A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2022-ben Őrség című folyóiratában adta közre a felsőőri Topler János helytörténeti munkáját, amelynek címe Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára. A szerző 1946 karácsonyán kezdte el írni könyvét és 1960-ban kibővítve és átdolgozva fejezte be. Felsőőr városa 2027-ben ünnepli alapításának 700 éves jubileumát. Topler János művét ebből az alkalomból részletekben fogjuk közölni.
Miután most már a felsőeőri reformátusok temploma, bár nagy nehéz- ségek árán ugyan, de mégis szerencsésen felépült, ennek folytán most már az evangélikusok is törekvésnek indulva, hogy ők is elérhessék ugyanezen céljukat és óhajukat, szintén követséget menesztettek azon alázatos folyamodásukkal Bécsbe 1782-ben a felséges császári udvarhoz, II. József császárhoz (II. József ugyanis nem volt Magyarország koronás királya, miért is kalapos királynak nevezték), melynek értelmében ők is kőből való templom felépítése tárgyában esedeztek. A küldöttség tagjai voltak: Johannes Ritter von Khloyber, agilis Mayer Márton, nemes Benedek Mihály és Trattner György (251. sz). Sajnos azonban II. Józseftől elutasító választ kaptak, miért is várakozó álláspontra kellett, hogy helyezkedjenek, mire jobb jövőnek nézhettek eleibe.
Tudva lévő, mint a német családok névsorából kivehető, mert a legtöbbje evangélikus a legrégebbiek közül. Tudniillik, hogy Ausztriában a protestánsok helyzete korántsem volt olyan kedvező, mint Magyarországon.
Már az 1522. év őszén Sickingen Ferencz frank lovag és zsoldos vezér meg Hutten Ullrich a nagy költő dr. Luther Mártont és hitvallását, az ágostait, pártfogásukba véve, zászlót bontottak a Trieri Érsek ellen, de kudarcot vallva elnyomattak.
1524-ben pedig Geyer Florian von Geiersberg szintén frank lovag a német parasztlázadás egyik vezére a Frankóniai parasztok élére állt. Ő volt a fekete sereg szóvivője. Részt vett Wienerberg elfoglalásában és Heilbrunn kifosztásában. A nagy parasztseregnek szétszórása után edzett és mindenre kész csapatával átcsapott a svábföldre, de itt 1525. június 9-én Rimpar kastély mellett Grumbach lovag kezétől elesett.
1526. május 17-én Fadinger Stefan a felsőausztriai protestáns parasztok vezére és Herberstorff gróf által az erőszakos visszakatolizálással szemben a parasztháborút szervezte és 70 000-nyi hadával ostrom alá fogta Linzet, azonban 1526. június 28-án súlyosan megsebesült és szeptember 23-án Ebelsberg várában súlyos sebeibe belehalt. Erre az egész had szétveretett. A szerencsétlen protestánsok ezrei borították a csatateret, ismét mások ezer meg ezer számra lettek kínok kínjával kiírtva, legyilkolva. Hova-tovább úgy Németországban, Franciaországban, Angliában, mint Ausztriában, szóval az egész Európában megindult a lázas ellenreformáció, mely leírhatatlan inquisitio a harmincéves háborúra vezetett (1618-1648). A cseh protestáns főurak, mivel templomaikat a katolikusok lerombolták elvakult dühükben Martinitz Jaroslav, Karlstejn várgrófját, Szlavata Vilmos tartományi főbírót, és Fabricius titkárt fejjel lefelé kidobták a prágai Hradzsin ablakán 18 méternyi mélységbe (Prager Fenstersturz 1618. május 23-án), ezzel megindult a harmincéves háború és tartott a westfáliai békéig 1648. október 24-ig. Megkezdődött a kínzókamrák működése, élőfáklyák világítása, akasztások, keresztre feszítések, kerékbetörések, válogatott ember kínzások barbarizmusa.
