A hármas szám a magyar néplélek egyik legfontosabb, kiemelt jelentéstartalommal bíró numerája. A teremtés és az egyensúly egyik jelképe, nem beszélve a keresztény hitrendszerünk alapját képező szentháromságról. A hármas kalkulus is magát a közepet jelöli, ha például az iskolai ellenőrző füzetbe beírt osztályzatra gondolunk. „Három a magyar igazság” – szól hozzánk hétköznapi létünket is átitatva a mindenki által jól ismert mondás az őseink tapasztalásaiból eredő tanúságos történeteinkből. Ezen mesebeli hármasság fedezhető fel a bécsi magyar anyanyelvi oktatás három tartó pillérére tekintve is, ha csak a témával – küldetésszerű feladatellátással – foglalkozó civil szervetekre gondolunk: Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesülete, Bécsi Magyari Iskola, Bécsi Magyar Iskolaegyesület. Többek között ezen egymást erősítő három oszlop az alapja a városban és annak vonzáskörzetében élő magyarok nyelvének és kultúrájának megőrzésére és továbbadására hivatott felépítmény évszázados múltjának és jövőjének. A szervezetek között a „legidősebb királyfi” az 1926. december 26-án alapított, közel húsz esztendeje Király Andrea pedagógiai vezetése által működő Bécsi Magyar Iskolaegyesület, amelynek életéből sem maradhat ki az a bizonyos mesebeli hármas szám: Az egyesület munkája a tanítók, a szülők, és a diákok közös célok mentén történő együttműködésén alapszik. Róluk szól ez az írás.
Már több mint egy éve látogatom a bécsi magyar kulturális intézmény, a Collegium Hungaricum rendkívül sokszínű programkínálatának egyes gyöngyszemeit és ezáltal a magyar trikolorba öltöztetett, a második kerületben magasodó toronyépületet, de soha nem jutottam még fentebb a harmadik emeletnél, holott nem védte a toronyba zárt királylányt sem rémisztő fizimiskákkal megáldott hétfejű sárkány, sem bibircsókos gonosz boszorka nem csábított el félúton a Kerekerdő mélyére, és még csak nem is az Üveghegyen túlra kellet eljutni, aminek kizárólag hétmérföldes csizmával lehet nekivágni. Egyszerűen eleddig nem volt dolgom a torony harmadik emeletétől felfelé számolva, nem is beszélve arról, hogy a Hollandstraße 4. szám alatt található épület negyedik emeletén nem is királylány, hanem egy királyfi lakozik, mégpedig a legidősebb harmadik, aki a Bécsi Magyar Iskolaegyesület nevet viseli.
Gyalogszerrel vágok neki az útnak az intézmény lépcsőfeljáróján megindulva. A harmadik szinten megakadok, s minthogy elfogytak talpam alól a lépcsőfokok, visszafojtott lihegés kíséretében bizonytalanul toporgok a torony folyosóján, az „és most hogyan tovább” kérdést morzsolgatva legbelül, miközben egy iskolatáskás tündér libben el mellettem játszi könnyedséggel, aki vidáman mutatja az utat egy ajtón keresztül beszűkülő félhomályba borult lépcsőházi folyosón megindulva. Pár perces késésben vagyunk. Ő az „Ó, már becsöngettek!” üzemmódban tudását gyarapítani siet fiatalos lendülettel, magam pedig a Bécsi Magyar Iskolaegyesülettel történő első találkozásom okán zihálok tovább lépcsőfokról lépcsőfokra, hogy végre elérjem az osztálytermeket, ahol már megkezdődtek az aznap délutáni magyar nyelvű órák. Fotókat készíteni érkezem a helyszínre jelen írás nyomán, arról, hogy hogyan is néz ki a Bécsi Magyar Iskolaegyesület falai között a csoportos nyelvoktatás. A negyedik emelet előterébe lépve veszem csak észre, hogy jöhettem volna lifttel is…
