Egészségügyi sorozatunkban Dr. Török Krisztina belgyógyász, a Felsőpulyai Kórház főorvosa megismertet bennünket a cukorbetegség kérdésével, amely egyre szélesebb körben elterjedt problémává vált, nem csak az időseknél, de a fiatalabbak körében is. Írásában megismertet bennünket a cukorbetegség típusaival, kezelési módszereivel, valamint arra is felhívja a figyelmünket, hogy mely tüneteknél érdemes gyanakodnunk arra, hogy cukorbetegséggel állunk szemben. Ezenfelül hasznos tippeket olvashathatunk arról is, hogyan tudjuk elkerülni a cukorbetegséget, anélkül, hogy le kéne mondanunk a csábító, s finomabbnál-finomabb édességekről.
„De szeretnék gazdag lenni / Egyszer libasültet enni, / Jó ruhában járni-kelni, / S öt forintér kuglert venni.“
(József Attila: De szeretnék…)
A kugler József Attila korában a mai minyonnak megfelelő édesség volt. Egy kis falatka édesség, ami után a gyermek költő sóvárgott. A terített asztal utóételekkel, a cukor a vágyott jólét szimbólumai. Több alkotásában is visszaköszönnek ezek a motívumok.
A tradicionális pannóniai étkezési kultúránkban szinte elképzelhetetlen egy családi, vagy baráti összejövetel gazdagon terített asztal, illetve édességek, utóételek nélkül. Jó ez? Egészségesek ezek az ételek? Lehet ezeket úgy elkészíteni, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül ehessük, és az idő előre haladtával ne a gyarapodó zsírpárnákat lássuk a tükörben? Hogy a háziorvosunk a 40. születésnapunkon ne a cukorbetegség diagnózisával lepjen meg minket? Már most szögezzük le, hogy a terített asztal nem valami kötelező rossz, valami elutasítandó. Egy meleg leves, egy szelet ropogós, friss teljes kiőrlésű kenyér, egy ….ropogós salátákból készített tál semmiképp sem nevezhető egészségtelennek.
Az egészséges táplálkozás, a ma nagyon divatos, újragondolt magyaros receptek felhasználása sokszor csak akkor válik a mindennapjaink részévé, ha hirtelen kiderül, hogy cukorbeteg van a családban.

A következőkben nézzünk át néhány fontos tudnivalót a cukorbetegségről.
A cukorbetegség, vagy más néven diabétesz a leggyakoribb krónikus anyagcsere-betegség a világon, melyet a vérplazmában mérhető vércukorszint megemelkedése jellemez.
A vércukorszint szabályozásában központi szerepe van az inzulin nevű hormonnak, amit a hasnyálmirigy termel. Ez a hormon segíti hozzá a sejteket, hogy a vérből cukrot vegyenek fel. A cukor, mely minden sejt működésében létfontosságú, pl. az étkezések alkalmával juthat be a szervezetbe.
Cukorbetegség esetén az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni, azt mondhatjuk, hogy éheznek. A felhalmozódott szőlőcukor pedig a vizelettel ürül ki a vérplazmából.
Európában közel 32 millió felnőttet érint a betegség, Ausztriában közel 600 ezer, Magyarországon kb. 750 ezer cukorbeteget dokumentálnak. Fontos tudni, hogy az esetek közel fele lappang, azaz felfedezetlenül károsítja a szervezetet (ld. később a szövődmények témakörnél).
A betegség előfordulása tendenciózusan növekszik, egyre gyakrabban érintettek a fiatal felnőttek. A cukorbetegség szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait.
A cukorbetegség diagnózisát éhgyomri vércukorszint, vagy terheléses vércukorszint (speciális vizsgálat) alapján, esetleg típusos tünetek megléte mellett random módon (nem éhgyomorra) mért vércukorszint alapján, illetve egy speciális paraméter, az úgynevezett hemoglobin A1c (HbA1c, németül: Langzeitzucker) határérték fölé való emelkedése esetén állítja fel az orvos. Utóbbi paramétert a diabéteszes páciensek vércukor értékeinek monitorozására használják. Segítségével megállapítható az elmúlt 6-10 hét vércukorszintjeinek az átlaga, továbbá segítséget nyújt a kezelőorvosnak a terápia hatékonyságának megállapításában. Létezik még két fogalom, amit érdemes megemlítenünk: “károsodott éhomi vércukorérték” és “csökkent cukortolerancia/glukóztolerancia”. Ez a két állapot még nem azonos a cukorbetegséggel, de rendszeres orvosi ellenőrzést igényel, hiszen ezekben az esetekben is fokozott érrendszeri rizikónak vannak kitéve az érintettek (ld. a szövődmények témakörnél). Ezekben az úgynevezett megelőző állapotokban életmódváltozás hatására van még esély a cukorháztartás normalizálódására.

