Közösségi és kulturális élmények, természetközeliség, digitalizáció. Ezek a legfőbb komponensei annak a pedagógiai munkának, amellyel a számi nyelv revitalizációját támogatják az erre szakosodott óvodákban és iskolákban Svédországban. Bogyószedés, kirándulás a rénszarvas-tenyésztőkhöz, látogatás egy hagyományos számi sátorban, virtuális küldetés és instagram – megannyi kedvcsináló a kisebbségi nyelv használatához. Mindezekről Dr. Kristina Belancic számolt be a Forum4Burgenland által szervezett előadáson.
Stílszerűen, négy nyelven köszöntötte a résztvevőket Katrin Prawits moderátor, a Burgenlandi Főiskola (PPH Burgenland) munkatársa. Több mint 150-en voltak kíváncsiak Kristina Belancic, a Kremsi Egyetem oktatójának “A sokszinűség és a kisebbségi nyelvek támogatása kulturális és játékos módszerekkel” című, online előadására, amelyet a Forum4Burgenland oktatási fórum szervezett. A Karintiában felnőtt, skandinavisztika szakot végzett Kristina Belancic tíz éven át kutatta Svédországban a számi népcsoport helyzetét, különös tekintettel a kihívásokra, amelyekkel nyelvük és kultúrájuk megőrzéséért és tovább örökítéséért tett erőfeszítéseik során szembesülnek a svéd oktatási rendszerben.
A körülbelül 100 000 fős, finnugor nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő számi népcsoport ma négy ország területén él: Norvégia, Svédország és Finnország északi részein, valamint az oroszországi Kola-félszigeten. A négy fő dialektuson belül a számi nyelvnek vagy tíz különböző nyelvváltozata van, amelyek beszélői nem is mindig értik meg egymást kölcsönösen. Ez főként nomád-rénszarvastenyésztő életmódjukkal magyarázható, valamint azzal, hogy sosem alkottak önálló államot, amely az egységes államnyelv kialakulását lehetővé tette volna.
A 18. és 19. századi svéd asszimilációs kísérletek súlyos csapást mértek a számi nyelvre és kultúrára. Mire 1970-ben a számi elismert őshonos kisebbség lett Svédországban, már két generáció is „elveszettnek” számított, amelyeknél majdhogynem visszafordíthatatlan károkat szenvedett a számi nyelv és kultúra tovább örökítése. A számi identitás mégis tovább élt a főként dobbal kísért számi zenei világban, a kézművességben, a hagyományos népviseletben és egyéb népszokásokban, például abban, hogy a számik a rénszarvastenyésztés ciklusainak megfelelően máig nyolc évszakot tartanak számon.
Ma Svédországban a számi nyelv revitalizációjának alapfeltételei adottak: kilenc óvoda, öt általános iskola és egy gimnázium kínál számi nyelvű oktatást. Ha valakinek a lakóhelyéről ezek nem elérhetők, kérvényezheti az úgynevezett integrált oktatást, amelynek során bizonyos tantárgyakat számiul tanulhat, vagy az Ausztriában is létező anyanyelvi oktatásban vehet részt, akár online is. Ezen kívül huszonnégy számi közigazgatási hivatal és egy számi parlament is működik.
Mindezen lehetőségek ellenére problémát jelent, hogy a számi iskolai tantervek a svéd tantervre épülnek, és, bár célként megfogalmazzák a funkcionális kétnyelvűséget és a számi identitás svéd társadalmon belüli megőrzését, ennek a pontos megvalósítására már nem térnek ki. További nehézséget jelent, hogy a számi nyelvtudás mérésére még nem állnak rendelkezésre a megfelelő tesztek, valamint hogy a számi nyelvű oktatás az általános iskola kilenc évéből mindössze csak az első hatban lehetséges, így a gimnázium első évéig fennmaradó három évet máshogy kell áthidalni.
