Életfát vagy örökzöld faágakat emberemlékezet óta viszünk lakásainkba a téli napforduló (december 21-22) idején, hogy a hideg téli hónapokban megfáradt Napot ünnepeljük és segítsük a feltámadását. A hiedelem szerint a Nap egy isten, aki télen beteg és gyenge lesz, az örökzöldekkel pedig a nyarat szimbolizálva a napisten megerősödését segítjük. A ma ismert díszített fenyőfákat először feltehetően a 16. századi a Német-római Birodalomban keresztény családok kezdték felállítani.
A történet úgy tartja, hogy Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát. A német reformátor éppen hazafelé tartott egy téli estén, mikor az egyik fenyőn egyszer csak ragyogó csillagfényekre lett figyelmes; Luthert annyira magával ragadta a látvány, hogy mikor hazaért, mindenáron be akart számolni családjának a jelenségről, s jobb ötlete nem lévén, elővett egy fát és gyertyákat helyezett rá.
A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. A század közepén már a polgárcsaládok körében is megünnepelték ezt a napot; érdekesség, hogy mikor 1860 karácsonyán Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyőfát. (forrás: Múlt-kor)
Mára a karácsonyfa termesztés iparággá fejlődött, amit Európában a dán és norvég export dominál. Évente több millió fát értékesítenek főként Nyugat-Európa országaiban, így könnyen előfordulhat, hogy az Ausztriában vásárolt karácsonyfánk északon nőtt. Egy átlagos karácsonyfa 7 évig nő, mire eléri a kívánatos 2 méter körüli méretet. A kedveltebb fajok a Nordmann-fenyő, az ezüstfenyő vagy a lucfenyő rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy több nappal kivágásuk után a szoba melegében viszonylag sokáig nem hullajtják el leveleiket. Aki nem tud megbarátkozni a gondolattal, hogy néhány hét tűlevél söprögetés után szemétbe dobja a többéves facsemetét, annak lehetősége van földlabdás, vagyis gyökeres fenyőcsemetét vásárolni illetve újabban bérelni is. Ebben az esetben azonban ügyelni kell arra, hogy a facsemete 2-3 napnál több időt ne legyen szobahőmérsékleten és a sokszor 25-30 Celsius fokos hőmérséklet különbséget is csak fokozatosan szabad adagolni.
A környezettudatosabb karácsonyozni vágyóknak paradox módon a műanyag fenyők bőséges választéka nyújthat utolsó mentsvárat. A műanyag fenyő végtelenül praktikus: csak egyszer kell megvenni, összecsukva kis helyen is elfér, nem szemetel, nem tartogat rajzó bogaras meglepetéseket és nem utolsósorban egyetlen fát sem kellett kivágni hozzá. Akik a kőolajszármazékból készült karácsonyfájuk ökológiai lábnyomát tovább szeretnék csökkenteni, azoknak javasoljuk, hogy használt fácskát vegyenek, ezzel is elkerülve, hogy a karácsony végeztével újabb karácsonyfa kerüljön a szemétbe.
A tökéletes karácsonyfa kiválasztásának lehetőségek szinte végtelen, egy kérdés azonban biztosan és könnyen megválaszolható: Nem, nem lehet karácsony karácsonyfa nélkül!
Kellemes ünnepeket!
Akár ez is tetszhet
Válaszolj