Vajon honnan ered Erzsébet királyné híres beceneve? Volt Ferenc Józsefen kívül más szerelme is? Miért szerették a magyarok Sisit annyira? Ehhez hasonló kérdésekre adott választ Dr. Brummer Krisztián, jogász, politológus előadása. Az „Europa”-Club január 24-én ezzel a különleges előadással ünnepelte a magyar kultúra napját.
Az „Europa”-Club és Brummer Krisztián
Dr. Brummer Krisztián soproni jogász, politológus szenvedélyesen érdeklődik a magyar történelem iránt. Nem először tartott előadást az „Europa”-Clubnál, az előző évben Széchenyi István szerelmeiről hallhattunk tőle előadást, amelyről korábbi cikkünkben számoltunk be. Ez az előadássorozat folytatódott, ezalkalommal Erzsébet magyar királyné életéről, szerelemeiről, politikai szerepéről és családjáról tudhattunk meg érdekességeket, melynek érdekében alapos kutatómunkát végzett az előadó.
A rendezvényt megelőzően „Europa”-Club közgyűlésre is sor került, ahol bemutatták az egyesület 60 éves jubileumára készült kiadványt is, amely az elmúlt hat évtized történéseit foglalja össze. A közgyűlésen Nagy Domokos, az egyesület pénztárosa elénk tárta a tavalyi év pénzügyi beszámolóját, melyet Kotsis Péter pénztári ellenőr is rendben talált. Mentsik Szilvia az „Europa”-Club elnöke bemutatta azokat a színvonalas rendezvényeket, melyeket az egyesület 2024-ben szervezett. A jövőbeli rendezvényekről is szót ejtett: Steigervald Krisztián generációkutató érkezik március 19-én, Nagy László tart majd előadást a Páneurópai Piknik – Bécsi Piknikről március 1-jén, március 25-én pedig Zolcer János a 20. század titkairól.
Brummer Krisztián előadása kezdetén Mentsik Szilvia az „Europa”-Club elnöke köszöntötte az érdeklődőket, és a királyné nevéről kérdezte az előadót: „Az 1800-as években nem hinném, hogy bárki is úgy gondolt volna Erzsébet királynéra, mint „Sisire”, hanem mélységesen tisztelte minden magyar ember. Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy most itt a becenevét használjuk, legalább akkora tisztelettel gondolunk rá, mint az elődeink.”
Sisi vagy Sissi?
A királynénk Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach néven látta meg a napvilágot bajor hercegnőként, ahol szabad polgári szemléletben nevelték. Mindenkit becenéven szólítottak a családban. Erzsébet beceneve eredetileg Lisi volt, de a kisebb gyerekek nem tudták helyesen kiejteni a „L” hangot, ezért kezdték el Sisinek hívni. A valóságban csak a családja és közeli barátai nevezték őt így, mint például magyar felolvasónője Ferenczy Ida. A „Sissi” írásmód az 1955-ös (éppen idén 70 éves) filmfeldolgozás miatt terjedt el a köztudatban.
Kik voltak Sisi szerelmei?
Nincsen történelmi bizonyíték arra, hogy Sisi valaha is megcsalta volna Ferenc Józsefet, viszont voltak romantikus kapcsolatai más férfiakkal is. A 19. században kicsit másképpen gondoltak a szerelemre, mint manapság. Elkülönítették egymástól a „testi” és a „tiszta” szerelmet. Ezutóbbi magasztosabb plátói érzelmeket takart, mely nem foglalta magában a fizikai együttlétet. Inkább romantikus levelezésekben, költeményekben nyilvánult meg.
Ferenc József volt tehát az egyetlen férfi, akivel Erzsébet a testi szerelmet is átélte. A szerelemből köttetett házasság azonban nem maradt boldog. Árnyékot vetettek a kapcsolatukra a bécsi udvar szigorú szabályai, Zsófia főhercegné szigorú felügyelete, Ferenc József uralkodói teendői miatti távolléte és hűtlensége. Sisi mégis egész életében hűséges maradt hozzá.
Plátói „tiszta szerelemben” viszont volt része másokkal is. Például, „Bay” Middletonnal, a híres skót lovásszal, vagy “Fritz” Pacher von Theinburggal, akivel egy bécsi álarcosbálon ismerkedtek össze. Mégis talán elsőre mindenkinek Andrássy Gyula gróf jut az eszébe, akivel valóban sokat leveleztek, és szoros barátságot ápoltak. Négyszemközt csak egy alkalommal voltak pár percig, egyébként mindig csak társaságban találkoztak. A levelezésük nagyon szép, romantikus. Mikor meghalt a gróf, Sisi azt mondta: „Az utolsó egyetlen barátomat veszítettem el.”