A fényképek elkészítését követő napokban a Bécsi Magyar Iskolaegyesület történetéről, munkájáról, céljairól, foglalkozásaival, rendezvényeivel kapcsolatban, a mesebeli hármasság jegyében, három hölggyel, Király Andrea pedagógiai vezetővel, a szervezet, a „harmadik királyfi” életében több mint tíz éve jelenlévő Nick Ildikó tanárnővel, és Kócza Enikő óvoda-pedagógussal, az egyesület egyik foglalkozásának, a Kerekítő programnak a gazdájával beszélgettem a Collegium Hungaricumban:
Király Andrea, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület szakmai felelőse huszonöt éve dolgozik a civil szervezet kötelékeiben, előbb, mint magyar nyelvtanár, majd 2000-től önkéntes munkában az egyesület oktatás-szervezőjeként, 2002-től pedig mint a szervezet pedagógiai vezetője, az egyesületet képviselő elnök, az ausztriai magyar népcsoport kutatásával negyven éve foglalkozó, burgenlandi származású Dr. Gerhard Baumgartner történész mellett. A budapesti születésű Király Andrea a Pécsi Egyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, majd ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, amelynek befejezését követően kezdett el dolgozni az iskolaegyesületnél, párhuzamosan a különféle bécsi oktatási intézményekben vállalt nyelvtanári munkái mellett. Andrea osztrák állampolgár, de magyarként éli az életét Ausztriában. 2022 óta a Magyar Népcsoporttanács alelnökeként kiemelt céljának tekinti azt, hogy négy évben belül az ausztriai magyar oktatási szervezeteknél tanuló, érettségi előtt álló diákok magyar nyelvből vizsgalehetőséget kapjanak az arra kijelölt gimnáziumi vagy középiskolai intézményekben, amely által magyar nyelvtudásukat közvetlen módon igazolva nyílik meg a lehetőség számukra a magyarországi felsőoktatási rendszerben történő továbbtanulásra.
Rólunk: Több, mint húsz éve vezető tanára a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnek. Hogyan kezdődött a ma működő, nyelvoktatással foglalkozó szervezet megreformálása az évezredforduló tájékán?
Király Andrea: A közel száz éve alapított, de hosszú évtizedekig különösebb tevékenységet nem folytató Bécsi Magyar Iskolaegyesület az 1970-es évektől aktívabb nyelvoktatási szerepet vállalva működött együtt a Collegium Hungaricummal, a magyar kulturális intézettel, ám egészen más alapokon és más célok mentén, mint jelenleg. 2000-ben a kulturális intézet új, jelenlegi épületének átadásával egy időben érkező intézményvezető döntése következtében került kettéválasztásra a Collegium Hungaricum és a Bécsi Magyar Iskolaegyesület, amely azóta is saját lábakon állva, önállóan, de az intézetben helyet kapva látja el az akkor megkezdett munkáját. Az említett 2000-ben történt váltáskor vettem át az iskolaegyesület pedagógia tevékenységének az irányítását, gyakorlatilag a nulláról építettük fel a kollégákkal mindazt, ami ma működik.
A kezdeti években a szervezetünk elsősorban felnőttoktatással, magyar, mint idegennyelv tanítással foglalkozott, ugyanis az 1990-es évek végétől óriási érdeklődés mutatkozott a magyar nyelvtanulás iránt, fél évente ötven, hatvan új diák kopogtatott be hozzánk. A megnövekedett igényeknek megfelelőn, infrastrukturális hátteret kellett biztosítani az oktatáshoz, amelyet a magyar, mint idegennyelv tanításából származó bevételekből teremtettük elő. Anyagi eszközeink folyamatos bővülése mellett, 2003-ban jutottunk el odáig, hogy a korábban a Bécsi Magyar Nagykövetség, majd a Collegium Hungaricum keretein belül működő magyar anyanyelvi oktatást új alapokra helyezve a szárnyaink alá tudtuk venni, így a magyar, mint idegennyelv oktatás mellett felépítettük a Bécsi Magyar Iskolaegyesület tevékenységi rendszerének a második pillérét is. A kiindulópont az volt, hogy az addig önkéntes munkát végző nyelvtanárok a továbbiakban honoráriumot kaptak a pedagógiai munkájukért.