A cukorbetegség típusai, osztályozása
A típusok ismerete azért fontos, mert ez alapján kerül sor a terápia kiválasztására (legjobb, ha ezt belgyógyász, diabetológus, vagy tapasztalt háziorvos végzi). Az, hogy 1-es és 2-es típusú cukorbetegség létezik, sokak által ismert dolog. Talán még az is, hogy az 1-es típusban az inzulin az első választandó terápia, míg a 2-es típusban az életmód-változtatás (mozgásterápia, diéta) mellett a tabletta a választandó gyógymód, az inzulin csak később juthat szerephez.
!!! Fontos: A diéta nem éhezést és szörnyű kínszenvedést jelent. Valóban, a köznyelv a diéta szót, mint valami átmeneti, nem túl kellemes, a testsúlycsökkentéshez szükséges kötelező rosszat használja. A szó azonban mást jelent: A diéta célja a szervezet megváltozott állapotához igazodó táplálkozás. Ez bizonyos esetekben lehet kifejezetten energiagazdag, vagy pl. fehérjedús.
Klasszifikáció:
- 1-es típusú diabétesz: Autoimmun folyamat következménye, általában teljes inzulinhiányhoz vezet.
- 2-es típusú diabétesz: Az inzulin-elválasztás folyamatosan csökken, a középpontban az inzulinrezisztencia áll, melyet a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodása okoz. A vércukoreltérések mellett jellemző erre a betegségre a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint (koleszterin és triglicerid) is, melyek együttesen az érelmeszesedés kialakulását gyorsítják. A kezelés során az inzulinrezisztencia csökkentése az elsődleges cél. Alapvető az életmód szerepe, a gyógyszeres kezelés csak másodlagos.
- speciális típusok: Genetikai, vagy másodlagos pl. hasnyálmirigy-gyulladás következtében, esetleg gyógyszer-indukálta cukorbetegség (pl. szteroidok, antipszichotikumok) folytán alakul ki.
- terhességi diabétesz: Fennállása idősebb korban hajlamosít a 2-es típusú diabétesz kialakulására.
Milyen tünetek jelentkezésekor merüljön fel bennünk a gyanú, hogy cukorbetegséggel állunk szemben?
* fokozott folyadékvesztés: Első jele lehet a cukorbetegségnek! A vesén át a vizeletbe kiválasztódó cukor nagy mennyiségű folyadékot köt meg, mint egy vizelethajtó funkcionál. Az érintettek állandó szomjúságérzésről panaszkodnak és napi 4-5 liter vizeletet ürítenek.
* anyagcserezavarok: Inzulinhatás híján, tehát ha termel is még a hasnyálmirigy inzulint, de a csökkent inzulinérzékenység miatt a sejtek nem képesek a szőlőcukrot felvenni, megnő a vér cukortartalma, miközben a sejtek valójában éheznek. Ez abban nyilvánul meg, hogy a beteg sokat eszik, mégis csökken a testsúlya. Cukorbetegség során a zsírlebontásban fontos szerepet játszó szervek is károsodnak, cukor jelenléte nélkül úgyanis a zsírok többek közt acetonná alakulnak. Emiatt lehet a beteg lehelete acetonszagú. Amennyiben ez az állapot hosszabb ideig fennáll, savas vegyhatás irányába tolódik el az anyagcsere – hányingert, hányást, szapora, erőltetett légzést, súlyos esetben kómát okozhat.
* fertőzéshajlam: Gyakoriak a gombás bőr- és nyálkahártya-fertőzések, illetve az ezek talaján kialakuló bakteriális fertőzések.
