Rövid ismeretterjesztő az alvási apnoéról
Egészségügyi sorozatunkban Dr. Török Krisztina belgyógyász, az oberpullendorfi kórház főorvosa, horitschoni rendelővel, egy széles körben elterjedt és alábecsült egészségügyi problémával, az alvási apnoéval ismertet meg bennünket.
„Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga,
Hej pedig üresen, vagy félig rakottan,
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.“ (Arany János: Toldi)
…talán csak elpilledtek a nagy hőségben Arany János figurái…
De lehet más oka is a napközbeni fáradtságnak, teljesítménycsökkenésnek és a koncentrációzavarnak? Igen, például egy nem eléggé pihentető alvás.
Egy végighorkolt éjszaka, vagy a visszatérő rövid légzéskimaradások egyrészt vezethetnek a „horkoló“ egészségkárosodásához, de nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a „horkolást hallgató“ fél is megszenvedheti az élményt.
A horkolás zaja a torokban keletkezik, mégpedig úgy, hogy az alvás során az egész test, közte a száj-és a garat izmai, valamint a légzőizmok és a lágyrészek is ellazulnak. Ez az ellazult szövetállomány beszűkítheti a légutakat. Ezen beszükült helyeken az áramló levegő vibrációba hozza az ellazult szövetet.
A beszűkülésnek lehet oka valamiféle betegség/anatómiai rendellenesség, de külső tényezők is kiválthatják, pl:
- nátha, szénanátha
- az arckopony/állcsont rendellenes elhelyezkedése („mélyharapás“)
- lelógó, nagy lágyszájpad vagy nyelvcsap, orrsövényferdülés, orrpolip, megnövekedett nyelvgyöki mandula
- túlsúly esetén nem csak a hason és a csípőn rakódnak le a zsírpárnák, hanem a nyaki régióban ugyanúgy, a nyakkörfogat megnövekedését okozva
- alkoholkonzum (főként röviddel lefekvés előtt előnytelen)
- nehéz étel fogyasztás elalvás előtt
- altatók használata alvászavar esetén
- dohányzás (a füst és a kátrány hatására megduzzad a garatnyálkahártya)
- háton fekvés
- túl lapos párna
Ha ezen rizikótényezők kiküszöbölése után továbbra is fennáll egy zavaró horkolás, akkor ajánlott szakemberhez fordulni.
Kik a szakemberek ez esetben? Első válsztásunk a háziorvos legyen, akinek ne szégyelljünk beszélni ezekről a problémákról. Ő aztán továbbirányíthat minket a tüdőgyógyászhoz, a fül-orr-gégészhez vagy akár egy szájsebészhez, vagy fogorvoshoz.
A legfontosabb és kiemelendő, hogy ez a „problémás horkolás“ előszobája lehet egy manapság még alábecsült népbetegségnek, az úgynevezett alvási apnoénak.
Az alvási apnoé légzéskimaradást jelent alvás közben (apnoe=légvétel nélkül, görögül). 100 lakosból kb. 10 szenved enyhe, 4 pedig súlyos tünetektől.
Kik az érintettek?
- férfiak, 40 és 60 éves kor között a legérintettebbek
- nők menopauza után (átrendeződnek a zsírpárnák; a csökkenő női nemi hormonok hatására egyre inkább a hasra, a belek közé, a nyelőcső és garat területére rakódik a zsír)
- várandós nők, kismamák az elhízás miatt érintettek
- gyermekeknél is előfordulhat (ellentétben a felnőttekkel, náluk inkább a hiperaktivitás és a figyelemzavar lehet egy felhívó jel)
Az alvási apnoé két típusából – obstruktív (=elzáródásos, a torok izmainak ellazulása által) és centrális (=központi, az agyi légzőközpontból a légzőizmokhoz küldött parancsok hibája által) – előbbi jóval gyakrabban fordul elő.
Érdekes, hogy az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek gyakran nem is tudnak róla, hogy szaggatott az alvásuk. Ezen érintetteknél mélyalvásban a fent már említett mechanizmussal beszűkül vagy elzáródik a légút a belé́gzés során, majd a légzés egy pillanatra abbamarad, ami a vér oxigénszintjének hirtelen lecsökkenéséhez vezet. A központ, az agy erre úgy reagál, hogy a mélyalvásból felébreszti az illetőt, aki az ébredés után erre sokszor nem is emlékszik. A légzésleállás után egy horkoló-kapkodó légzésminta alakul ki, mindez óránként akár 20-30 alkalommal, aminek következtében másnap fáradtan ébred az érintett.
