„Dr. Ireneus Galambos élete és munkássága” a címe az alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) legújabb, magyar és német nyelvű kiadványának. A kötet az egykori alsóőri plébános halálának 15. évfordulója alkalmából jelent meg. A könyvbemutatót a templomban emlékező keresztút, az atya emlékművénél koszorúzás előzte meg. Megnyílt az a kiállítás is, amely az őrvidéki, magyar népcsoport mentorának életét, pályafutását mutatja be. A gyűjtemény május 6-ig látható az alsóőri Öreg iskolában.
„Alsóőr plébánosa, a magyar művelődésügy szolgálója, a helyi kulturális élet felejthetetlen személyisége” – olvasható dr. Galambos Ireneus (1920-2007) bencés szerzetes fejszobránál, amely az UMIZ székháza, az Öreg iskola előtt található.

– Sokrétű személyiség volt: elsősorban plébános, másodsorban kulturális mentor, tanár, tudós, cserkész. 1956 után tanított például Németországban, egy bencés gimnáziumban is. Nem csupán az alsóőri közösség, hanem az egész őrvidéki magyarság követe volt, kutatta történetét, őrizte és ápolta hagyományait. Rendkívüli kapcsolatrendszerrel rendelkezett, neki köszönhetjük, hogy mint egyesület létezünk, rendelkezünk könyvtárral, levéltárral, hiszen ő gyűjtötte évtizedeken keresztül azokat az értékes anyagokat, amelyek ezt a gazdag, egyedülálló állományt adják. Szellemi öröksége ma is létezik, manapság is hallok időnként az idős helyiektől olyan szakszavakat, amelyeket ő használt. Karizmatikus ember volt, óriási szerepe volt a magyar nyelv ápolásában, az identitásőrzésben. Hiszen az, hogy milyen nyelven imádkozik, énekel az ember, meghatározza nemzeti azonosságtudatát. – emlékezett egykori tanárára, kollégájára Kelemen László, az UMIZ vezetője, a kiadvány egyik szerkesztője, aki elmondta, hogy ez az első könyv róla.


























– A könyv előkészítését jópár évvel ezelőtt kutatómunkával kezdtük, főként az általa írt éves jelentéseket tartalmazza 1987-től. A magyar és német nyelven írt kötet forrásmű, hiszen nem olvasható benne szerző vagy szerkesztő által módosított, szubjektív tartalom. Néhol lábjegyzettel egészítettük ki az anyagot, hogy az egyes fogalmak a német, illetve a magyar nyelvűek számára is érthetőek legyenek. Az őrvidéki, magyar népcsoport mindennapjairól, életéről, gondjairól, örömeiről tájékozódhat a naplószerű bejegyzésekből az olvasó. Az életútját is feldolgozó rendkívüli anyag az alsóőri plébános születésétől egészen őrvidéki pályafutásáig terjedő időszakát dolgozza fel, természetesen a hangsúly az utóbbin van. – tájékoztatott Kelemen László a részletektől.
Az április 8-án rendezett ünnepségen ausztriai és magyar vendégek helyezték el az emlékezés koszorúját: Harangozó Bertalan, a Vas Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, dr. Andor Ferenc, a Bencés Diákszövetség Vas megyei elnöke, Szabó Szilvia, az UMIZ elnökhelyettese, Schüller György, a család és a rokonság képviselőjeként. Az eseményen részt vett Hannes Nemeth polgármester és Alfred Szabó alpolgármester, Drobits Christian tartományi parlamenti képviselő, énekelt az Alsóőri Énekkar.
Az aznap nyílt kiállítás megnyitóján a résztvevők azt a 2001-ben készült filmet is megnézhették, amely az atya életét, munkásságát mutatja be. A tárlaton időrendi sorrendben, különböző tematikai csoportosításban az egyesület csaknem háromezer darabból álló fényképarchívumából válogatott képek láthatóak. Az érdeklődő betekintést kaphat Ireneus atya egyházi és cserkész tevékenységébe, megtudhatja, hogy lapot is írt, szerkesztett, számos rendezvényt, konferenciát szervezett, és szabadidejében szívesen kirándult tanítványaival. A gyűjtemény négy hétig – május 6-ig – látogatható.

“Dr. Galambos Ireneus (1920-2007) bencés szerzetes a magyar népcsoport mentora volt. Letelepedése fordulópontot jelentett az alsóőri plébánia életében. A hajdani magyarországi egyházszervezetből kiszakított gyülekezet végre olyan lelkészt kapott, aki szoros kapcsolatot épített ki az anyaországgal. Galambos atya működésének idején cserélt helyet az iskola és a paplak. Napjainkban kellemes érzés a felújított épület neogótikus ajtaján belépni egy olyan térbe – konferenciaterem, kiállítóhelység és könyvtár –, amely tökéletesen megőrizte az épület hajdani hangulatát.”
(Forrás: Arcanum)