Az AMAPED elmaradhatatlan versünnepét idén április 11-én a magyar költészet napján tartották. A megmérettetés középpontjában a szabadság témája állt, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából, és élőben éppen 56 lelkes versenyző mutatta meg tehetségét. Délelőtt az ausztriai diaszpórában élő gyermekek, délután pedig a távolabbról érkező vers- és prózamondók léptek fel. A költészet ünnepe nemcsak a helyszínen, hanem online is sokakat megmozgatott: több mint 300 felvétel érkezett a világ különböző pontjairól.
Több mint 60 éve, 1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésnapján a magyar költészetet . „És ez nem csak Magyarország, hanem az országhatárokon konokul átterebélyesedő egész magyar kultúrközösség ünnepe. Az anyanyelvé, amely összeköt, valamint a közös magyar lété, amely összeforraszt.” – hangsúlyozta Nagy Barnabás, az AMAPED pedagógusa megnyitó beszédében. Mentsik Szilvia, az AMAPED elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy április 11-e mindazok lelkében piros betűs ünnep, akik tisztelik és szeretik a magyar nyelvet. A versmondás hagyománya igazi hungarikum. Az Ausztriában felnövő gyerekek nem ismerik ezt a fogalmat, nincs ilyen jellegű megmérettetés, nincs versünnep, ezért is fontos, hogy az AMAPED teret adjon ennek a műfajnak. „Hiszen ajándék a vers, annak aki mondja, és annak is, aki hallgatja.”
Az idei ajánlott téma a versek esetében a “szabadság” volt – az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére. Többen szavalták például a Nemzeti dalt, sokan kokárdában is érkeztek. Hegedűs Ildikó zsűritag, a győri HOLD Színház vezetője kiemelte, hogy nem volt könnyű dolguk a gyerekeknek ebben a komoly témában verset választani, de mégis a legtöbben hitelesen tudták előadni ezt az eszmét. Hangsúlyozta, hogy az ajánlott téma tartása mellett még fontosabb szempont a gyerekek életkorának, személyiségének, lelki világának megfelelő versválasztás. „Nagyon díjaztuk ha a gyerekek a verset úgymond a szívükből mondták.” A zsűri másik tagja, Németh Ervin dramaturg is díjazta a színvonalas verseket, kiemelte hogy kedvenc gyermekvers-szerzői – Kiss Ottó, Szabó T. Anna és Varró Dániel – művei is megjelentek a repertoárban.
Hogyan érdemes verset választani?
A versválasztás legfontosabb része, hogy tetszen a versmondónak – ezt jól példázza Krepsz Edina és kislánya, az első osztályos Sonnevend Linda története is, aki évek óta látogatja az AMAPED foglalkozásait. Linda már harmadik alkalommal vett részt a versenyen. Édesanyja elmesélte: az első szereplés óta a kislány maga ragaszkodik ahhoz, hogy újra és újra jelentkezzen. Minden évben igyekeztek olyan verset előadni, amely hitelesen hangzik egy gyermek szájából. Az idei választásuk különösen spontán módon született: „Otthon hanganyagként hallgattuk Varró Dani verseit, és amikor Linda meghallotta a Hercegnős és lovagos limerickek című verset, annyira beleszeretett, hogy körülbelül hússzor meg kellett hallgatnia egymásután, és már tudta is a szöveget.” – árulta el Edina.
Kortárs művek, merész választások
A prózamondó kategóriában a szervezők 1980 után született kortárs műveket ajánlottak. Ennek köszönhetően az idei versenyen a korábbi évek népmesei túlsúlya helyett sokkal több modern szöveg hangzott el. A 12. osztályos Kiss Gabriella egy merész alkotást választott, Tóth Krisztina: Nagy vonalakban a női szexualitásról című írását. „Annyira megfogott, jó volt előadni és olvasni is, ezért választottam ezt a művet.” – mesélte a Felvidékről Dunaszerdahelyről érkező versenyző, aki már harmadik alkalommal érkezett a megmérettetésre, ahol 2. helyezést ért el. Gabriella azért szeret részt venni ezen a versenyen, mert elég nagyszabású és ihletet is tud meríteni mások előadásaiból.
Amikor a gyerekek maguk írják a verset
Különleges színfoltja volt az idei rendezvénynek az AMAPED floridsdorfi csoportjának produkciója. A diákok nemcsak előadták, hanem maguk írták a verseiket. Tanáruk, Székely Ágnes elárulta: Varró Dani kezdeményezett egy versíró versenyt a facebook oldalán, ahol különböző versformákban kellett írni verset. A gyerekek közösen dolgoztak, és bár – saját bevallásuk szerint – akadtak „bökkenők”, végül sikerült összehangolniuk a sorokat. A kancsalrímüket maga a költő is nyilvános dicséretben részesítette. Mentsik Szilvia szívből gratulált a gyerekcsapatnak és tanítójuknak. Kiemelte, hogy az AMAPED összes pedagógusa arra törekszik, hogy a diákok egy kicsit elbújjanak a versek világában, elvesszenek mai modern írók, költők műveiben, hogy élvezzék a magyar nyelvet, megtanulják, hogy a magyar nyelvvel játszani lehet.
Az online térben is él a költészet
Az AMAPED szavalóversenye a világjárvány óta online formában is zajlik, és idén 305 felvétel érkezett a világ különböző pontjairól. Kilyénfalvi Gábor zsűritag, a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület elnöke szerint rendkívül erős volt a mezőny: elmondása szerint több versenyző is maximális pontszámot érdemelt volna. Külön kiemelte a vajdasági csantavéri csoportot, akik tájszólásban, népviseletben adták elő produkciójukat. Molnár Gergely, magyartanár, néprajzkutató is részt vett az értékelésben, és arról számolt be, hogy az online kategóriákban a határon túli résztvevők voltak a legtöbben – többségük Vajdaságból, Erdélyből, Felvidékről –, és a zsűri külön értékelte az autentikus megszólalást, a dialektusok használatát. Mindketten egyetértettek abban, hogy hatalmas élmény volt hallgatni az online produkciókat is.
Elismerések és díjak
A versenyen résztvevők munkáját névre szóló oklevéllel, emléklappal, könyvutalványokkal, ajándéktárgyakkal ismerték el. Az AMAPED-be járó jelenléti résztvevők emellett külön értékes díjakat kaptak, többek között családi belépőket a Futura élményközpontba, színházjegyeket, könyvjutalmakat. A legnagyobb elismerést mégis inkább a zsűri dicsérő szavai jelentették, akik minden egyes gyermek teljesítményét szóban értékelték. Több zsűritag is hangsúlyozta: minden résztvevő komoly teljesítményt nyújtott, hiszen szabadidejét a költészetnek szentelte.
Fotók: Kőrösiné Forgó Ilona
Akár ez is tetszhet