* szövődmények: A 2-es típusú cukorbetegség gyakran már csak a késői szövődmények tüneteinek észlelésekor kerül felismerésre. A tartósan magasabb vércukorszint a szervezet különböző fehérjéit is károsítja. A leggyakoribb szövődmények 4 szervet/szervrendszert érintenek:
– szem à retinopátia: fokozatos látásromlás
– vese à nefropátia: fehérjevizelés, veseeredetű magas vérnyomás, veseelégtelenség
– idegrendszer à neuropátia: érzéskiesés, vegetatív zavarok: izzadás, fokozott szívverés, impotencia, hasmenés, székrekedés
– érrendszer à makroangiopátia (nagyerek, azaz végtagi erek, koszorúér, agyi erek betegsége) a fokozott érelmeszesedés talaján
A kezelésnek 3 fontos pillére van:
* cukorbeteg étrend
* a mozgásterápia – életmódterápia
* szükség eseten gyógyszeres kezelés (tablettával, injekcióval, inzulinnal)

A komplex terápiának minden esetben egyénre szabottan, összehangolva kell történnie. Cél a vércukorszint normalizálása és a szövődmények elkerülése.
Diéta és testmozgás: Ez a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének alapja. A cél a testsúly normalizálása egy olyan étrend segítségével, melyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő arányban vannak jelen. 1-es típusú diabéteszben fontos az inzulinkezelés és a diéta összehangolása (diétás tanácsokért érdemes legalább egyszer dietetikushoz fordulni – meglepő dolgokat tudhatunk meg tőlük, csak ezután ajánlott a közösségi médiából és ismeretterjesztő irodalomból autodidakta módon gyűjteni az információkat).
Orális antidiabetikumok: A tabletták csak a 2-es típusú cukorbetegség kezelése esetén játszanak szerepet. Egyes típusaik az inzulinérzékenységet fokozzák, mások az inzulintermelést, egy harmadik csoport a szénhidrátok felszívódását lassítja.
Inzulin: Az inzulinkezelés beállítása szakorvosi feladat. Történhet ambulánsan is, de gyakran válik szükségessé néhány nap kezelés a kórházi osztályon. A beadása bőr alá, injekcióval, vagy egy folyamatosan adagoló inzulinpumpa segítségével történik.
A cukorbetegség ma még nem gyógyítható betegség, de a korszerű készítményekkel a kezelés és a betegek együttműködési képessége is javul, ami az életkilátások javulását vonja maga után.
Léteznek állami – elsősorban az egészségügyi minisztériumok és a szociális ügyekért felelős minisztériumok kezdeményezte – stratégiák Ausztriában és Magyarországon is a megelőzés, a hatékony kezelés és folyamatos nyomonkövetés érdekében, valamint az életminőség- és életkilátások javításáért. Azonban ezeken a területeken bőven akad még munkájuk a politikusainknak.

Mit tehetünk mi? Az édes élet helyett sanyargassuk a testünket?
Az a véleményem, hogy egy kiegyensúlyozott, egészséges étrend mellett beleférhet időnként az életünkbe és a diétánkba – a hétvége egy napján, vagy egy tervezett, esetleg tervezetlen baráti, családi összejövetel alkalmával – egy kis „gasztronómiai kicsapongás“ (Mondjuk inkább bűnözésnek, bár a Büntető törvénykönyv tudtommal nem taglalja). Jókai Mór így ír a magyar szakácsművészetről:
„Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja az utána következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kell mondani, hogy ‘de már ebből eszünk’!”
A közelgő karácsonyi ünnepkör jó alkalmat ad az evésre is. Az étkezés, különösen az együtt étkezés örömforrás. Törekednünk kéne legalábbis arra, hogy az legyen.
Próbáljunk tudatosak lenni és tudatosan enni: Lehet mindenből tenni a tányérunkra, de figyeljünk a mennyiségre, lehetőség szerint együnk kevesebbet. Evés után menjünk egy kiadós sétára (a rumli mindig megvár!), vagy vegyük rá a társaságot, hogy táncoljunk: 30 perc tánccal 270 kcal energiát égethetünk el. Próbáljuk rávenni magunkat, hogy a gyerekeknek – a még otthontanulós korszakban – küldött közösségi csatornás tornagyakorlatokat mi is velük együtt csináljuk.
A diétát tehát ne a testünk sanyargatásaként éljük meg, hanem az ismeretszerzésre időt, energiát (pénzt nem feltétlenül többet) rászánva építsünk fel fokozatosan – először fejben, aztán a hétköznapokban is – egy tudatosságot. Azt gondolom, ez egy hosszabb folyamat, de meggyőződéssel, kitartással, jó trükkökkel az egész család bevonható ebbe a később gyümölcsöző átállásba. Mindig találunk egy olyan zöldséget, amit még a mi gyerekünk is hajlandó megenni és a hal elkészítésére is egy olyan receptet, amit a nem igazán halimádó rokonunk is szívesen elfogyaszt.
Horitschon, 2021. november 11. (Márton napján – libaevés után)