Számos hétvégi magyar iskola működik a diaszpórában a világ országaiban, köztük Ausztriában is. Az ezekben tevékenykedő elhivatott, gyakran önkéntes pedagógusok támogatásának céljából rendezi meg évről évre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a Hétvégi Magyar Iskolák Módszertani Konferenciáját. Az idén 11. alkalommal megrendezésre kerülő találkozóra öt ausztriai magyar pedagógus is érkezett három tartományból, Bécsből, Innsbruckból és Vorarlbergből. Köztük Kőrösiné Forgó Ilona, az AMAPED pedagógusa, a Rólunk.at újságírója, cikkünk szerzője.
Az ösztöndíjprogram célja a diaszpórában és a Kárpát-medencében magyarságismereti oktatást folytató önkéntes oktatók személyes és szakmai kötődésének erősítése, módszertani tudásuk megosztása és fejlesztése. Ezáltal hatékonyabbá válhat a magyar nyelv, történelem, kultúra, népművészet alapvető értékeinek átadására irányuló külhoni oktatás.
A konferencia résztvevői
Az idei Módszertani Konferencián 40 pedagógus vehetett részt, akik 19 országból érkeztek, többek között például Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Németországból, de még Algériából és Japánból is érkezett tanító. A konferencia első napján minden résztvevő pár percben bemutatta a saját tevékenységét, ezáltal ráláthattunk, hogyan működik a többi magyar egyesület, megismerhettük egymás módszertárát, jó gyakorlatait, amiből már az elején rengeteget lehetett tanulni.
Ausztriát öten képviseltük, különböző magyar egyesületektől. Én az AMAPED-et (Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületét) képviseltem, ahol az első osztály magyar anyanyelvi oktatását, valamint logopédiát tartottam. Az AMAPED egy olyan magyar oktatással foglalkozó egyesület, amely tíz helyszínen is biztosít heti rendszerességű magyar anyanyelvi foglalkozásokat, Bécsben és környékén. Az óvodai és iskolai órák mellett a legkisebbek Ringatón, Baba-mama klubon is részt vehetnek, valamint fejlesztő foglalkozások is elérhetőek, illetve számos rendezvény.
Király Andrea, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógiai vezetője egy látványos videóval mutatta be a szervezetet, amely a bécsi Collegium Hungaricum 4. emeletén található. A magyar anyanyelvi foglalkozások mellett Kerekítő mondókázón, magyar, mint idegen nyelv oktatáson, német kurzusokon, illetve néptáncoktatáson is részt lehet venni az egyesületnél.
A konferenciára nemcsak Bécsből, hanem Ausztria távolabbi tartományaiból is érkeztek pedagógusok. Innsbruck képviseletében Schenk Angyalka is jelen volt – az Innsbrucki Magyar Ifjúsági és Kultúregyesület elnöke, cserkészpedagógus, a NeveNincs Óvoda alapítója és foglalkozásvezetője. A szervezet a 79. sz. Dr. Kozma György SJ cserkészcsapattal, a NeveNincs Óvodával és a Hagyományőrző Csoporttal együttműködve tevékenykedik. A magyar anyanyelvi oktatáson túl, cserkészettel, néptánccal és rendezvények szervezésével is foglalkoznak.
A Mi Magyarok Egymásért vorarlbergi egyesülettől érkezett Legény Annamária, a szervezet elnöke, egyben a Vorarlbergi Magyar Zenebölcsöde alapító pedagógusa, aki Ringatót, zenebölcsit, zeneovit, iskolaelőkészítőt tart magyar nyelven 2018 óta. Fadgyas Erzsébet a MIME alelnöke pedig a vorarlbergi magyar elsőnyelvi közoktatás tanárnője is. Bregenzben, Hohenemsben és Feldkirchben, valamint online is tart magyar órákat. A nyelvoktatás mellett a Mi Magyarok Egyesület számos kulturális eseményt is szervez a magyarul tanuló gyerekeknek.
Ünnepélyes megnyitó
A rendezvény hivatalos megnyitóján Dr. Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos mondott köszöntőt és bemutatta a Nemzeti Köznevelési Portált, amely egy ingyenesen hozzáférhető tudásmegosztó felület, amely a diaszpórában tevékenykedő hétvégi iskolák tanárai számára is hatékony eszköz lehet.
