A grazi magyar közösség(ek)

(fotó: Dobrocsi-Szabó Eszter)

A vicc, mely szerint amikor három magyar összejön, négy pártot alapít, első látásra a Grazban élő magyarokra is igaz, de a grazi magyar közösséget mélyebben ismerők azért ennél optimistábban látják a helyzetet. Cikkünkben ezt a közösséget kíséreljük meg bemutatni a GRAZI MAGYAROK facebook-csoport adminisztrátora és két sikeres, a közösségben ismert és elismert vállalkozó segítségével.

Bár Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta rohamosan nő azoknak a magyar diákoknak és munkavállalóknak a száma, akik – talán a földrajzi és kulturális közelség miatt – egy időre vagy akár egész életükre Grazban telepednek le, valójában a 16. század óta élnek magyarok a városban. Már 1888-ban létrehozták a Grazi Magyar Egyesületet, amely az egyik első, egy adott népcsoportot külföldön képviselő szervezetnek számít Európában. Az egyesület történetéről itt írtunk korábban. A régi vicc igazságtartalmához azonban hozzá tartozik, hogy az 1956-ban Magyarországról távozni kényszerült diákok, akik Grazban folytathatták tanulmányaikat, 1957-ben saját egyesületet hoztak létre Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubja néven (Verband Ungarischer Studenten), amely 1958-ban ideológiai okok miatt megszüntette a kapcsolatot a Grazi Magyar Egyesülettel. Az elmúlt években viszont enyhülni látszanak a régi ellentétek: a két egyesület közösen hív vendégelőadókat és az évente megrendezésre kerülő nyári ünnepséget is együtt tartják.

A 21. században azonban a Grazban élő magyarok legfontosabb érintkezési felülete természetesen a GRAZI MAGYAROK/GRAZER UNGARN nevű, 18.000 tagot számláló facebook-csoport.
A csupa nagybetű nem véletlen, hiszen, mint ahogy már megszokhattuk, nem ez az egyetlen hasonló funkciójú tömörülés, létezik például Grazi Magyarok is, és az okok ebben az esetben személyes konfliktusokra vezethetők vissza. A 18.000-es tagszám más ausztriai magyar csoportokhoz képest elég magasnak számít (összehasonlításképpen a hasonló népességű Salzburg csoportja 9.000, a linzi csoport 13.000, az innsbrucki pedig 11.000 tagot számlál, de még a nagyságrendekkel nagyobb Bécs csoportjának is csak 24.000 tagja van), de ahhoz képest is, hogy hivatalosan csak 4.741 magyar állampolgár él Grazban. Az okok szerteágazóak, például egy ekkora közösségnél nagyon nehéz ellenőrizni, hogy ki az, aki régen Grazban élt, de már elköltözött, vagy most tervez Grazba költözni és ezért informálódni szeretne, vagy éppen Graz környékén él, de érdeklik a grazi munkalehetőségek és programok, és persze a határ közelsége miatt sok az ingázó is.
Ezt Völgyesi Zoltán, a csoport adminisztrátora fejtette ki nekünk. Zoltán 10 éve dolgozik Grazban szoftverfejlesztőként, de az utóbbi időben a járvány következtében kétlaki életet él és sok időt tölt magyarországi otthonában, home office-ban.

A csoport moderálását egy barátjától vette át, akinél egy bizonyos ponton betelt a pohár a nem elég körültekintően fogalmazó, másokat sértegető csoporttagok miatt. Zoltán azóta négy társával moderálja együtt a csoportot. Elmondása szerint az ő következetes munkájuknak köszönhetően, a csoportban ma már a legtöbb reakció segítőkész, jó a hangulat, és a viták sem fajulnak el olyan mértékben, mint sok más online közösségben. Ennek a kulcsa az, hogy a szabályokat nagyon következetesen betartják és betartatják. Pár napi lenémítás vagy azonnali kizárás fenyegeti páldául azokat, akik rasszista, szexista megjegyzéseket tesznek, másokat emberi mivoltukban bárhogy megsértenek, vagy éppen parttalan politikai vitákat generálnak.