Brummer Krisztián felolvasta Andrássy egyik levelét, melyben a gróf így vallott a királynéról: „Tudod, hogy milyen nagyra tartottam mindig az eszét és a szívét, de amióta elolvastam néhány költeményét, azóta a legnagyobb mértékben csodálom, (…) nincs a világon még egy ilyen asszony. Egyvalami azonban mégis elszomorít, mégpedig az, hogy csak nagyon kevesen tudják, hogy valójában ő kicsoda.”
Milyen szerepe volt Sisinek a politikában?
Az előadó politológus szemmel, igyekezett rávilágítani a hatalmi viszonyokra is. Miért alakult ki konfliktus Erzsébet és a bécsi udvar, Zsófia főhercegné között, és hogyan tudott Sisi ezen végül felülkerekedni.
Brummer Krisztián szerint kivételes szépségét tudta olyan eszközként használni, amivel tényleges politikai hatalmat is nyert az udvarban. Európa legszebb asszonyának tartották, sokan érkeztek ezért az udvarhoz, mindenki őt akarta látni, ami rendkívül jó marketing volt a császárságnak, ezáltal nagy befolyásra tett szert. A szépségén túl pedig szeretetével tudta a legnagyobb hatást gyakorolni a politikára. Erzsébet első életrajzírója, Dr. Márki Sándor szerint: „Sokáig tartott a gyűlölet politikája (…), egy nőnek kell tehát képviselnie a szeretet politikáját, amely Magyarországot visszaadja önmagának.”
Ehhez azt a történetet említi, hogy amikor Erzsébet először találkozott Jókai Mór írófejedelemmel, azt mondta neki: „Én a politikához nem értek…” Mire Jókai azt felelte: „A legmagasabb politika egy ország szívét megnyerni, és ahhoz felséged bizony ért.”
Miért ivódott be a magyar néplélekbe Erzsébet királyné alakja korszakokon átívelően?
A mai napig mélységes tisztelet övezi Sisi alakját a magyarok körében. A monarchia bukása után sem nevezték át az Erzsébet hidat, és az első Sisi emlékmúzeum is Budán nyílt 1908-ban.
De vajon honnan eredt Sisi vonzódása a magyarokhoz? Brummer Krisztián szerint ennek az lehetett a legvalószínűbb oka, hogy a bécsi udvar nem szerette kifejezetten a magyarokat, Sisi pedig a bécsi udvart nem kedvelte. Ezért kezdhetett el magyarul tanulni, melyet magas szinten akcentus nélkül beszélt. Az udvartartását is lecserélte magyarokra, Ferenczy Ida, Festetics Mária, Sztáray Irma mind haláláig szolgálták.
Megszerette a magyarokat, és ezért minden tőle telhetőt megtett, hogy előre mozdítsa a magyarok ügyét, a kiegyezést. Nagyon fontos szerepe volt abban, hogy Ferenc József találkozzon a magyar politikai elit vezetőjével Deák Ferenccel, Andrássy Gyulával. 1898-ban merénylet áldozata lett, és az utolsó szavai is magyarul hangzottak el: „Mi történik velem?” Brummer Krisztián szerint:
„Amíg él magyar a Földön, addig ő ott lesz a magyar szívekben, és fontos történelmi személyiség lesz a magyar történelemben.”
Az előadás fogadtatása
Nagy volt az érdeklődés, az AMAPED legnagyobb terme megtelt ámulva hallgató emberekkel. A hallgatóságra nagy hatást gyakoroltak Brummer Krisztián szavai. Sokan fényképeztek, és páran még jegyzeteltek is. A jól felépített másfélórás előadás alatt egy percig sem lehetett unatkozni. Sáskáné Nádas Ágnes, az „Europa”- Club jegyzője így jellemezte az estet: „Ez a rendkívüli előadás igazi kulturális lélekbonbon volt számomra.”
Kíváncsian várjuk, hogy Széchenyi és Sisi után legközelebb melyik híres magyar történelmi személyiség szerelmeiről hallhatunk érdekességeket Brummer Krisztiántól.
Fotók: Kőrösiné Forgó Ilona
Akár ez is tetszhet