1629-ben azonban megfordult a kocka, amidőn Gusztáv Adolf svéd király (született Stockholmban, 1594. december 19-én, hősi halált halt a lützeni csatában 1632. november 16-án) Gotzin mellett megverte Armin tábornagy csapatait. Becsület mezején harcolva, nem a katholikusság ellen fogott fegyvert, hanem protestáns hitsorosai védelmére, a túltengő Habsburg hatalom uralma és önkénye ellen bontotta ki zászlaját. Kitűnő lovas-, gyalogos-, és tüzér ezredekkel szállott partra Pomerániában és a győzelmi babérok láncolata fűződött gyors egymásutánban: Kolberg, Greifswald, Frankfurt, Laudsberg, Berlin, Werben, Wittenberg, Breitenfeld, Erfurt, Amstadt, Gotha, Würzburg, Mainz, Nürnberg, Donauwörth, Ulm, Raus mind-mind a hős Gusztáv Adolf svéd király fényes hadi dicsőségét hirdetik. Közeledett azonban a szomorú végzet. Wallenstein (Wallensteini Albrecht Venczel Özséb, friedlandi herceg császári generalissimus szül. Hermaniceban protestáns szülőktől, Csehország Turnau melletti várban 1583. szeptember 14-én megöletett Egerben Csehország 1634. febr. 25-én) császári hadvezér bevette Lipcsét, Gusztáv Adolf pedig Lützen felé közeledett, mire Wallenstein döntőcsatára készült, ami meg is történt Lützennél 1632. november 16-án Gusztáv Adolf hősi halálával. Mindamellett a svédek nemcsak elszomorodtak nagy királyuk elestén, hanem ezáltal rettentő haragra gyúlva kicsikarták a győzelmet Wallenstein kezéből, úgy tehát mégis a svédek maradtak urai a csatatérnek. Egész Európában nagy megdöbbenést kel- tett Gusztáv Adolf halála. Annyira népszerű és jellemes volt a nagykirály, hogy maga Orbán pápa is misét mondott lelki üdvéért, sőt II. Ferdinánd mikor félelmes ellenfelének haláláról értesült fájdalmas részvét mellett sírva fakadt.
A protestantizmus ügye a harmincéves háborúban kedvezőbbé vált, mert jelesnél legjelesebb jellemű és szellemű emberek kezébe volt helyezve vezetése. Mindamellett azonban mégis annyi üldöztetésnek voltak kitéve különösen Ausztriában és Bajorországban, hol tűzzel-vassal pusztították őket. Nem csoda tehát, ha megkezdődött úgy Ausztriából, mint Bajorországból a protestáns családok kiköltözködése.
Azért tömegesen vándoroltak be úgy a szomszéd, mint a távolabbi tartományokból a német evangélikus családok Nyugat-Magyarország területére, így Felsőeőrbe is, már az 1600-as évek kezdetén. A legjobb és leghűebb példa erre a legrégebbi német családok névsora.
Míg az evangélikusoknak templomuk és népiskolájuk itt nem lévén, addig a református iskolába jártak az evangélikus gyermekek is, azért is terjedt közöttük oly gyorsan a magyar nyelv ismerete és mi több az összeházasodások folytán, egyesek különösen, teljesen elmagyarosodtak.
Közben a szelíd és jólelkű II. Lipót császár és király alatt kibocsátott türelmi rendelet értelmében, a XXVI. törvénycikk alapján felmentette a protestánsokat az elnyomatás alól, vagyis egyenrangúvá emelte a protestantizmust a római katolicizmussal. Ezen fordulatra azután sietett is az evangélikus egyház törvényadta jogával élni. Újabb alázatos folyamodással járultak a felséges uralkodóhoz, templom és iskola építhetés szempontjából. Mire meg is érkezett 1791 tavaszán az engedély azon örömteljes hírrel, hogy az építkezés megengedtetik. Mert már más akadály nem volt hátra, minthogy a pénzt kellett előteremteni az építkezés költségeire. Legelsőnek jópéldával nemes Benedek Mihály és neje született Schranz Mária járult hozzá, amennyiben összes ingó- és ingatlan vagyonukat egyházuknak hagyományozták templom építés céljaira. Köhler Sámuel orgonát szerzett be 1750 forintért saját rizikójára. Nemes Benedek Mihály született 1743. március 29-én, meghalt 1819. május 18-án, kegyes neje Schranz Mária szül. 1747-ben, meghalt 1819. má- jus 4-én, kik magtalanul haltak el. Házát azután az evangélikus egyháztól Khloyber János (dédöregapám) vásárolta meg. (237. sz. C.N. 315. jelenleg linke Bachgasse 58) 1820. április 23-án 4598 forintért a nagykerttel együtt. Így tehát az 1792-ben fából épült és zsuppal fedett iskolaház és tanítólakás, mely megromladozván, 1821. május 21-én készült el a téglából épült és cseréptetőzettel ellátott iskolaház tanítólakás és parochia, most a háború után pedig új paplak lett építve. Külön hátrább a kertben a régi le lett bontva, valamint új imaház a templommal és parókiával összeköttetésben, úgyhogy télen nem kell a hideg templomban, hanem szép világos és jól fűtött nagyteremben buzgólkodhatnak.
Egyszersmind olyan tanítót rendeltek az iskola élére, aki egyben a lelkészi teendőket is elvégezte. Első ilyen tanító, valamint lelkész is egyetemben Beck Sámuel volt 1792-től 1808-ig. Utána jött ugyanezen minőségben Klement Sámuel 1810. július 8-ig, aki innen Vasdobrára (Neuhaus) került. 1810. október 1-én jött Lagler Mátyás Sopronból, hol végezte lyceumi tanulmányait, valamint a teológiát is részben. Kinek idejében 1812. szeptember 22-én történt a felsőőri ágostai hitvallás evangélikus templom alapkőletétele, valamint felszentelése 1815. október 1-én. Amely templom alapját mint már elébb említve lett nemes Benedek Mihály és neje Schranz Mária rakták le, miután magtalanul elhalták összes vagyonukat e templom építés céljaira hagyományozták.