Jelenleg is a magyar, mint idegennyelv oktatás az egyetlen olyan tevékenységünk, amelyből az egyesületünknek oly módon származik bevétele, hogy abból a többi vállalt feladatunk jelentős részét finanszírozni tudjuk, köztük a már említett magyar anyanyelvi oktatást is, amely a jelképes részvételi díj mellett nem tudná önmagát eltartani.
A gyermekek nyelvoktatásának elindításából származó sikerek okán, 2007-ben a cseh Komensky Iskolaegyesülettel együttműködve, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület egykori alelnökének, Friedrich Oberhofer munkájának és a magyar népcsoport anyagi támogatásának köszönhetően kezdte meg működését a cseh oktatási intézmény egyik termében az első bécsi német-magyar kéttannyelvű napközis óvodai csoport, amelynek megvalósulásában az iskolaegyesület is tevékeny szerepet vállalt. Jogilag a Komensky Iskolaegyesülethez tartozó magyar óvoda sikerét jól mutatja, hogy már az induláskor rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott a férőhelyek iránt, akár több évet is várni kellett az óvodába történő bekerülésre. Anyagi források híján azonban újabb csoportot nem tudtunk beindítani, megközelítőleg egymillió euró indulási összegre lett volna szükség. Az idő múlásával megjelent, magyar nyelvű pedagógusokat is foglalkoztató magánóvodák fokozatosan vették le a terhet a kéttannyelvű óvoda válláról, ma már rengeteg intézményesült lehetőség van arra Bécsben, hogy akár óvodáskortól tudatosan támogatva és fejlesztve legyen a gyermekek kétnyelvűsége. A Bécsi Magyar Iskolaegyesület a magyar óvodai csoport okán jelenleg is folyamatos kapcsolatban van az idén százötven éves Komensky Intézettel, segítséggel vagyunk a megfelelő szakmi háttér kiválasztásában és a különféle programok megvalósításában.
2009 óta működik a magyar-német kétnyelvű napközi az iskolaegyesület gondozásában a Collegium Hungaricum épületében, amely jenlenleg hétfőtől csütörtökig tartó, az igények alapján félévenként változó időbeosztással történő foglalkozásokat jelent: leckeírás, magyar és német nyelvtanulás, magyar anyanyelvi oktatásban való részvétel, egyéb közös programok.
Király Andrea arról, hogy milyen okokból jelent meg évtizedekkel ezelőtt, az 1990-es években a magyar nyelv tanulása iránti rendkívül nagy érdeklődés, amely a Bécsi Magyar Iskolaegyesület anyagi biztonságát és ezáltal a többrétű tevékenységellátásának pénzügyi alapjait biztosítja részben a mai napig:
Rólunk: A Bécsi Magyar Iskolaegyesület két fontos alappilléréről már beszéltünk: magyar, mint idegennyelv oktatás és magyar, mint anyanyelvként történő tanítás. Mi az a bizonyos harmadik láb, amelyen a másik kettő mellett az egyesület felépítménye, működése áll?
Király Andrea: A harmadik láb a tanórákon kívüli egyéb tevékenységeink összessége, úgy, mint a különféle kulturális- és gyermekprogramok szervezése és lebonyolítása, ami a mi esetünkben elsősorban az iskolaszünetekben megrendezett táborokat, kirándulásokat jelenti, kiegészülve a különféle ünnepeinkhez kötődő programokkal, például adventi események, Mikulásvárás, Anyák napja, karácsonyi készülődés, vagy éppen a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek. Ezeket a programokat elsősorban a pályázati támogatások által finanszírozzuk, ezért a rendezvényeink struktúrája annak megfelelően változik, hogy az adott évben mire és milyen mértékű pénzeszközöket sikerül ily módon előteremtenünk.
Rólunk: Konkrétan milyen pályázatokról van szó?
