyagolás, a felnőttkori állandó kívülállóság érzése és a közvetett bántalmazás végül felülkerekedik azon a multikulturális, izgalmas és bohém világon, amely a nevelőapák, az anya és a védelmező nagyszülők hármasában bontakozik ki.
“A szüleink színházban ismerkedtek meg, színházi emberek voltak, de igazából semmiben nem hasonlítunk egymásra, ő egy teljesen más ember, mint én. A történetében az ragadott meg, hogy bár nagyon nehéz körülmények között nőtt fel, mégis milyen teljes életet tudott élni később. Lehet, hogy néhányan könnyekig meghatódnak rajta, mert olyan érzékeny témákat érint, de összességében szerintem ez egy kifejezetten optimista történet.”
-nyilatkozta a színésznő.
Várnagy Kinga miután közgazdász és bölcsészdiplomát, valamint több mint húsz év színpadi gyakorlatot szerzett, 2019-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakát. Vizsgaelőadásának szövegkönyvét édesanyja (Sólyom Katalin Jászai-díjas színésznő) és Ari-Nagy Barbara dramaturg segítségével állította össze. A létrejött darab az eredeti hanganyag szinte gyermeteg, mindent elmondó “jókislány” stílusában meséli el a túlélés fájdalmas történetét. A főszereplő folyamatosan bizonyítani próbál, miközben saját érdemeit lekicsinyli, hogy elnyerje mások elfogadását.
“Színészileg talán az volt a legnagyobb kihívás, hogy ne játsszak. Az volt a cél, hogy a lehető legtermészetesebben mondjam el a történetet, és közben megmerjem szakítani, ha szükséges, de mindezt anélkül, hogy túlzottan ‘eljátszanám’ a szerepet. A legnagyobb feladat az volt, hogy csak áramoltassam a szöveget, és semmit se dramatizáljak túl.” – mondta a színésznő-rendező az előadás után.
Pohl Balázs, a SVUNG Bécsi Magyar Színház művészeti vezetője a beszélgetés ezen a pontján így reflektált: “Az volt nagyon-nagyon jó, hogy amikor a történet tragikusabb részeit hoztad, az arcod és a hangod teljesen megváltozott. Nem próbáltál ráerősíteni arra, hogy milyen szörnyű az egész, nem vezetted rá a nézőt, hogy mit kellene éreznie. Épp ez a visszafogott közöny tette fantasztikussá, mert így a tragédia súlyát a nézők érezhették át anélkül, hogy túlzottan dramatizáltad volna. Ez nagyon tetszett, pont emiatt volt hatásos.”.
Az előadás után Bencze Mariann házigazda pódiumbeszélgetésre hívta a közönséget. A SVUNG Bécsi Magyar Színház képviseletében Pohl Balázs, Blaskó Katalin és Rick Zsófia, valamint a Bécsi Irodalmi Műhelyből Kiss Tibor Noé válaszoltak kérdésekre az országváltásról, a külföldi magyar kulturális értékek ápolásáról és arról, hogyan lehet magyarként itthon otthon lenni.
Rólunk: A KultPult #itthonotthon programsorozata 10 éve támogatja változatos műsoraival a bécsi magyarság kulturális életét. Milyen szempontok alapján kerülnek kiválasztásra a meghívott előadók és produkciók?
Bencze Mariann: A spektrum nagyon széles, mert jelenthet földrajzi értelemben otthont is, legyen szó belföldi vagy külföldi életről, faluból városba, városból faluba költözésről, sőt, a legszűkebb értelemben az otthonunkat is érintettük már párszor, és az itthon-otthon ennél tágabb értelemben is értelmezhető. Például magában foglalja azt a kérdést is, hogy milyen területeken, hány szerepben, milyen szerepkörökben érezzük igazán otthon magunkat, hány kalapot hordunk, és miként lavírozunk a különböző tevékenységeink, feladataink vagy felelősségeink között. Ezenkívül nagyon fontos szempont, hogy a KultPult műsorán olyan programokat lát a néző, amiket máshol nem. Lehet, hogy vannak kész produkciók, amik illenek a tematikába, és amúgy örömmel meghívnám őket, de számomra mindig az a különleges és izgalmas, hogy hogyan lehet mindezt az adott estéhez igazítani, tehát számunkra, itt, Bécsben élő magyarként érdekessé tenni, és ebbe az itthon-otthon koncepcióba beilleszteni.
Rólunk: Hogyan került a spektrumba az Anyanyelve magyar című előadás?
Bencze Mariann: Amikor a 2024-2025-ös évadot terveztük, nagyon sok olyan téma került elénk, ami úgy tűnt, hogy illeszkedik az #itthonotthon sorozatba. Az egyik ilyen Várnagy Kinga Anyanyelve magyar című monodrámája volt. Amikor elénk került az a hír, hogy a pécsi színész monodrámája egy budapesti színházban vendégszerepel, közelről megvizsgáltuk, hogy a darab azt az élethelyzetet elemzi, amikor egy magyar anyanyelvű ember a világ különböző tájain, idegen nyelveken boldogul, és úgy tűnik, hogy minden jól megy neki. De maga a darab e mögé az elsőre könnyűnek tűnő élethelyzet mögé tekint, és akkor azt gondoltuk, hogy ez pont az, ami mindannyiunkról szól. Bár részleteiben nem ismertük a darabot, nagy vonalakban tudtuk, hogy milyen mélységekben, vagy milyen szempontok szerint lehet számunkra érdekes. Nagyon kíváncsiak lettünk, és az első beszélgetéstől kezdve világos volt, hogy ezt meg szeretnénk csinálni. Világos volt az is, hogy nem egyszerűen ide akarjuk hozni a monodrámát, hanem valahogy plusz jelentéstartalommal szeretnénk ellátni. Ezért jött az ötlet, hogy a bécsi magyar kulturális közegben aktívan szereplő egyesületeket is ennek az estnek az apropóján egy picit az #itthonotthon keretein belül bemutathassuk. Így lett a Bécsi Irodalmi Műhely és a SVUNG Bécsi Magyar Színház néhány tagja a vendégünk az este során.
A KultPult további rendezvényeiről ITT lehet további információt elérni.