Hernyes Zoltán főosztályvezető ismertette a Külgazdasági és Külügyminisztérium által működtetett Balassi-programokat, melyeknek a módszertani ösztöndíj is része, és szerteágazó képzési lehetőségeket kínálnak a diaszpórában élő fiatalok számára.
Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető asszony, pedig a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának diaszpóraközösségeket támogató tevékenységét mutatta be, mint például a Kőrösi Csoma Sándor Programot, vagy a Diaszpóra Iskola Tábor Programot, amely most először valósult meg Ausztriában.
Műhelyfoglalkozások
A konferencia programjának egyik legértékesebb része a műhelyfoglalkozások sora volt, amelyek tematikáját a korábbi évek visszajelzései alapján állították össze – így valóban olyan témákat dolgoztak fel, amelyek kifejezetten hasznosak lehetnek a diaszpórában dolgozó pedagógusok számára. A digitális eszközök alkalmazása napjainkban különösen aktuális kérdés, ezért nagy érdeklődés övezte Pap Andrea bemutatóját a ChatGPT tanórai felhasználásáról. A mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe egyszerre kínál lehetőségeket és hordoz magában kérdéseket: hasznos lehet például szövegek egyszerűsítésére, tesztek, kvízek, szókincskártyák vagy illusztrációk gyors elkészítésére, ugyanakkor a generált tartalmak hitelességét mindig kritikus szemmel kell vizsgálni. A hagyományos eszközök között továbbra is központi szerepet kapott a mese, mint a beszédértés és szókincsfejlesztés egyik legkomplexebb, mégis legtermészetesebb formája. Gönczöl Andrea Játék a mesékkel című műhelye a kortárs gyermekirodalom világába vezetett be minket, miközben bemutatta a Kamishibai papírszínház módszertani lehetőségeit is. Hasonlóan élményszerű és elmélyült foglalkozás volt Bihari Nóra Mese, szeretet és játék – Szívek összefűzése a meseszoknyával címmel tartott műhelye, amelyben a mese és az érzelmi nevelés összekapcsolódására helyezte a hangsúlyt. Maróti Orsolya A magabiztos (magyar)tanár című előadása pedig módszertani összefüggéseket és az online Balassi-füzetek alkalmazási lehetőségeit tárta fel, gyakorlati példákkal illusztrálva.
A nyelv mellett a zene és a mozgás is hangsúlyos szerepet kapott. A Művészetek Palotájában tartott szakmai program keretében Banai Sára, operaénekes Operatúra címmel mutatta be, miként lehet az opera világát közelebb hozni agyerekekhez. Hegedűsné Tóth Zsuzsa Tesz-vesz óvoda foglalkozásain keresztül ritmusérzék-, és mozgásfejlesztő játékokkal ismerkedhettünk meg, melyek nagyszerűen beépíthetők az anyanyelvi órákba. Sándor Ildikó Tavaszköszöntő című, komplex népművészeti foglalkozása a néptánc, népi játékok és hagyományos ünnepkörök beemelésére adott kreatív, strukturált lehetőségeket, míg Varga Virág Játékos helyesírás című műhelye a nyelvtani szabályok élményszerű, motiváló módon való átadására adott ötleteket – különösen hasznos ez a diaszpórában felnövő gyermekek esetében, akik számára a magyar nyelvi írásbeli kommunikáció másodlagos szerepet tölt be.
Számomra – és úgy vélem, kollégáim számára is – a konferencia nemcsak új ötletek és eszközök tárházát jelentette, hanem megerősítést is abban, hogy amit a külhoni magyar iskoláinkban végzünk, valódi értéket képvisel. Jó érzés volt látni, hogy a világ különböző pontjain hasonló lelkesedéssel dolgoznak pedagógustársaink a magyar nyelv és kultúra átadásáért. Hiszem, hogy a közösen megélt szakmai ötletek hosszú távon is gazdagítani fogják mindennapi munkánkat az ausztriai magyar iskolákban.
Fotók: Kőrösiné Forgó Ilona
Kiemelt kép: Legény Annamária
Akár ez is tetszhet