Király Andrea: Az egyesületünk pályázati bevételeinek kilencven százaléka Ausztriából származik, a maradék tíz százalék pedig Magyarországról. A mindenki számára elérhető pályázati lehetőségekről beszélünk, úgy, mint az Osztrák Kancelláriahivatal által biztosított népcsoporttámogatás, az Osztrák Oktatási Minisztérium forrásai, az állami integrációs pályázati források, magyar oldalon pedig a Bethlen Gábor Alap. 2008 és 2015 között az Európai Uniós hét éves pályázati ciklusban kiemelt támogatási lehetőségek voltak biztosítva a civil szektor szereplői számára. Ebben az időszakban a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pályázati bevételeinek nyolcvan százalékban ebből az Európai Uniós zsebből származott. Az, hogy a szervezetünk ma stabil lábakon tud állni, az ennek a hét évnek is nagymértékben köszönhető.
Rólunk: Ha már a számok világa felé kanyarodott el a beszélgetésünk, itt kérdezném meg, hogy hány felnőtt és hány gyerek vesz részt jelenleg az iskolaegyesület nyelvi képzésein?
Király Andrea: Azt mondhatjuk, hogy fele-fele arányban vannak jelen felnőttek és gyermekek. Értelemszerűen az idegennyelvi oktatásban elsősorban felnőttek, az anyanyelvi oktatásban pedig gyermekek vesznek részt, ugyanakkor ez az arány lassan változó tendenciát mutat, ugyanis egyre több felnőtt kapcsolódik be a magyar anyanyelvi oktatásba, elsősorban azok, akik magyar származásúak, de generációk óta Ausztriában élve már nem sok lehetőségük volt a magyar nyelvet beszélni, nem tudnak írni-olvasni magyarul. A magyar, mint idegennyelvi oktatás területén pedig egyre több fiatal tűnik fel, akik származásukból kifolyólag, egyéni vagy szülői indíttatásra szeretnének ismerkedni az általuk már teljesen ismeretlen magyar nyelvvel. Mindezen túl, az idegennyelvként oktatott magyar nyelv iránti érdeklődés az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan nőtt, és az sem mellékes, hogy az iskolaegyesület korábbi monopol helyzete ezeken az oktatási területeken már évekkel ezelőtt megszűnt, nem túlzás azt mondani, hogy Ausztriában szinte már minden bokorban lehet magyarul tanulni.
Az idegennyelvű oktatásban résztvevők aránya a magyar anyanyelvi oktatással összevetve jóval egyértelműbb képet mutat: Kilencvenöt százalékban magyar nyelvet, négy százalékban németet, és egy százalékban angolt tanulnak nálunk idegennyelvként.
Éves viszonylatban nézve körülbelül háromszáz gyermek fordul meg a képzéseiken, egy sikeres, a magyar nyelvet népszerűsítő, óriási érdeklődés mellett megvalósuló pályázati programunknak köszönhetően, a felnőttek száma pedig a korábbi száz fős átlaglétszámtól elmozdulva, idén még a kétszázötven-háromszáz főt is elérheti.
Az oktatói munkát az iskolaegyesületben tizenhat fővel látjuk el: Ketten vannak, akik tanítók és magyart, mint idegen nyelvet is oktatnak, a többiek óvoda-pedagógusok, tanítók, magyar-német, magyar-angol, vagy német-angol szakos tanárok. Ez utóbbiak elsősorban a felnőttoktatásban dolgoznak nálunk.
Rólunk: A Bécsi Magyar Iskolaegyesület nyelvvizsgaközpontként is működik.
Király Andrea: Igen, ez röviden azt jelenti, hogy az ECL vizsgarendszer (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages – Szerk.) keretein belül 2000 óta magyar, német, angol, és cseh nyelvből vizsgáztathat az egyesület.
