Szombathelytől 20-km-re a határ mentén fekszik egy 350 lelkes kis falucska: Beled (Bildein). Itt rendezik 2000 óta minden évben (amikor lehet) a régió egyik legjelentősebb könnyűzenei fesztiválját, a picture on-t. Az egyik szervezővel beszélgettünk.
Rólunk: Teljesen új élmény téged a fesztivál területén kívül látni. Egy szalmakalappal a fejeden ismerlek az almáskert mögötti backstage-ből. Úgy tűnik, hogy te állandó része vagy a picture on fesztivál csapatának. Magyarként, hogyan kerültél a Bildein csapatába?
Szabadfi Zoltán: 2011 óta vagyok a csapat tagja, és még ma is szívesen vagyok a részese. Véletlenül csatlakoztam, mert nem is vagyok Beledi. Akkoriban a szombathelyi Tourinformnál dolgoztam, és a Geschichte(n)haus-szal való együttműködés során ismertem meg Andreas Lehnert, általa pedig a picture on-t. Egy nap megláttam
egy álláshirdetés, jelentkeztem rá és azóta hivatalosan én is Pinkarocker vagyok.
Rólunk : A picture on több szempontból is különleges: egy egész falu egyesíti erőit, hogy a kis település fesztivál helyszínévé váljon, önkéntesek dolgoznak és a templom mögött van a nagyszínpad – és ez már 21 éve így van. A másik dolog, ami különlegessé teszi, hogy mindig vannak magyar művészek a repertoárban. Miért van ez így?
Szabadfi Zoltán : Egyrészt van egy történelmi magyarázat. Az 1200-as években Beled még magyar nyelvű volt. Ezután telepedtek le bajorok, és így vált német nyelvűvé a helység. A magyar nyelv tehát mélyen gyökerezik. Ez egyébként egész Burgenlandra jellemző.
Másrészt 2002-ben egy uniós projekt részévé vált a fesztivál, és ezáltal az együttműködés Magyarországgal. Akkoriban a fesztivál még egy kis cuki rendezvény volt, amelyen alig 150 ember vett részt. Tudjuk, mi lett belőle azóta 😉
Rólunk : Nehéz a magyar zenét az osztrák látogatók számára is fogyaszthatóvá tenni?
Szabadfi Zoltán : Egyáltalán nem. Még emlékszem a Quimbyre, akik Magyarországon hatvanezer embert előtt játszanak, és akiknek a dalait a koncert végén a közönség együtt énekelte. Az utóbbi években szinte hagyománnyá vált, hogy a kemping nyitóbuliján egy magyar kezdő zenekar játszik. A fő napokon pedig igyekszünk lehetőséget adni a fiatal művészeknek, hogy megmutathassák magukat. Ez természetesen a helyi zenészekre is vonatkozik. Igen, vannak nemzetközi headlinerek is, de továbbra is fontos számunkra, hogy a fesztiválunk családias és hangulatos maradjon. És ami a legfontosabb: a hangsúly a zene minőségén van!
Rólunk : Évek óta gondolkodom rajta, hogy Felsőőr miért nem hozza össze azt, amit Belednek már 21 éve sikerül. Szerintem nagyon izgalmas lenne azt megmutatni, hogy Magyarország nem csak folklórból és lengő szoknyákból áll.
Szabadfi Zoltán : Abszolút. Biztosan érdekes lenne egy koncertet rendezni, ahol megmutathatnánk, hogy zeneileg mi minden lehetséges, mondjuk egy rockest keretében! A lehetőségek korlátlanok. Egy ilyen erősen képviselt népcsoport biztosan részt venne egy ilyen koncerten. Beledben, mint mondtam, ez remekül működik, és itt azért tényleg nem sokan beszélik a nyelvet.
Rólunk : Hogyan látod, miért működik olyan jól a magyar zene Magyarországon? A fesztiválplakátokon tényleg sok helyi művészről olvashatunk.
Szabadfi Zoltán : Véleményem szerint ez a magyar nyelv sajátossága. Az EU-ban Magyarországon nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet. Így nem meglepő, hogy a saját nyelven megszólaló zene olyan népszerű – együtt énekelhetünk vele, átérezhetjük, azonosulhatunk vele. Kicsit olyan, mint az Austropop. Minőségileg sok művésznek bizonyára lenne esélye nemzetközi szinten, de a vásárlóközönség egyszerűen “megköveteli” a nemzeti nyelvet.
Szabadfi Zoltán Szombathelyen él, a Határátkelő Kulturális Egyesületnél dolgozott kulturális menedzserként, történelem- és német szakos tanár, a picture on sajtómunkájáért felel, jelenleg ismét a Tourinformnál dolgozik.