A nagykanizsai Medgyaszay Ház adott otthont július 1. és 3. között az 52. Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpóziumnak. Az évtizedek óta, a hidegháború idején is működő tudományos fórum ezúttal is több országból fogadott előadókat. A konferencia központi témája idén a 20. századi városfejlődés volt. A meghívottak között volt Kelemen László, az UMIZ intézményvezetője is.
A tudományos találkozót 1969-ben rendezték meg először, azóta a jugoszláviai polgárháború miatt néhány év kihagyással – évente egyszer mindig más közép-európai helyszínen gyűlnek össze a szakemberek – többek között levéltárosok, történészek, muzeológusok -, hogy információ- és véleménycsere során áttekintsék, megvitassák a Pannon térség kulturális, történelmi, társadalmi és regionális identitással kapcsolatos aktuális témáit. Célja a tudományos kutatások eredményeinek bemutatása, közös értékelése, a helyi és nemzetközi kapcsolatok erősítése, az együttműködések kiépítése, megerősítése. A programban részt vevő országok – Ausztria, Magyarország, Szlovénia és Horvátország – felváltva vállalják a házigazda szerepét. A történelmi és politikai szempontból jelentős nemzetközi eseményt még a hidegháború idején is igyekeztek megszervezni, annak ellenére, hogy olyan földrajzi és politikai térségben zajlott, amely közvetlenül érintkezett a keleti és nyugati blokkal: a vasfüggöny elzárta a két világot. Mogersdorf szerepe azért volt rendkívüli, mert az osztrák oldalon található, a magyar határhoz közeli település összekötő kapocsként vállalta a konferencia küldetését.
Az idei rendezvénynek immáron második alkalommal Nagykanizsa adott otthont. A helyszín az 1927-ben Medgyaszay István tervei alapján épült, majd 2006-ban felújított Medgyaszay Ház volt. Az épület nemcsak konferenciák, hanem különféle kulturális programok rendszeres színtere is. A megnyitón Kaposi Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora megemlítette, hogy a városfejlődés kutatása fontos eleme a társadalmi és gazdasági folyamatok hosszú távú megértésének. Tóth‑Bagó Mónika, Nagykanizsa alpolgármestere szerint a város számára megtiszteltetés volt, hogy ilyen rangos eseményt fogadhatott.
A konferencia szorosan kapcsolódik Nagykanizsa készülő várostörténeti monográfiájához. A város eddig három kötetben dolgozta fel történetét, a negyedik kötet jelenleg előkészítés alatt áll, és a szimpózium előadásai várhatóan alapul szolgálnak majd az újabb fejezetekhez.
Minden alkalommal egy központi témát jár körbe a csúcstalálkozó, az 52. ülésen a városfejlődés kapott hangsúlyt. Az előadások a 20. század várostörténeti folyamatait, az iparosodás hatásait, valamint a régió társadalmi átalakulásait vizsgálták. A szimpózium programja kerekasztal-beszélgetésekkel és tematikus szekciókkal zárult. A háromnapos program során a jelenlévők bejárhatták Nagykanizsát, megtekinthették helytörténeti értékeit.
Kelemen László, az alsóőri Magyar Média és Információs Központ intézményvezetője a kilencvenes évek óta rendszeres meghívottja a szakmai műhelynek. Elmondta: „A Pannon térség fogalma az évek során változott, a korábbi szűk keresztmetszet kitágult. Burgenlandból a tartományi könyv- és levéltár, illetve múzeum szerepelt, Stájerországot a levéltár képviselte, Vas, Zala, Somogy és Baranya vármegyék mellett természetesen horvát és szlovén szakemberek is érkeztek. Minden régióból két előadót hívtak a szervezők, csaknem hetvenen gyűltünk össze.
Jelentősége azért különösen értékes, mert minden résztvevő országnak más a történelmi kultúrája, államonként differenciált a nézőpont, másképp tanítják az iskolákban, hiszen a történelemoktatás szinte nemzeti ügy.
Például az itteni tankönyvekben nem olvasható a magyar forradalomról és szabadságharcról anyag, mert kevésbé lényeges az osztrák szemszögből. Mindenki hozza a saját témáját, amely lokalizált, viszont talán ez az egész motorja, a tájékozódás egymásról, a másik álláspontjáról, így jöhet létre regionális együttműködés és történelmi párbeszéd.”
A tartományból Brigitte Krizsanits „Kismarton, a tartományi főváros – az alapítástól a sikertörténetig” címmel prezentált, majd Margit Fröhlich „Növekedés és változás Burgenlandban – fejlesztési lépések a kiválasztott kerületi külvárosok urbanizációja felé” témát ismertette a közönséggel. Magyarországról, Vas vármegyéből Csapláros Andrea ókortörténész, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója a városfejlődés történetéről beszélt Szombathely példáján keresztül. Horváth Sándor muzeológus, az ELTE Savaria Egyetemi Központ tanszékvezetője a falu és város kapcsolata Szombathely megyeközpontjának példáján keresztül tárgykört állította a fókuszba.
A 2026-os Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpóziumnak a stájerországi Deutschslandsberg lesz a vendéglátója.
Kiemelt kép, fotók: Kelemen László
Akár ez is tetszhet