A Bécsi Magyar Iskolaegyesület munkatársai főfoglalkozásuk mellett végzik a szervezeten belül a nyelvoktatást. Király Andrea arról is beszélt a rolunk.at-nak, hogy mi ad erőt, motivációt ahhoz, hogy évtizedeken át töretlenül kitartsanak az egyesület kötelékein belül a céljaikért:
A budapesti származású óvónő, tanítónő, angol és német nyelvtanár Nick Ildikó, aki korábban Hamburgban is élt, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület pedagógusa immáron tizenegy éve, a szervezet keretein belül zajló magyar anyanyelvi oktatás és minden ahhoz kapcsolódó egyéb, tanórákon kívüli tevékenységek, úgy, mint például a nyári táborok vagy a gyermekeknek szóló közösségi rendezvények, versenyek egyik meghatározó szervezője, személyisége. Ildikó a Bécsi Magyar Iskolaegyesület mellett nyelvtanári tevékenységével az alapítás pillanatától kezdve, 2019 óta a Bunte Schule kéttannyelvű iskolában is jelen van, ahol az általános iskolai negyedik osztályig bezárólag tanulhatják tantárgyaikat a diákok párhuzamos oktatás keretében német és magyar nyelven egyaránt.
Rólunk: Hogyan épül fel a Bécsi Magyar Iskolaegyesületben a magyar anyanyelvi oktatás?
Nick Ildikó: Alsó- és felső tagozaton személyes részvétel és online oktatás keretében történik az egyesületünkben a gyermekeknek szóló magyar anyanyelvi oktatás. Elsőtől ötödik évfolyamig bezárólag a tanóráink a jelenléti oktatásban hétfőnként délután kerülnek párhuzamosan megtartásra korcsoportonként külön tantermekben, azoknak a fiataloknak, tinédzsereknek pedig, akik különféle okokból nem tudnak az órákon személyesen jelen lenni, ötödiktől nyolcadikig és kilencediktől tizedik osztályig kínálunk online részvételi, tanulási lehetőséget. Hivatalosan mi egy hétvégi iskola vagyunk, de mint látható, valójában nem csak hétvégén, hanem hétköznap is aktívan foglalkozunk a gyermekek anyanyelvi képzésével.
Rólunk: A magyar anyanyelvi oktatás keretében milyen tudásanyag kerül átadásra a gyermekek számára?
Nick Ildikó: Az alsós csoportjaink tagjainak a magyar nyelvtanban és irodalomban, az olvasásban és írásban, Magyarországról származó oktatási anyagon keresztül igyekszünk megtanítani mindazt, amit Magyarországon is alapjaiban megtanul ebben a korban egy gyerek. A felsősök tekintetében, az ötödiktől nyolcadik osztályig szintén heti egy alkalommal, két órában találkoznak velünk a diákok, és ugyanazon koncepció mentén haladva, mint a kisebbek esetében, a magyar oktatás mintái alapján, a korosztálynak megfelelő ismeretanyagokat adjuk át a számukra, legalább alapszinten.
Az érettségi felé közeledő kilenctől tizenkettedik osztályos diákok esetében a tanulói motiváció már egészen más, mint a fiatalabbaknál, ők már inkább szabadidős programként, vagy a több éve megismert közösségben kötött barátságok okán vesznek részt az óráinkon. Itt már a gyermekek személyes döntésén, érdeklődési körén alapszik a magyar nyelv tanulása. Igazán jól eső érzés, hogy mindig vannak – és bízunk benne, hogy lesznek is – olyan fiatalok, akikkel ezekben a korosztályokban is foglalkozhatunk. A tapasztalatunk az, hogy az általános iskola alsó tagozata után erős visszaesés van a nyelvtanulási igényt illetően. Ez nem az érdeklődés vagy az akarat hiánya miatt van így, hanem a gyermekek leterheltségének jelentős növekedése és az abból eredő időhiány okán. És ha ők ebben a számukra szűkre szabott maradék időben a magyar nyelvtanulást favorizálják, az nekünk, mint oktatóknak nagyszerű érzés, egyfajta elégtétele a munkánknak.
Rólunk: Milyen módon van lehetőség Bécsben magyar nyelvű érettségire?
