Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2021-ben is publikálta éves jelentését arról, mely élelmiszerekben mennyi veszélyes vegyszer található, mennyi növényvédőszer maradvány van az uniós országok boltjaiban kapható élelmiszerekben. Nem vizsgálták a hormonkárosító anyagokat, emellett a termények több mint negyede tartalmazott többféle szermaradékot, és ezek együttes, ún. koktél-hatása hatványozottan rosszabb lehet. Simon Gergely környezetkémikus írása.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Security Agency, EFSA) elemzése szerint a minták 53%-a nem tartalmazott kimutatható szennyezést és csupán a vizsgált minták 2%-a tartalmazott határérték feletti növényvédő szermaradékot, a maradék 45% pedig határérték alatt, de kimutatható mennyiségben tartalmazott szermaradékot. Ezen utóbbi, hivatalosan megfelelőnek minősített minták kockázatai megkérdőjelezhetőek, mivel az EU a mai napig adós a hormonrendszert károsító növényvédőszerek kivonásával. Emellett a termények több mint negyede tartalmazott többféle szermaradékot, úgy, hogy a szerek együttes hatása még nem ismert. A ’21-es jelentés a 2019-es évi adatokat összegzi.
Főbb megállapítások
Harmadik éve ugyanazon termékeket vizsgálják, így megfigyelhetőek trendek:
– Az őszibarack, zöldsaláta, alma és paradicsom esetén csökkent a határérték túllépés mértéke, míg az eper, a fejes káposzta és a bor esetén nőtt a határérték túllépéses esetek száma.
– Jellemző, hogy a nem feldolgozott termékekben magasabb a határérték túllépések aránya (4%) mint a feldolgozott élelmiszerek esetén.
– Sajnos sok terménynél továbbra sem beazonosítható a származási ország, míg a 2018-as riportban ez az arány 10,1% volt, 2019-re ez 11,3%-ra nőtt.
– Emellett továbbra is számos EU-ban nem engedélyezett szer mutatható ki a terményekben, így például a méhekre kifejezetten veszélyes klotianidin vagy a rákkockázatú diklórfosz.
Bébiételek
Csecsemő és kisgyermek ételekből 1513 mintát elemeztek Uniós szinten. Itt igen magas 97,8% volt a szermaradék nélküli minták aránya, ami magasabb, mint a korábbi években megfigyelt értékek (90,3% 2018-ban és 94,6% 2017-ben). A határérék túllépés az elmúlt két évben 1,3% volt.
Bio-élelmiszer
Örömteli, hogy az ökológiailag ellenőrzött, 6048 mintából 5254, azaz a minták 86,9%-a nem tartalmazott kimutatható vegyszermaradékot, ami magasabb mint a 2018-ban mért 84,8% és nyilván jobb, mint a nem bio termékekre jellemző 53%-os arány. A biotermékek 1,3%-ában volt határérték feletti szennyezettség.
Egy területen romlott a trend: a bio hústermékek 15%-ában volt kimutatható vegyszermaradvány, szemben a hagyományos, nem ökológialilag ellenőrzött termékekkel, ahol tíz százalék alatt volt ez az arány. A kimutatott vegyszermaradványok jellemzően a talajban nem lebomló szennyezők voltak, mint a DDT, hexaklór-benzol és réz.
Húsok, állati termékek, tojás
A 2019-ben vizsgált 16090 állati termék 91,2%-a nem tartalmazott kimutatható növényvédőszer maradékot és csupán 0,6%-ban volt határérték túllépés. Jellemző szennyezők a nem lebomló régen használt, állatokban, zsírszövetekben felhalmozódó rég betiltott anyagok voltak, mint a DDT vagy a hexaklór-benzol. A korábbi tojás-botrányból elhíresült méhgyilkos fipronil tobábbra is előfordult tojás mintákban de állati zsír termékekben is.