A másik típus, a centrális apnoé hátterében gyakran áll szívbetegség (pl. szívizomgyengeség), de lehet pl. izomsorvadás is az oka.
Milyen tünetekkel jelentkezhet az alvási apnoé, mikor gondoljunk rá?
- hangos horkolás esetén, ami zavar másokat
- hirtelen légszomjra való felébredés
- alvás során időszakosan kialakuló, akár csak rövidebb légzésmegállások esetén
- reggeli fejfájás esetén
- száraz szájjal, illetve torokfájással való ébredés esetén
- fokozott napközbeni fáradtságérzés, álmosság esetén, ami munka, vezetés vagy tévézés közben elalváshoz vezet
- változékony hangulat, depresszió esetén
- az emlékezőképesség csökkenése esetén
- impotencia kivizsgálásánál is releváns
- gyakori éjszakai vizelés hátterében is megbújhat
Az alvási apnoé kialakulásának valószínüségét fokozzák az alábbi tényezők:
- elhízás, vastag nyak (N.B. ugyanakkor tudni kell, hogy sovány embereknél is jelentkezhet a betegség; tennivaló: testsúlyredukció föként mozgással, diéta
- magas vérnyomás, rosszul kezelt magas vérnyomás (átlagos célérték: 130/80 mmHg, ha ennél magasabb, háziorvoshoz vagy belgyógyászhoz érdemes fordulni)
- szűk légutak, megnagyobbodott mandulák
- férfi nem – ez ellen nem könnyű tenni
- alvási apnoé a családban – az örökletes tényzőket sem tudjuk kikapcsolni
- alkohol, nyugtatók, altatók
- dohányzás – feljebb már említettem a hátrányait
Milyen súlyos klinikai következményei lehetnek ennek a betegségnek?
- GERD (=gasztroözofágeális refluxbetegség), gyomorégés, nyálkahártya-felmaródás, következményes vérzés
- a szívelégtelenség kockázata nő
- az oxigénhiány következtében: veszélyes szívritmuszavarok alakulhatnak ki, illetve megnő a szélütés/stroke kockázata
- Műtétet követően súlyosabb szövődményekkel kell számolnunk (N.B. a műtét előtti orvosi felvilágosítás során feltétlenül ki kell térni erre a diagnózisra)
Hol és hogyan állítható fel a diagnózis?
Ausztriában „schlafmedizinische Diagnostik“, illetve „Polygraphie“ néven szakorvosok (tüdögyógyászok, belgyógyászok, fül-orr-gégészek) kínálják a diagnosztikus értékű vizsgálatot, mely az érintettek saját otthonában elvégezhető: ujjra helyezett pulzoximéterrel, mellkasra csatolt mozgásérzékelő pánttal és az orron keresztüli légáramlást érzékelő maszkkal.
Amennyiben az eredmények rendellenesek, akkor a fent említett szakorvosok javasolhatják az ún. poliszomnográfia („Polysomnographie“) elvégzését egy erre rendeltetett intézményben, az alváslaborban („Schlaflabor“), mely kórházi osztályokon működik. Ekkor egy olyan készüléket helyeznek fel a betegre, amely folyamatosan monitorozza a szív, a tüdő és az agy tevékenységét, a légzésmintázatot, a kar- és a lábmozgásokat, valamint a vér oxigéntelítettségét az alvás során.
A kezelési lehetőségek részletes tárgyalása már túlhaladja ennek a cikknek a kereteit. Csak felsorolásszerűen megemlíteném, mint terápiás lehetőség:
- légzéstámogató eszközök (pl. CPAP, ejtsd: szí-pap)
- szájba helyezhető protézisek
- műtéti eljárások: mandulaműtét, garat hátsó részéből szövet eltávolítása, állkapocs-korrekció stb.
A cikkem arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy az alvási apnoé egy olyan kórkép, ami súlyos, életveszélyes szövődmények kialakulásához vezethet. Mégis bizonyos rizikótényezők csökkentésével jól befolyásolhatók, javíthatók a következmények.
Ne szégyelljünk jelentkezni a háziorvosunknál, ha a fent leírtak alapján felmerül valakiben a gyanú és műtétek kapcsán is mindig gondoljunk a kórkép lehetőségére. …és ha az „aranyi“ üres szekerekre gyorsabban felkerül a széna, több időnk és energiánk marad a napi dolgokra, de a kikapcsolódásra, a hobbinkra, a feltöltődésre is.
Fotó © Andrea Piacquadio