18.000 főt, még akkor is, ha csak töredékük él ténylegesen Grazban, ettől még persze nehéz valódi közösséggé formálni, hiszen gyakran csak a származási ország és az anyanyelv az, ami összeköti őket. Ez egyfelől remek kiindulópont lehet, másfelől viszont az emberek érdeklődése, szakmai háttere túl heterogén lehet ahhoz, hogy valóban jól megértsék egymást. Zoltán azonban úgy látja, hogy az évek során mégiscsak létrejött egy olyan „kemény mag”, akik rendszeresen összejárnak, és akikre a bajban is számítani lehet. A csoporton keresztül szerveztek például egy kisebb nyári bulit, amiből egy több mint 100 fős családi piknik lett, együtt szoktak focimeccseket nézni, főleg, ha a magyar válogatott játszik, és a Tankcsapdát is többször meghívták Grazba koncertezni. A csoport emellett szolidarításból és emberségből is jelesre vizsgázott. Amikor kiderült, hogy eltűnt egy csoporttag, többen is a keresésére indultak, bejárták a várost és egy-két nap alatt meg is találták.

A grazi magyar közösség tehát, és ezzel nem mondunk újat, rendkívül heterogén, élnek itt – a teljesség igénye nélkül – cukrászok, orvosok, fodrászok, műkörmösök, egyetemi tanárok, villanyszerelők és buszsofőrök is, ami persze jól jön, ha az ember a saját anyanyelvén szeretné ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. A külföldi élet megszervezése azonban sokaknak nem könnyű, főleg, ha nem beszélnek még elég jól németül, de a grazi magyar közösségben ilyenkor is van kihez fordulni.
Vető-Szabó Timea hat éve alapította Dolmetschung & Management Büro Österreich nevű ügyintéző cégét, ahol ma már három alkalmazottat foglalkoztat. Ügyfeleit rutinosan igazítja el az osztrák hivatalok néhol még kafkainak tűnő világában: többek között családi pótlékot, gyermekgondozási támogatást, társadalombiztosítást vagy munkanélküli segélyt intéz, jogosítványt honosíttat, vagy tolmácsol. Elmondása szerint mindaddig rajta marad az ügyön, amíg a pénz valóban meg nem érkezik az ügyfele számlájára. Sikerét kitartásának és talpraesettségének köszönheti: matematika és magyar szakos tanár létére ápolóként dolgozott, először Vorarlbergben, majd Grazban, ahol álláshirdetéseket kezdett magyarra fordítani nyelvgyakorlás céljából. Mivel egyre többen fordultak hozzá segítségért, eldöntötte, hogy saját vállalkozást indít, és még a tolmácsképzőt és a bérszámfejtést is elvégezte hozzá. A már említett csoporttag eltűnésekor, miután Zoltán kiírta a csoportban, hogy tolmácsra lenne szükségük, Timea fogta kisbabáját, beült az autóba és a kórházba hajtott segíteni. Ha pedig már minden ügyünket elintéztük, még sportolni is járhatunk Timeához, aki közben hivatásos Gymstick és Jumple edző is lett.

A kezdetek után sokaknak annyira megtetszik a grazi élet, hogy hosszú távon szeretnének maradni, és előbb-utóbb felmerül az igény a saját otthonra is. Ilyenkor jön jól Lászlóvári-Thoma Csongor segítsége, aki teológia és politológia szakos diákként először ösztöndíjjal tanult Grazban a 90-es évek végén, de 10 évvel ezelőtt visszatért, és egy biztosítónál kezdett dolgozni. Mára már kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a helyi bankoknál, és annyira jól kiismeri magát a lakáshitelek világában, hogy ő is saját vállalkozást indított Handelshaus Laszlovari-Thoma néven, és ingatlanok vásárlásában támogatja ügyfeleit, főleg Ausztriában, de Magyarországon és újabban Horvátországban is. Eddig nagyjából 300 családot segített önálló otthonhoz.
Csongor aktív közéleti tevékenységet is folytat: nem sokon múlt, hogy beválasszák a városi közgyűlésbe képviselőnek, és ma már ő a Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubjának elnöke. Újabban pedig Grazi Magyar TV néven vlogot indított, ahol az egyik adásban éppen Timeával járták körül az Ausztriában való letelepedés kezdeti lépéseit.

Bár külföldön új életet kezdeni sok kihívást tartogat mindenkinek, azt bátran mondhatjuk, hogy Zoltán, Timea és Csongor munkájának köszönhetően, talán könnyebben lehet új otthonra találni magyarként Grazban.

Gazdik Anna írása