Méz
Az 1301 méz vagy egyéb méhészeti készítmény 78,7%-ban nem volt kimutatható szermaradék, 20,4%-ban határérték alatt, míg 0,9%-ban határérték felett voltak szermaradványok.
Nem számolnak a hormonkárosító anyagokkal
Az Európai Unió sok éve adós a hormonrendszerbe beavatkozó, úgynevezett endokrin diszruptor anyagok korlátozásával, ahogy sok szakértő az idegrendszer fejlődését károsító anyagok kivonását is sürgeti. Így ezen anyagok a mai napig szabályosan lehetnek jelen a termékekben, még ha egészségügyi szempontból ez megkérdőjelezhető is lenne.
A koktélhatással sem számolnak
A hormonkárosító anyagok mellett a többféle szermaradékot tartalmazó minták sem feltetlenül biztonságosak, azaz a 45%-nyi szermaradékot határérték alatt tartalmazó minta sem feltétlenül biztonságos. A többféle vegyszert tartalmazó termények aránya továbbra is aggasztóan magas, különösen, hogy továbbra sem igazán ismert a tudomány előtt, miként hatnak ránk együtt a vegyszerek. Több kutatás is igazolta, hogy a toxicitás nem csak összeadódhat, hanem multiplikálódhat is.
Méhek esetén ismert, hogy amúgy nem különösen méhveszélyes rovarölőszer, bizonyos gombaölő szerek jelenlétében akár több mint ezerszeresen toxikus lesz méhekre. Emberek esetén is ismertek ilyen jellegű multiplikálódó hatások, nem véletlen, hogy több hatóság is régóta sürgeti a kölönböző szerek együttes hatásának vizsgálatát. 96302 mintából 25584 esetben, azaz 27%-ban találtak többféle szermaradékot 2018-ban. A nem feldolgozott terményeknél 28%, míg a feldolgozott élelmiszereknél 16,8% volt ez az arány.
A PAN Europe, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat a 2020-as EFSA jelentést elemezve szintén kiemelte, hogy a koktél-hatás jelentős ismeretlen hatású kockázatot jelent.
A gyerekek körében népszerű nyári gyümölcsök, mint az eper, szőlő, bogyós gyümölcsök esetén a többféle vegyszert tartalmazó termékek aránya 65% feletti is volt a 2020-as jelentésben.
A zöld szervezet kiemeli, hogy tudományos összefüggést mutattak ki a jelentősebb szermaradékot tartalmazó élelmiszer fogyasztása és alacsonyabb női termékenység valamint gyengébb spermium minőség között.
a vizsgált lencsék 27%-ában, a babok 18%-ában és a rizs 12,7%-ában mutattak ki glifozátot, amit a WHO rákkutatási ügynöksége, az IARC „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolt be.
Az EFSA az eredmények alapján általánosságban biztonságosnak tartja az európai élelmiszereket növényvédőszer szennyezettség szempontjából, de számos javaslatot tesz, hogy növelje az ellenőrzések hatékonyságát. Környezetegészségügyi oldalról viszont kimondhatjuk, hogy a mai napig indokolatlanul sok növényvédőszert használunk, melyek kijutnak a környezetbe és bejutnak a szervezetünkbe kisebb nagyobb károsodásokat okozva.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája szerint legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát, és 25%-ra növelni az ökológiai termesztés arányát uniós szinten, hogy megállítsuk az egész világot fenyegető ökológiai katasztrófát. Ezen túl pedig mielőbb ki kell vonni a különösen kockázatos hormonkárosító hatású, illetve egyéb módon egészségügyi kockázatot jelentő szereket, valamint mielőbb integrálni kell a növényvédőszerek engedélyezésébe az együttes hatások jelentette kockázatokat és aszerint korlátozni egyes anyagokat, szigorítani a határérétkeket.
Nem mindegy, mit eszel!
Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol a klímaváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. A klímaváltozás és globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.
Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon.
Akár ez is tetszhet