Nick Ildikó: Magyarból, mint választott idegen nyelvből lehet érettségizni. Ez egy magyar anyanyelvű gyermek számára nem túl nagy kihívás, ezért nagyon kevesen választják, mint érettségi tárgy. Abban az esetben, ha valaki úgy dönt, hogy Magyarországon szeretne tovább tanulni és annak érdekében ott is érettségizni, a sikeres vizsgához szükséges ismeretanyag ötven-hatvan százalékát tudjuk a helyi oktatási rendszeren és a magyar szervezeteken keresztül átadni. A tudásanyag másik részét a tanulónak kell különféle csatornákon keresztül összegyűjtenie és megáévá tennie.
Egy nagyon fényes reménysugár az, hogy 2019-ben a Bunte Schule nevű bécsi általános iskola hosszú előkészítő munka után befogadta a magyar-német kéttannyelvű oktatást a három bécsi magyar iskolaszervezet, a Magyar Népcsoporttanács, és kiemelten Hollós József (a Magyar Népcsoporttanács egykori elnöke, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnöke – Szerk.) fáradhatatlan munkájának köszönhetően. A történet pedig még szebb azáltal, hogy jövő tavasszal a negyedik osztályt elhagyó magyar fiatalok számára meg van már a kéttannyelvű oktatás gimnáziumi szinten történő folytatásának a lehetősége is a 18. kerületi Klostergasse-i Gimnáziumon keresztül. A magyar népcsoport oktatásának jövőjét illetően ez egy esély arra, hogy az osztrák államnak bizonyságot tegyünk arról, hogy Ausztriában igény van a magyar kéttannyelvű oktatási rendszer működtetésére, óvodás kortól, az általános iskolán át, egészen az érettségiig bezárólag. Mi, mint az úgymond az előszobában tevékenykedő Bécsi Magyar Iskolaegyesület, mindent megteszünk azért, hogy a gyerekek fel legyenek készítve a kéttannyelvű iskolai képzésben történő sikeres részvételre.
Nick Ildikó az online oktatás kezdeti kihívásairól és lehetőségeivel kapcsolatban, és arról, hogy miért Magyarországon kiadott könyvekből tanulnak az egyesület magyar nyelvi képzéseire járó fiatalok. Ildikó elárul még a rolunk.at olvasóinak egy meglepő titkot is, azt, hogy nem magyar anyanyelvű gyermekként, kik járnak a Bécsi Magyar Iskolaegyesületbe magyar nyelvoktatásra:
Rólunk: A magyart, mint idegennyelvet, elsősorban német anyanyelvűek tanulják az egyesületnél. A magyar anyanyelvi oktatásban részt vevők beszélik a magyar nyelvet a családban történő nyelvi szocializáció által. Nick Ildikó szerint mégis, miért fontos, hogy ezek a magyarul beszélő fiatalok anyanyelvi oktatást kapjanak Ausztriában?
Nick Ildikó: Erre nagyon egyszerű a válasz: Azért, hogy elsajátítsák azokat a kultúránkhoz, történelmünkhöz, irodalmunkhoz, szokásainkhoz, ünnepeinkhez kötődő ismereteket, amiket egy magyar gyereknek kutya kötelessége tudnia, bárhol is éljen a világban. Ismernünk kell a gyökereinket, nem szabad azoknak hátat fordítani. A gyermekeket persze másként is kell motiválni. Azt szoktam nekik mondani, hogy ők különleges emberek, akiknek megadatott az, hogy egy, a világban nagyon kevesek által ismert és beszélt titkos, a kínai és az arab után a harmadik legnehezebben megtanulható nyelven kommunikálhatnak, éljenek hát ezzel a lehetőséggel, használják a csodálatos magyar nyelvet.
Rólunk: Térjünk át a Bécsi Magyar Iskolaegyesület tanórán kívüli munkájára, a szervezet által rendezett programokra, eseményekre.
Nick Ildikó: A szabadidős tevékenységekhez kötődő programjaink sorában elsőként említem meg az idén közel száz gyermeket befogadó négy darab öt napos, tematikus nyári napközis táborunkat. A nyár folyamán kincskereső kalandokon, játékos kétnyelvű iskolaelőkészítő programokon, néptáncoktatáson, vagy magyar zenei táborban vehettek részt a gyermekek, ez utóbbi esetében például az „Egyszer egy királyfi” című magyar mese színpadi énekes, táncos, és hangszeres feldolgozásának főszereplőiként. A táborainknál folyamatosan arra törekszünk, hogy azokat a magyar nyelv és népszokások mentén építsük fel, ezzel is ismeretanyagokat adva át a táborlakó fiataloknak.