A templom felavatási ünnepélyre 1815. október 1-jén legkevesebb 5000 ember gyűlt egybe ezen jeles napra. Elsősorban a régi iskolaházhoz gyülekeztek, melyben 22 évig tartották istentiszteletüket. Első imára onnan dicséret zsolozsmával vonultak az új templomba, ahol Topler esperes úr alhói evangélikus lelkész mondta felavató imát. Utána a felsőlövői evangélikus lelkész Raics Pál mondta az első prédikációt: „84. zsoltár. Óh seregeknek Istene, mily kedves gyönyörűsége a te szerelmes hajlékodnak!” Azután a kőszegi főesperes Schneller Lajos lelkész mondott prédikációt a 27. zsoltárból; „Az Úristen az én világosságom és üdvösségem, hát kitől félnék?” Azután Heftl György borostyánkői lelkész keresztelt két gyermeket és Hutter András pinkafői lelkész mondotta a felavató beszédet és osztotta ki az úri szentvacsorát. Jelen volt Arany József református lelkész és Antal Lajos római katholikus plébános sok református és katholikus hívőkkel is.
Közben 1816-tól 1819. december 17-ig Lagler Mátyás tanulmányainak befejezése végett, Jénában végezte teologiai fakultását, ezen idő alatt Aczendorfer János volt itt mint tanító és segédlelkész. Lagler mint a fent írt napon jött vissza Felsőeőrbe és 1820. május 30-án lett pappá szentelve. Az ő érdeme egyszersmind nemcsak a templom építés megindítása és befejezése, hanem a felsőeőri ágostai hitvallású evangélikus anyaszentegyház önállósítása is. Mert 1784. január 2-tól 1820. június 29-ig csak mint fiókegyház szerepelt és Felsőlövőhöz tartozott, hol a templom ugyancsak 1784-ben épült, mert annak előtte azok is Szalónakhoz tartoztak, míg még azelőtt ezen egész környék evangélikussága Őri Szigethez volt fűzve. Egyszóval a kis szigeti evangélikus egyház ezen egész környék evangélikusságának őre.
A felsőeőri ágostai hitvallású evangélikus templom építése toronnyal együtt került 10 903 forint 31 krajczárba, a két harang 1820-ban 3865 forintba, a paplak építése 1821-ben 2989 ft. 33 krajcárba. Az orgona Köhler Sámuel ajándéka, 1821. június 14-e óta van használat- ban és került 1750 forintba. Renoválva úgy a templom mint az orgona 1910-ben lett. Az orgonát Mayer Terézia renováltatta. Mellékesen megjegyezve, míg a felsőlövői tanintézeteket, a főgimnáziumot, tanítóképezdét és internátot (diáknevelő inzézetet) 1845-ben az akkori evangélikus lelkész, a hírneves Wimmer Gottlieb Ágost alapította.
A felsőeőri ágostai hitvallású evangélikus lelkészek névsora:
- Beck Sámuel 1792-től 1808-ig
- Klement Sámuel 1810-ig
- Lagler Mátyás 1852-ig közben
- Aczendorfer János 1816-tól 1819-ig
- Choriary Tóbiás 1873-ig
- Mérnyi Ádám 1906-ig
- Torday Lajos 1912-ig
- Geiszthinger Pál esperes úr 1937-ig
- Böhm Ferencz 1940-ig, amikor bevonult katonának, miközben a lelkészi teendőket 8 hónapon át Aikelin Vilmos alsólövői nyugalmazott tanító úr végezte, ezután Schmidt János nagyszentmihályi lelkész és Seregély Béla alsólövői lelkész, majd Karner János volt radafalvai nyugalmazott tanító. Míg vég- re Erdélyből menekült a románok elől ide Felsőeőrbe
- Aikelin Albert lelkész a jelenben, az előbbi Aikelin Vilmos fia.
A felsőerőri ágostai hitvallású evangélikus tanítók névsora:
- Beck Sámuel 1792-től 1808-ig
- Klement Sámuel 1810-ig
- Lagler Mátyás 1825-ig közben
- Aczendorfer János 1816-tól 1819-ig
- Freyler József 1861-ig
- Krúg József 1876-ig
- Ritter Sámuel 1904-ig
- Kiss Gábor 1916-ig
- Pummer Ernő 1921-ig
- Pleyer József 1921-ig.
- Mühl Frigyes 1940-ig.
Másodtanítók: Zetter György 1905-től 1910-ig, Bruckner János 1912-ig. Pummer Ernő 1917-ig, Pleyer József 1921-ig, Mühl Frigyes 1940-ig. A felsőerőri izraelita hitközség zsinagógája (imaháza) épült 1905-ben. Blau Bódog volt a rabbinusa (papja) és Hochfelder Ignácz a schachterja (tanítója).
Szöveg: BMKE, Őrség 64./2022
Kiemelt kép: BMKE
