Fél évig tartó, aktív mozgás után jelenthetjük ki, hogy rendszeresen sportolunk. Nehéz elkezdeni, viszont, ha már benne vagyunk, nem lehet leállni! A sport helyrerak, kisimít, aktívvá, boldoggá, egészségessé tesz. Vágjunk bele!
„Szeretnék valamit sportolni, de fogalmam sincs, hogy mit, viszont vágyom az egészséges életmódra. Olyanra gondoltam, ami nem kerül egy vagyonba, élvezem, szórakoztat, fogyok tőle, és a feszültséget is levezethetem. Az is szempont, hogy az edzőteremben ne érezzem magam kellemetlenül a testem miatt, nem vagyok már olyan vékony és hajlékony, mint fiatalabb koromban.” – kér tanácsot egy középkorú internetező hölgy, aki az első lépést már megtette: döntött, hogy mozogni szeretne.
Íme néhány szempont, mielőtt mozgásformát választunk:
IDŐ: Mennyi időt szánunk rá? A mai, rohanó világban, amikor a jelenben sem tudunk létezni, annyira pörög a mókuskerék, nehéz időt kiszakítani. Egy átlagos anyuka jó esetben csak egy munkahelyen dolgozik, viszi a háztartást – bevásárol, főz, most, takarít stb. -, gyereket nevel, minőségi időt tölt vele/velük és nem utolsó sorban párjával, ápolja külsejét – fodrászat, kozmetika: vastagon vesz el időt a szépítkezés -, esetleg van egy hobbija, ami feltölti, mégis mikor mozogjon? Csak beiktatni tűnik megoldhatatlannak, azonban ha a heti rutin kialakult, megy, mint a karikacsapás!
ÉLETKÖRÜLMÉNY: Nem mindegy, hol élünk. Ha kisvárosban, közel a természethez, adott a kocogás, a séta, a nordic walking, a túrázás. Ha a sűrűn lakott helyen, akkor utazni kell a szabadba a tiszta, friss levegőért, netán a lóért egy majorba. Nem elhanyagolható faktor a pénz. Egy csoportos edzőtermi tréning olcsóbb, mint személyi edzővel formában maradni. Utóbbi kényelmes, és nem mellesleg száz százalékos fókuszt kapunk, de többe is kerül. A legköltséghatékonyabb otthon tornászni, de ehhez akaraterő, erős motiváció kell: olykor a sportolásban éppen az a jó, hogy másik helyszínen történik. Nagyobb anyagi áldozattal járó sportágaknál – például vitorlázás, búvárkodás, lovaglás, golfozás, síelés -, megint csak a bankszámla a döntő.
EDZETTSÉGI SZINT: Léteznek olyan sportágak, amelyekhez alap-állóképesség, megfelelő izomerősség, hajlékonyság, rugalmasság szükséges a biztonságos, sérülésmentes végrehajtáshoz. Többek között a síelés, az országúti kerékpározás, a teniszezés, a fallabdázás, a labdarúgás, a lovaglás, a vívás a fokozatos terhelésről szól, edzői irányítás nélkül ezekbe ne kezdjünk bele. Érdemes úszással, kondizással, kicsit rágyúrni.
TESTALKAT: Lényes szempont az izomzat. Attól függően, hogy milyen típusú mozgás kivitelezéséhez szükségesek az izmok, két fajtáját különböztetjük meg: vörös és fehérizom. A vörös lassan fárad el, sokáig tartósan terhelhető, nem alkalmas hirtelen, nagy erejű mozgásokra, inkább kitartóan működik, aránya állóképességi sportoknál magas. A fehér rostok gyors, rövid idejű erőteljes összehúzódásra képes szövetrészek, hirtelen, nagy erőt tudnak kifejteni, de hamar elfáradnak. Az arány általában 60:40, függ az egyéni adottságoktól, a sportmúlttól. Valaki a rövid ideig tartó, erős terhelést bírja, gyorsaságot, izomerőt igénylő sportágakban – például küzdősportokban – remekel, genetikailag több a gyorsrostja, míg mások a hosszan tartó, folyamatos terhelésre – úszás, futás – képesek. Figyelembe kell venni a csontok, szalagok, ízületek állapotát, az izmok fejlettségét, a testsúlyt. Például egy elhízott ember ne kocogjon, hiszen a testtömeg többszöröse nehezedik a bokára, a térdre, neki a vízben végzett mozgásformák – úszás, vízitorna – jelentik a megoldást.
SZEMÉLYISÉG: Más, ha egyedül szeretnénk sportolni, más, ha jól esik társaságban, „közös melóban” edzeni. Utóbbi társasági élmény, egy-egy nehéz feladat végrehajtásakor az együttes „szenvedés” sokszor kellemesebb. Viszont van, aki legalább sportoláskor magányra vágyik. Valaki feszültséglevezetés, indulatkezelés miatt mozog: egyesek szeretik magukból kiadni az agressziót egy boxzsákos, küzdősportos tréningen, valaki lecsitul a jógán, többünket a zene lazít el társastánc-órán, akad, akit a víz nyugtat meg, így monotonon úszik. Sokfélék vagyunk, egy életen át változunk: érdekesség, hogy fiatalon inkább csapatsportban, idősebb korban egyéni sportban teljesedünk ki.
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT: Bizonyos betegségek esetén – például szívritmuszavar, magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, koronavírus utáni állapot – ajánlott szakorvosi tanácsot kérni a mozgásprogram elkezdése előtt.
KOR: Egyes sportágakra harmincöt, negyven éves kor felett érik meg mentálisan az ember. A hosszútávú állóképességi sportra – például nyíltvízi úszás, országúti kerékpározás, maratoni futás, triatlonozás – azért leszünk ebben a korban fogékonyabbak, mert erre az életszakaszra már türelmesebbeké válunk, igényeljük, értékeljük az edzéssel töltött, elmélyülést lehetővé tevő órákat. Jelenség, hogy negyven felé sok nő kezd el futni, sőt, versenyezni. Először 2-3, aztán 5-6 km, akadnak, akik a maratoni távig – 42,195 kilométer – meg sem állnak. Szó szerint.
Léteznek olyan, úgynevezett lifetime sportágak, amelyek bármelyik életkorban elkezdhetőek. A kerékpározás, úszás, gyaloglás, kocogás, tenisz, asztalitenisz, tollaslabda bármilyen életkorban ajánlott, míg például a szertornához, az atlétikához kell a sportmúlt.
EGYÉNI MOTIVÁCIÓ:
- Egészségmegőrzés? Prevenció?
- Betegség szinten tartása, súlyosbodásának megelőzése?
- Konkrét cél: például a 40. születésnapomon körbetekerem a Wörthi-tavat megállás nélkül, netán hosszában átúszom, esetleg lefutom a maratont?
A mozgás elkezdésének nincs életkori határa, bárki, bármikor belevághat, a fontos az, hogy megtalálja a saját testéhez, adottságaihoz legmegfelelőbbet. Fokozatosan kell gyakorolni, így elkerülhető a sérülés. A lényeg, hogy örömet szerezzen, jó közérzetet adjon testi, lelki és szellemi szinten egyaránt, hiszen utóbbi trió egysége jelenti az egészséget.