Dél-Burgenland és Vas megye történelmi és régészeti értékekben az egyik leggazdagabb régió. Az ArcheON elnevezésű osztrák–magyar együttműködés célja ennek a közös történeti és régészeti kincsnek a turisztikai bemutatása a nagyközönség számára. A két ország közötti, hároméves projekt kétnapos zárókonferenciával, a régészeti lelőhelyek, emlékek megtekintésével a napokban ért véget.
A muzeológiai és turisztikai projektpartnerek az „Interreg V-A Ausztria–Magyarország programban megvalósuló ArcheON Történeti és régészeti kínálat közös fejlesztése és turisztikai hasznosítása az osztrák–magyar határtérségben” című projekt zárórendezvényén június 21-én a Szombathelyi Képtárban számoltak be a hároméves munkafolyamatról. Tájékoztattak az eddigi eredményekről, bemutatták az ásatásokon feltárt leleteket, illetve azok jelenlegi, jövőbeni, turisztikai, hasznosítási lehetőségeit is ismertették a résztvevőkkel.
Dél-Burgenland és Vas megye történelmi és régészeti értékekben az egyik leggazdagabb régió. Közel egy évszázada azonban államhatár osztja ketté, pedig korábban – már a kőkor óta – egységes, közös térség volt. A leletek feldolgozása mindkét országban állami szinten zajlott ezidáig, annak ellenére, hogy közös territórium. Az ArcheON az első határon átnyúló együttműködés, célja az országhatár által kettévágott egység újrateremtése, a római kori leletek feltárása és bemutatása az osztrák-magyar határtérségben, a turisztikai értékteremtés, illetve a vendégéjszakák számának növelése. A 2019. június 1-jén indult programban osztrák oldalról a Dél-burgenlandi Turizmusszövetség és a Burgenland tartományi kormányhivatal (Amt der Burgenländischen Landesregierung), Magyarországról a szombathelyi Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a szintén szombathelyi Savaria Turizmus Nonprofit Kft. vett részt. A pályázat során római kori, neolit és bronzkori leltek nyomában végeztek ásatási munkálatokat, műszeres leletfeltárásokat az eisenstadti Landesmuseum Burgenland, valamint a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum régészei.
Harald Popofsits, a projekt vezető partnere, a Dél-burgenlandi Turizmusszövetség vezetője szerint azért volt fontos a projekt elindítása, megvalósítása, mert az előkerült, tudományosan feldolgozott leleteket turisztikai, idegenforgalmi szempontok alapján kell bemutatni az itt élőknek, a turistáknak.
Grünwald Stefánia, a szombathelyi Savaria Turizmus Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy már az elmúlt három évben is megvalósultak szemléletformáló programok: ami minden korosztálynak nyerő, az a térkép. Több alkalommal szerveztek nyílt napokat, road show-t, a pandémia ugyan közbeszólt, de például 2019-ben a budapesti Utazás Kiállításon, a vasi megyenapon, a szombathelyi Savaria Történelmi Karneválon promotálták az anyagot, és 2021-ben a Savaria Napokon is bemutatkozott az ArcheON.
– Egy megyei hatókörű városi múzeum életében ritkaság, hogy tudományos kutatásban vehet részt, ezért különösen hálás vagyok, hogy három kutatási helyszínen is végezhettünk ásatásokat – mondta el Csapláros Andrea, a szombathelyi Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatója, aki arról is szólt, hogy a legnagyobb akadály a feltárt anyagok szállítása, a két ország közötti dokumentációja jelentette.
Gert Polster, a Landesmuseum Burgenland igazgatója úgy értékelt, hogy a magyar és osztrák szakemberek kiválóan, hatékonyan tudtak együtt tevékenykedni.
Hat lelőhelyet tártak fel, 4074 darab tárgyat vagy töredéket, 724 tételszámon közel 217 oldalon határoztak meg, datáltak leltároztak a restaurátorok, a régió közel hétezer éves folyamatos időszakát – i.e. 4800-as évektől egészen a 19. század végéig – sikerült megismerni.
Ausztriában a Csém-i (Schandorf) halomsírokat; Bándolban (Weiden bei Rechnitz) Große Plischa (Nagy-tarkő) és Brotriegel környékén rézkori, késő bronzkori és korai vaskori település nyomait kutatták a szakemberek. 2020. őszén zajlottak az ásatási munkálatok Pinkaóváron (Burgban). A temetőtől délre eső mintegy 120 négyzetméternyi területet fedtek fel. A burgi hegyen található vár belső részének feltárása során neolitikum korabeli település épületelemeinek maradványaira bukkantak. A további középkori leletek mellett színesfém feldolgozására utaló leleteket is találtak.
Magyarországon a szombathelyi Járdányi Paulovics István Romkertben a Mercurius-szentélyt, Dozmaton a római vízvezetéket; Sében, a Malomi-dűlőn neolitikus településrészletet derítették fel. Utóbbi az 1970-es évek óta ismert és kutatott, európai jelentőségű célpont. Az előkerült régészeti jelenségekben változatos, késő neolitikus, a lengyeli kultúra korai időszakába sorolható, nagyjából hétezer éves leletanyagot találtak. Az egyik legkiemelkedőbb felfedezés, hogy a település egyik jellegzetessége, a korábban kettősnek vélt körárokrendszer valójában négyes körárokkal bír.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a projektpartnerek kidolgoztak egy közös – történeti és archeológiai – módszertani kézikönyvet, elkészítettek egy turisztikai kincses térképet, különböző kiadványok jelentek meg, terveztek egy telefonos applikációt. Közös háromnyelvű kommunikációs stratégia mentén népszerűsítették a projektet, annak eredményeit. A szombathelyi Romkertben, Sében, Dozmaton, Burgban és Schandorfban ArcheON infopont létesült kerékpáros pihenővel és információs táblákkal. A táblákon elhelyezett QR kódok segítségével letölthető a régészeti kincskereső applikáció. Vándorkiállítást is szerveztek, amely egyrészt a Szombathelyi Képtárban, másrészt Burgban tekinthető meg.
A Dél-burgenlandi Turizmusszövetség és a Savaria Turizmus Nonprofit Kft. a jövőben olyan, határon átívelő, élménykínálati csomagokat hoz létre közösen, amelyek a régészeti attrakciókra építő túrajavaslatok tartalmaznak szállással, idegenvezetéssel és vendéglátással. Egy közös, bilaterális régészeti témapark létrehozását is tervezik.
Akár ez is tetszhet
