A szinkron rendkívül fontos szerepet tölt be a magyar kultúrában, mégis viszonylag keveset tudunk róla. Szombaton egész napos program keretében volt lehetőségünk megismerni a magyar szinkron történetét, kulisszatitkait, sőt, élesben, a mikrofon mögött is kipróbálhattuk magunkat. A jó hangulatú workshop szervezője a MindLighter csapata volt. Céljuk, hogy új, izgalmas programkínálattal készüljenek az igényes kikapcsolódásra vágyó bécsi magyaroknak.
Góz Tamás eredetileg újságírónak készült, és nagy érdeklődéssel ásta bele magát a szinkron témájába, amiről rengeteget írt. Aztán maga is dolgozott szinkronrendezőként, valamint szinkrontanfolyamokat, workshopokat tartott Budapesten. Nevéhez fűződik Magyarország legnagyobb szinkronnal foglalkozó platformja, a magyarszinkron.hu, és ő a Szinkronikum Egyesület alapítója. Közösségépítő tevékenységét Ausztriába költözve is szerette volna folytatni, ezért Horváth Fannival létrehozták a MindLightert. Mindkettőjük szívügye a minőségi szórakoztatás és a kultúra terjesztése, innen az egyesület neve. Bemutatkozó rendezvényük az Első bécsi szabad szinkron nap volt, ahová nyílt nap jelleggel bárkit szívesen vártak.
Az első magyar szinkron éppen 90 éve, 1935-ben készült el A két lotti német nyelvű verziójához. Eleinte évi 5-6 film szinkronját csinálták meg – tudtuk meg Góz Tamástól. A vidéki lakosság nagy része akkoriban nem tudott olvasni, így számukra a szinkronizált filmek valóban fontos kultúraközvetítők lettek. Ezért 1936-ban megjelent a szinkrontörvény, amely az összes filmforgalmazót kötelezte a szinkronizált filmek vetítésére. A szinkronizálás a háború alatt természetesen szünetelt. 1948-ban indult újra, és az ‘50-es évek közepére már évi 100-200 új film szólalt meg magyar nyelven.
A magyar szinkronszakma komolyságát jelzi, hogy Magyarországon létezik az egyetlen olyan épület, amelyet kifejezetten szinkronstúdiónak építettek: 1954-ben nyílt meg a Pannónia Szinkronstúdió, a ‘60-as évek végére pedig a Magyar Televízió szinkronstúdiója is elkészült. A rendszerváltás után rengeteg szinkronstúdió működött, változó minőséggel. Napjainkban éves szinten már 5-6 millió percnyi szinkron készül Magyarországon.
Európában mindössze nyolc országban van szinkronizálás, ezek közül sokszor a magyar szakemberek munkáját emelik ki a forgalmazók. Nagyobb mozifilmek esetében nem ritka, hogy ragaszkodnak hozzá, hogy először a magyar változat készüljön el, és ahhoz igazítsák a többi ország szinkronos verzióját. Sőt, bizonyos esetekben a keverés is Magyarországon történik.
A 90 évnyi szinkrontörténet bőven tartogat érdekes anekdotákat. Például az ‘56-os őszi események alatt egy sorozat szinkronizálása kishíján meghiúsult, mert a főszerepet játszó színész egyik éjjel disszidált, majd pár nap múlva a helyére lépő szinkronhang is elhagyta az országot. A kijárási tilalom alatt pedig egy teherautó ponyvája alatt csempészték be a színészt a stúdióba, hogy be tudják fejezni a munkát.
A szinkronszínészet egy külön szakma, amelyhez rengeteg gyakorlásra van szükség. Ha a néző gyorsan meg tudja szokni az adott hangot, és természetesnek hat, hogy a karakter magyarul szólal meg, akkor jól el van találva a szinkron.
Minden szinkronhang az úgynevezett tömegezéssel kezdi a pályát, azaz a jelenet hátterében lévő hangokat kölcsönzi. A “tömegezéssel” teremtik meg az atmoszférát. Mindez jó lehetőség a szakmai alapok elsajátítására. A szombati workshopon bemelegítésként mi is “tömegezéssel” kezdhettünk. Egy olasz filmbe csöppentünk, ahol egy elegáns fogadás háttérbeszélgetéseit kellett rögtönöznünk. Aztán a bátrabbak már önálló jelenetet kaptak a South Parkból, a Harry Potterből, de egy résztvevő bevállalta a Pompom meséi német szinkronját is. Megismerkedtünk egy másik legendás szakmai kifejezéssel, a “krumplilistával” is, ami a szinkronrendező számára szolgál sorvezetőként az adott szinkronban játszó színészek beosztásához.
Góz Tamás szerint a jó szinkronszínésznek a tiszta beszéden kívül a ritmusérzék is nagyon fontos készsége. Emellett rá kell éreznie, hogy az eredeti színész milyen érzelmeket jelenít meg, és ezt kell visszatükröznie a hangjával. A szinkronizálás tehát önismereti folyamat is, hisz egy-egy karakter megformálásához az érzelmek széles tárházát kell magunkból előhozni. Minél finomabb érzelmi árnyalatokat tudunk a hangunkból, és ezáltal magunkból megmutatni, annál sokrétűbb karaktereket tudunk megformálni.
A szombati alkalmon azt is megtudhattuk, hogyan zajlik a csók szinkronizálása, melyik színész kapott pénzt szinkronért úgy, hogy meg sem kellett szólalnia, és hogy kinek fizettek banánnal a munkájáért. De ezeket a sztorikat biztos, hogy nem tudom olyan jól elmesélni, mint Góz Tamás, ezért inkább arra biztatok mindenkit, hogy keresse a MindLighter programjait.
“Közösségben nagyon jól lehet önismerettel foglalkozni, és ennek a szinkron nagyszerű eszköze lehet.”
– mondja Horváth Fanni szervező, aki szerint a jövőben hasonló workshopokat és tanfolyamokat is terveznek, ha látják rá az igényt. Legközelebbi pogramjuk október 20-án az Agymenők kvíz lesz.
Kiemelt kép, fotók, videó: Farkas Noémi
Akár ez is tetszhet
