„Ringó nádat tó vize mossa, nap tüze festi barna-pirosra…”
Szilágyi Domokos
A Fertő-táj Magyarország és Ausztria közös világörökségi része. A Fertő tó Európa ötödik legnagyobb tava, a kontinentális síkvidéki sós tavak, más néven “szikes-tavak” legnyugatibb képviselője. A tó kisebbik, Magyarországra eső részén az állandó széljárás miatt a felgyülemlett üledék hatására hatalmas egybefüggő nádasok alakultak ki, a nemzeti park legnagyobb része is ezen a szakaszon található. A Fertő-Hanság Nemzeti Park az Európán átvonuló madarak egyik legfontosabb pihenőhelye. Magyarországon a Soprontól néhány kilométerre található Fertőrákos ikonikus cölöpházai mellett az utóbbi években meglehetősen elhanyagolt strand nyújtotta az idelátogatóknak az egyetlen úszásra, vagyis inkább csak pancsolásra a lehetőséget azon bátraknak, akik nem bánták az iszapos talajt, a szikes vizet és a tóra jellemző 1 méteres átlagmélységet.
A Fertő-táj, és azon belül a tó vitathatatlanul legfontosabb értéke a jelen és jövő nemzedékek számára az itt jelenlévő természet sokszínűsége. A Natura 2000 besorolású, UNESCO világörökségi védelmet élvező természetvédelmi területen a magyar állam 2020-ban kiemelt beruházásként a Fertőrákosi vízitelep területén hatalmas szállodakomplexum fejlesztésébe kezdett. A projektet a magyar kormány kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánította.
A beruházás ellen 73 civil szervezet tiltakozott, majd 2021 tavaszán a Greenpeace bírósághoz is fordult a közbeszerzést lehetővé tévő környezetvédelmi engedély visszavonása érdekében. A Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. kivitelezésében megvalósuló kiemelt állami beruházás célja a térség idegenforgalmának erősítése, elsősorban az aktív kikapcsolódást kedvelő turisták megnyerése.
Az építkezés méreteit legpontosabban a közbeszerzési eljárásokból lehet sejteni: “Az I. és II. ütemű közbeszerzések alapján, eddig összesen 260 fa kivágásáról, 271.979 m2 nád irtásáról és 54.780 m2 fás, bokros terület cserjeirtásáról és gyökértelenítéséről kötöttek szerződést. Ezek nagy része már az I. ütem alatt megvalósult.” – olvasható a Győr-Moson-Sopron Megyei kormányhivatal közleményében.
Miért fontos a nádas?
Elsősorban itt fészkelnek a madarak, ebben petéznek a kétéltűek, hüllők, halak. A tó fenekén lévő nádgyökerek oxigént termelnek, emiatt a nádszálak körüli üledékben akár tízszer több baktérium is élhet, ami hozzájárul a tó vizének tisztításához. A víz alatt, a nád körül élő apró kis állatokból és növényekből származó anyagok is elősegítik a víz tisztulását, így a nádas természetes víztisztítóként funkcionál.
A beruházásról és körülményeiről Rodics Katalint, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelősét és Major Gyulát, a Fertő tó Barátai mozgalom aktivistáját kérdeztük.
Rólunk: Az országos médiában tavaly decemberben lehetett olvasni utoljára a Fertő körül kialakult helyzetről, amikor is a közbeszerzési kiírás szerint azért kell minél előbb megkezdeni az építkezést, mert „ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”. Ekkor a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. Jelenleg mi a helyzet az építkezéssel?
Rodics Katalin: Most úgy tudjuk, hogy az építkezés áll, de ez nem azt jelenti, hogy a magyar állam feladta volna az építkezés tervét. A beruházás II. ütemének közbeszerzési eljárásában a környezetvédelmi engedélyek tartalma nem volt összhangban, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy a vizitelep területén nem az engedélyeknek megfelelő építményeket terveznek felépíteni. Mindeközben az Európai Bizottság levélben fordult a minisztériumhoz a Natura 2000 terület tönkretétele miatt, és elindult egy pilot-vizsgálat is, ami a kötelezettségszegési eljárás előszobája is lehet. Emellett az UNESCO Világörökség Bizottság is jelezte, hogy azonnal állítsák le az építkezéseket, különben a terület elveszítheti világörökségi besorolását. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának állásfoglalása szerint elfogadhatatlan nemzeti parkban egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti. Az MTA is kéri a tervezett túlzó és a helyhez méltatlan beruházás leállítását.
