Népi játékok és népdalok Welsben, családi program Linzben, közös éneklés Grazban. Csak néhány a magyar egyesületek 1848/49-es megemlékezései közül. A hagyományos ünnepségek mellett interaktív és kreatív programokkal szólították meg a közösségeket.
A Felső-Ausztriai Magyarok Kultúregyesülete szervezésében ünnepi műsor keretében emlékeztek meg a welsi Magyar Otthonban. A Felső-Ausztriai Hétvégi Magyar Óvoda és Iskola néptáncosai népi játékokat és népdalokat adtak elő, a program szeretetvendégséggel zárult. Linzben a HungaroMedia egyesület szervezésében interaktív családi program keretében a vitaszínház, az art-coaching és a művészetterápia eszközeivel és módszereivel, szakemberek vezetésével a családok közösen gondolkodtak a nemzeti ünnepről.
A SalzUng, a Salzburgi Magyar Egyesület Csadi Zoltán színművész Petőfi Sándor: Útirajzok című előadásával emlékezett meg. A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház művészeti vezetője látogatott el Salzburgba. Az előadásában Petőfi sallangmentes, tiszta, keresetlen stílusa találkozott egy modern hátizsákos utazó életérzésével. A Grazi Magyar Katolikus Közösség is megemlékezett a Kálváriahegy plébánia nagytermében a márciusi eseményekről, közös énekléssel, versekkel. A Mi Magyarok Egymásért egyesület szervezésében Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja Költészetünk vadvirága című műsorával lépett a közönség elé Feldkirchben. Az előadás Petőfi Sándor életét és költészetét idézte meg. A délután pedig interaktív programokkal folytatódott.
Az innsbrucki 79. sz. Dr. Kozma György SJ Cserkész Csapat életének egyik legfontosabb eseményére várták az érkelődőket március idusán, a csapatzászló szentelésére került sor a jezsuita Szentháromság-templomban. A szentmise keretében a zászlót Forrai Tamás SJ atya szentelte meg.
Március 14-én forradalmi játszóházat szervezett a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület. A program részeként az AMAPED óvodásai számára táncházat tartott Bolgovics Gergő néptáncpedagógus. Az óvodások játékos formában ismerkedtek meg a néptánccal, miközben mozgással és közös élményekkel kapcsolódtak a magyar hagyományokhoz. A program Piszker Ági vezetésével Kossuth-kifli sütéssel folytatódott. Ezután apró dobokat készítettek és megismerkedtek a forradalom jelképeivel. A kézműveskedés mellett az is szóba jött, hogy milyen szerepe volt a doboknak és a jelképeknek a korabeli események kialakulásában.
Interaktív és kreatív programmal emlékeztek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról a Bécsi Magyar Iskola Fecske Klubjában. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek ne csak halljanak a történelmi eseményekről, hanem alkotáson és közös játékokon keresztül élhessék át a forradalom üzenetét. A program egyik szervezője, Kolozsvári-Dörögdi Orsi vizuális és design tanárként dolgozik, és elmondása szerint a rendezvény alapötlete az volt, hogy a gyerekek számára fejlesztő, mégis játékos foglalkozást hozzanak létre. A programon végül közel negyven gyerek vett részt, ami a szervezők várakozásait is meghaladta. Bár eredetileg kisebb létszámra számítottak, a nagy érdeklődés miatt a terem szinte teljesen megtelt.
A foglalkozás egyik központi eleme egy ráhangoló alkotófeladat volt, amely során a gyerekek kézlenyomatokból készítettek közös művet. A feladat az összefogást szimbolizálta: a gyerekek egy képzeletbeli várost hoztak volna létre, amely az általuk fontosnak tartott értékeket jeleníti meg. A program további részeiben a gyerekek a kokárda és más forradalmi jelképek jelentésével is megismerkedtek, miközben különböző kreatív feladatokon dolgoztak. „A cél az volt, hogy a gyerekek ne csak azt az egy napot lássák, hanem azt is megértsék, mi motiválta az akkori forradalmárokat. Így nemcsak a Himnusz, a Szózat vagy a már ismert dalok hangzottak el – amelyek egyébként akkoriban is léteztek, de nem bírtak még azzal a jelentőséggel, mint ma –, hanem inkább arra törekedtünk, hogy a gyerekek minél inkább bevonódjanak, és átéljék az eseményeket. Azok az okok ugyanis, amelyek miatt akkor forradalom tört ki, ma már sokszor távolinak és nehezen érthetőnek tűnnek számukra.” – mesélte Falusi Dóra, a program főszervezője. Bár az eredeti programterv minden elemére végül nem jutott idő, a szervezők szerint a legfontosabb mégis megvalósult: a gyerekek aktívan részt vettek az eseményeken, és közösen alkottak.
A Bécsi Magyar Iskolaegyesületben Paár Julcsi Kerekerdő mesekoncertjével és huszártoborzóval emlékeztek, azonban a következő CoolTúra március 22-én vasárnap, szintén az 1848-as forradalomra emlékezik majd.
Kiemelt kép: Horváth Nóra
Akár ez is tetszhet
