Elköszönt a nyár, programokból azonban nem lehet hiány, a kora ősz a tartalmas kirándulásokról szól. Legjobb ilyenkor tematikus útvonalakat bejárni, vagy egy-egy különleges látnivalót felkeresni. A Fertő tótól Dél-Burgenlandig 5 olyan kivételes helyet ajánlunk most, melyek évtizedeken át el voltak zárva a Vasfüggöny által, így ezekről legalább egy generáció nem is tudott, így nem is látogathatott meg. A kultúrkincsek szerencsére megmenekültek az enyészettől, így ma az igazán unikális kiránduló célpontok közé tartoznak.
Andaui híd – Fertő tó
Andau apró kis falvacska a Fertő tó közelében, a „burgenländische Puszta“ közepén, egy kőhajításnyira a magyar határtól, a Hanság-főcsatornánál. Jelentéktelen kis fahíd állt a település határában, amely azonban 1956-ban a világ egyik legfontosabb hídjává, és a szabadság szimbólumává vált. Mindez nem túlzás, hiszen 1956 novemberében, valóságos exodus zajlott le itt, amikor, mintegy hetvenezer menekülő magyar indult neki a mocsaras vidéknek, hogy ezen a fahídon keresztül jusson át Ausztriába. Az Andaui híd, a „menekülők útja”, a hidegháború világszerte ismert szimbólumává vált.
Az egykori határsávban álló híd ma történelmi emlékhely, jelenleg éppen javítják, de kötelező látnivaló. Kerékpárral, gyalogtúrával, akár autóval is megközelíthetjük, ha a Fertő ezen vidékén járunk, ráadásul összeköthetjük a Neusiedler See-Seewinkel (Fertő tó-Fertőzug) Nemzeti Park látogatásával.
Mithras-szentély – Fertő tó, Mörbisch – Fertőrákos
1500 évnyi néma csend és földalatti lét után 1866-ban Mörbisch (Fertőmeggyes) és Fertőrákos között egy misztikus Napisten-szentélyt találtak. A soproni ifj. Storno Ferenc és a fertőmeggyesi Mallesitz György kőfaragó szinte egy időben, de egymástól függetlenül lelte meg a helyet, mindketten római korból származó festett, faragott kövekre bukkantak egy erdős részen. A Napisten, Mithras-kultuszát a perzsa katonák hozhatták erre a vidékre, mivel itt haladt át a híres Borostyán út, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával, Carnuntummal összekötő út elágazása. Az apró szentély gyakorlatilag az államhatáron, de magyar területen feküdt a Vasfüggöny által elzárva. A kis barlangot régészeti kutatás után helyreállították, tavasztól október végéig lehet látogatni.
Érdemes egy Kismarton-Szentmargitbánya-Familypark-Ruszt kört tenni, és megtoldani a látogatást egy fertőmeggyesi sétával. A településről, átlépve a gyalogos kishatárt, két perc alatt lehet elérni a szentélyt, amely a Fertőrákos-Mörbisch kerékpárút mentén áll.
Ilona akna – Ritzing – Helenenschacht – Brennbergbánya
A Sopron melletti Brennbergbánya Magyarország első szénbányája, ahol az 1780-as években kezdtek el barnaszenet kitermelni. 1921-ben, a Trianonban megállapított új határvonal furcsa helyzetet teremtett, ekkortól a brennbergi bányát a magyar-osztrák határszakasz gyakorlatilag kettészelte. Brennbergbánya település magyar területen maradt, de a föld mélyében rejlő egyik legfontosabb bányászakna, az Ilona-akna minden felszerelésével és a közelében kiépült kolóniával együtt Ausztriához került, az Esterházy család hitbizományának részeként.
A kevésbé ismert Ilona-akna ma Burgenland egyik legrégebbi ipari műemléke, sorsa úgy alakult, hogy egy bécsi vállalkozó tulajdona lett, aki a falazott aknatornyot rendbe hozatta.
Ritzing felől (ahol van egy csodás fürdőtó is) kiépített autóúton, gyönyörű erdős szakaszon lehet megközelíteni, az épületbe azonban bemenni nem lehet. Könnyed túra kisétálni ide Ritzingről, ha felfűzzük a közelben található lakompaki Esterházy-kastély, a raidingi Liszt-szülőház és a kaboldi vízivár látogatása mellé.
Írottkő-kilátó – Geschriebenstein–Írottkő Natúrpark
Igen, ez a Geschriebenstein–Írottkő Natúrpark legismertebb nevezetessége. Itt érezhetjük csak igazán, hogy a trianoni döntés íróasztalon rajzolta meg a határvonalakat, ugyanis az 1913-ban épített Írottkő-kilátót pontosan félbe szeli az államhatár. Az építmény egyik fele Magyarországhoz, a másik Ausztriához tartozik. Olyannyira, hogy maga a határkő is az épületen belül van. Egy másik határ is húzódott itt. A kilátótól alig 50 méterre, Ausztria területén található, a hegynek is nevet adó sziklaalakzat (Geschriebenstein), amelyre a “C B E” betűk vannak felvésve. Ez valószínűleg a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölte meg (Confinia Batthyányana Esterhazyana) egykor.
A Geschriebenstein, azaz „megírt kő” a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja, 884 méter magas, ahonnan jól látszik az egykori Vasfüggöny nyomvonala is. Az osztrák-magyar közös natúrparkban, mindkét oldalon több mint 500 kilométernyi jelzett túraútvonal, számtalan tanösvény, erdei élményút van, nem győzünk majd válogatni, melyiket is járjuk végig.
Rönök – Inzenhof – Sankt Emmerich Kirche (Szent Imre templom) Dél Burgenland – Vas megye
Évtizedekig rejtegette a kétsoros szögesdrót a senki földjén a 19. század második felében épített Szent Imre-templomot, melynek helyén egykor egy Árpád-kori kápolna állt. A trianoni döntéssel éppen egyik falától néhány méterre húzták meg az államhatár vonalát, így a templom a kommunista hatalom évtizedeiben a Vasfüggöny mögé, tiltott zónába került. Ezzel Inzenhof (Borosgödör) és Rönök lakói, valójában négy népcsoport, osztrákok, magyarok, horvátok és szlovénok veszítették el templomukat.
A 1980-as években, amikor a politikai helyzet enyhült, szerencsére sikerült megmenteni az időközben lassan enyészeté váló templomot. Az osztrák falvak lakóinak adományai, majd 1989-ben a kismartoni és a szombathelyi megyéspüspökök összefogása segítségével rekontsruálták a templomot. II. János Pál pápa 1991. augusztus 19-én a szombathelyi repülőtéren tartott miséje végén megáldotta a templom új keresztjét, amely ma is látható 42 méter magasságban.
Autóval mindkét országból könnyen megközelíthető közvetlenül a templom melletti kishatárátkelőn. Érdemes megnézni, főképp, ha marad időnk a közeli Batthyány-vár, Güssing (Németújvár) és a ferences kolostortemplom látogatása után.
Kellemes túrázást kíván önöknek a Rólunk.at csapata!
Kondor Andrea írása
Akár ez is tetszhet
Válaszolj