A Fertő tó területe osztrák-magyar közös nemzeti park. A beruházás legelején a környezeti hatástanulmányokat az osztrák fél bevonásával kellett volna elkezdeni, de ez nem valósult meg. Tudomásunk szerint az osztrák környezetvédelmi miniszter levelet írt ezzel kapcsolatban a magyar hatóságoknak. Az egyetlen elérhető pár oldalas környezeti hatástanulmány pedig nem felel meg az ilyen volumenű építkezés környezetvédelmi vizsgálatának.
A Kormányhivatal úgy adott környezetvédelmi működési engedélyt a beruházásra, hogy egy olyan fenntartási tervre hivatkozott, ami tulajdonképpen kiveszi a beruházás területét a Natura 2000 kormányrendelet által érdemben védendő területek közül.
2022. május 31-én ezért elindítottuk a második pert is, hogy bíróságon szerezzünk érvényt azoknak a hazai és nemzetközi jogszabályoknak, amelyeket a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a határozatával szerintünk megint semmibe vett.
Major Gyula: Januárban jártam utoljára a területen. Gyakorlatilag, ami régen jellemezte a Fertőt, az eltűnt. Eltűntek a cölöpházak, a kikötők és egy teljesen más jellegű partszakasz lett kialakítva. Egyelőre építményeket nem látni, csak a parttal kapcsolatos szádfalak és cölöpök kerültek beépítésre.
Rólunk: Az építkezés első fázisa lezárult, mi történt eddig a területen?
Rodics Katalin: A cölöpházak tulajdonosainak saját költségen kellett elbontani az épületeket, amelyeknek az aljában több ezer füsti fecske fészkelt. A házak alját és a cölöpöket még kora tavasszal körbevonták hálóval, hogy ne tudjanak befészkelni a tavasszal visszatérő madarak. A beruházó a teherautók felvonulási útja mellé helyezte ki a helyettesítő fecske hoteleket, amik ráadásul nem is füsti fecskéknek való fészkekkel készültek. Nyilvánvalóan nem tudták pótolni azt a veszteséget. A beruházó azzal indokolja tettét, hogy az osztrák oldalon is évtizedek óta vannak beépített részek szállodákkal, éttermekkel. Az viszont egy nagyon fontos különbség, hogy az osztrák oldalon a beépített területek nem nemzeti parkban vannak. Az osztrák oldalon található nemzeti park utak és emberek által teljesen szabadon hagyott és érintetlen nádas. A Fertő egy nagyon sekély és iszapos tó, többször kiszáradt már. Akár csak úszni is komoly kihívás benne. Gazdaságilag a beruházás valószínűleg csak akkor lehetne megtérülő, ha a Mosoni-Dunából bevezetik a vizet, hogy valamennyire biztosítsák a stabil vízszintet. A Dunában viszont már így is nagyon kevés a víz, ami ráadásul cseppet sem sós és igen komoly vízgazdálkodási kérdéseket vet fel.
Major Gyula: Vitorlás ismerőseimtől hallom, hogy mostanában annyira alacsony a Fertő vízszintje, hogy csak egy nagyon szűk csatornán lehet kijutni a nyílt vízre. A Duna vizének megcsapolásával kapcsolatban vannak fenntartások. Ha a Mosoni-Dunát felduzzasztják, akkor folyó víz helyett állóvíz lesz egészen más tulajdonságokkal, arról nem is beszélve, hogy a csapolás az eredeti tervek szerint az osztrák termőföldek öntözésére szolgálna, és a talajvízzel együtt kerülne csak be a Fertő tóba. Ez azonban az osztrák oldalon komoly környezetvédelmi ellenállásba ütközik.