Idén ősszel negyedik éve bonyolítottuk le a Collegium Hungaricumban az OlvaShow elnevezésű programunkat, amelynek ötletét egy, a győri Széchenyi István Egyetemen látogatott továbbképzés során tapasztaltakból merítettem. A rendezvényt a Bécsi Magyar Iskolával együttműködve és azt tovább gondolva formáljuk újra évről évre, az aktuális lehetőségnek és igényeknek megfelelően. A közösen megrendezett esemény az olvasásértésről szól, amelyen játékos vetélkedő formájában mérik össze két korosztályban is a bécsi magyar gyerekek mellett egyéb ausztriai településről, Franciaországból, és Magyarországról – online formában – bekapcsolódó csapatok a felkészültségüket. 2022-ben a választás Csukás István: Szegény Gombóc Artúr és Fiala Borcsa: Balatoni nyomozás című könyveire esett.
2022. november 21-én 16 órai kezdettel, első alkalommal rendezzük meg a legújabb, hagyományteremtő szándékkal életre hívott programunkat, a VERSeny-t, amely az OlvaShow-hoz hasonlóan, egy, a gyerekek számára írott magyar nyelvű versekre épülő játékos vetélkedőt takar.
Az említett nagyrendezvények mellett a Bécsi Magyar Iskolaegyesület keretein belül, tanításon kívüli állandó foglalkozások látogatására is van mód, úgy, mint például a Kerekítő és a FIT dance programok.
Nick Ildikó Bécsbe költözése előtt tíz éven át tanított Magyarországon. Arról is mesélt lapunknak, hogy az mellett, hogy más, a városban működő magyar nyelvoktatási szervezetekhez és intézményekhez képest miben egyedi a Bécsi Magyar Iskolaegyesület, és a gyakorló pedagógus szemszögéből milyen különbségeket lát a magyarországi és az ausztriai nyelvoktatási rendszerek között:
Kócza Enikő, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület óvoda-pedagógusa két közösségben, baba-mama és óvodás foglalkozás keretében tartja az egyesület szervezésében a Kerekítő mintacsoport programjait. Ez azt jelenti, hogy Kerekítő Manó, mint csoportbáb, minden héten meglátogatja a gyerekek foglalkozásait, izgalmas új mondókákat, énekeket, játékokat hozva magával, hétről hétre felpezsdítve ezáltal a jelenlévők mindennapjait. A negyven perces, legfeljebb három éveseknek szóló baba-mama foglalkozás minden szerdán 15.00 órakor, az óvodás korosztály (3-6 évesek) számára tartott közösségi program pedig 16.00 órától kezdődik a Collegium Hungaricum negyedik emeletén, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület helyiségeiben.
De, hogy pontosabban mi is az a Kerekítő program, honnan indult el, és hogyan lehet hozzá csatlakozni, azt Kócza Enikő foglalkozásvezető meséli el:
A Bécsi Magyar Iskolaegyesület várja a jelentkezéseket a soron következő rendezvényére, a VERSeny-re, amely 2022. november 21-én 16 órakor kerül megrendezésre a Collegium Hungaricum épületében. A program egy meglepetés versre épülő, előzetes felkészülést nem igénylő, interaktív játékos vetélkedő, amelyre egyénileg lehet nevezni az alábbi e-mail címen: office@ungarischlernen.at
Kovács Attila
(fotó és videó: Kovács Attila)
Az íráshoz kapcsolódó ajánló:
- A Bécsi Magyar Iskolaegyesület weboldala
- Az iskolaegyesület facebook oldala
- Információk a Collegium Hungaricumról
- Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala
- Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének weboldala
- A Bécsi Magyar Iskola online oldala
Akár ez is tetszhet