Ahogy Kristina Belancic is hangsúlyozza, az oktatás mellett a közösség ereje és az átélt kulturális élmények döntőnek bizonyulhatnak a kisebbségi nyelv fennmaradásában. A számi esetében sincs ez másként: a számi kultúra központjának számító észak-svédországi Jokkmokkban található az Ájtte számi kulturális múzeum, az észak-norvégiai Olmmáivággiban tartják évről évre a Riddu Riđđu nevű számi zenei és kulturális fesztivált, és jelentős a számi nyelvű gyerek- és ifjúsági irodalom is. Mindez persze motivációt jelenthet a számi származású gyerekeknek, de nem feltétlenül befolyásolja a mindennapi nyelvhasználatukat. Az óvodákban és iskolákban kulcsfontosságúnak bizonyul a számi közösséggel, főleg az idősekkel kialakított kapcsolat: az egyik óvodában például rendszeres vendég egy idős számi asszony, aki együtt ebédel a gyerekekkel, és csak számiul beszél velük. Egy másik óvodás csoport szintén a számi közösség idősebb tagjaitól tanul száraz füvekből cipőbélést fonni, és közben észrevétlenül a nyelvet is gyakorolják. Mindig fontos program a látogatás egy számi sátorban, ahol a tűzhely körül meghatározott rendben lehet csak leülni, és az ebből eredő konfliktusokat a tanárok számiul beszélik meg a gyerekekkel.
A tapasztalatok szerint nagy segítséget jelent a nyelvtanulásban a természetben eltöltött idő: egy óvodáscsoport például rendszeresen jár az erdőbe bogyókat szedni, közben leveleket, botokat gyűjtenek, majd ezekhez kapcsolódva sajátítják el számiul a színeket és a számokat. Az idősebbek minden reggel 20 percet sétálnak, miközben a tanár az előző és a következő napokról kérdezi őket, így gyakorolják a számi igeidőket. Szintén az iskolások közkedvelt programja a látogatás a rénszarvas-tenyésztőknél: a kirándulásra a gyerekek kérdésekkel készülnek, amelyekre a vendéglátók szívesen válaszolnak svédül is, de pár fontosabb szót mindig elismételnek számiul is.
A gimnáziumi korosztálynak természetesen már az internet is a rendelkezésére áll: a Second life nevű virtuális játékban egy küldetést kell a résztvevőknek teljesíteni, és ehhez számiul elhangzó utasításokat követni. Mások hagyományos számi kézműves tárgyakat készítettek, vagy számi művészek festményei alapján saját képeket festettek, és az ezekről készült fotókat feltöltötték az instagramra. Az igazán lelkesek pedig a kézművességtanár számi utasításai alapján saját számi népviseleti ruhát, azaz Gáktit varrhattak maguknak, és büszkén viselték azt az érettségit követő ünnepségen.
Bár a számi példát nem lehet egy az egyben a burgenlandi népcsoportok helyzetére vonatkoztatni, a jelen levő pedagógusok és oktatási szakemberek számos megfontolandó szemponttal és új ötlettel gazdagodhattak, amelyekkel a saját repertoárjukat is bővíthetik.
A Forum4Burgenland nevű oktatási fórumot 2019-ben a Népcsoporttanácsokkal közösen hívta életre a Burgenlandi Főiskola (PPH Burgenland) és a Burgenlandi Oktatási Igazgatóság. Célja a népcsoporti nyelvek, azaz a burgenlandi horvát, a magyar és a burgenlandi roma oktatásának előmozdítása, valamint Burgenland nyelvi sokszínűségének láthatóvá tétele. A Forum4Burgenland minden tavasszal megrendezi éves konferenciáját Kismartonban, és ősszel – webinárium formájában – rendszeresen szervez előadásokat a kisebbségek nyelvoktatásával kapcsolatos témákról.
Kiemelt kép: A Forum4Burgenland webináriuma 2020 decemberében
Válaszolj