Rólunk: Magyarországon jelenleg hogyan lehet megközelíteni a tavat?
Major Gyula: Az egyetlen módja a tó megközelítésének a virágosmajori csatorna, ahol most feloldották a hajózási zárlatot a horgászok és a sportolók hajóinak.
Maga a szálloda építésének igénye számomra megmagyarázhatatlan, hiszen Sopronban van 6 nem, vagy csak alig működő szálloda, arra vonatkozó hatástanulmányt pedig nem találtunk sehol, hogy a komplexumnak milyen gazdasági hatásai lesznek. A környező falvakban jelenleg szép számmal vannak falusi vendéglátóhelyek, vendéglők. Kérdés, hogy a beruházás elkészülte milyen hatással lesz ezekre a vendéglátóipari egységekre. A hivatalos kommunikáció szerint a beruházás miatt majd megnő a turistaforgalom, és ezen keresztül majd a vendéglátók forgalma is növekedni fog. Ezt nyilván az idő fogja tudni majd csak megválaszolni, de azzal is számolni kell, hogy itt a tervezet szerint lesz motel, kemping, lesznek apartmanházak, tehát minden fajta szállástípus. A tóparti lehetőségek mellett nem tudom, hogy hányan fogják majd igénybe venni a falusi szálláshelyeket, nem beszélve arról, hogy mivel állami támogatással valósul majd meg az egész, ezért a szálláshelyek és vendéglők üzemeltetésének nem lesz befektetési kockázata. Az elkészült épületekbe majd bérlők mennek, akik elképzelhetően nyomott áron kapják majd a jogot az üzemeltetésre, és ezzel jelentős konkurenciát képeznek a helyi szállásadóknak. Számomra a leginkább felháborító az egészben azonban az, hogy ez egy 100%-ban állami pénzből megvalósuló projekt. A magyar állam foglalkozzon az egészségüggyel, az oktatással és ne szállodaépítéssel, főleg ne úgy, hogy még mellette a környezetet is rombolja. A beruházók által képviselt környezetvédelem színvonalát példázza az, hogy nem tudtak a fecskéknek megfelelő fészkeket biztosítani, illetve a nem megfelelően kihelyezett békahálók (az útra nem merőleges, hanem párhuzamos hálók a békákat az építkezésre terelték) azért arra utalnak, hogy a beruházók nincsenek a helyzet magaslatán a környezetvédelem ügyében.
A projektnek Magyarországon és Ausztriában is vannak ellenzői és támogatói is.
Osztrák oldalon a beruházás ellen 2020 augusztusában Regina Petrik burgenland tartomány parlamenti képviselője, a Zöldek tartományi vezetője közösen tiltakozott a Verein Freunde des Neusiedlersees és a magyarországi Fertő tó Barátai Mozgalom képviselőivel.
Aggodalmaikat nem sokkal később a 20 Fertő-menti osztrák település és a Burgenland tartományi képviselőket tömörítő Verein Welterbe Neusiedler See egyesület közleményben cáfolta és a tiltakozást kontraproduktívnak nevezte.
A magát környezetvédelem és fenntarthatóság iránt elkötelezettnek mondó Áder János, volt köztársasági elnök, az alábbi podcastban oszlatta a beruházással kapcsolatos aggályokat. Szerinte a Fertőrákosi fejlesztési terület mindig is turisztikai célokat szolgált, és bár vannak ott is természeti értékek, de nem olyan jelentősek, mint máshol.
2019-ben a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága a tervek pontos ismeretében megállapította, hogy a fejlesztés természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból, különös tekintettel a Fertő Ramsari Terület természeti értékeire nem jelent kockázatot.
2021-ben a nemzetközi Ramsari Egyezmény svájci titkársága azonban hivatalból küldött egy megkeresést, amiben nagyon sok dokumentumot bekértek, többek között a nem létező osztrák-magyar közös hatástanulmányt is.
Akár ez is tetszhet
