A Bécsi Magyar Iskola óvodai foglalkozása évtizedek óta segíti a Bécsben és környékén élő magyar családokat abban, hogy gyerekeik kapcsolatban maradjanak a magyar nyelvvel és kultúrával. A foglalkozás jelenleg két helyszínen működik: a bécsi Schwedenplatzon szombatonként, valamint Badenben csütörtökönként, ahol Telenkó Éva vezeti a csoportot. A három és hat év közötti gyerekek játékokon, meséken, éneklésen és kézműves tevékenységeken keresztül találkoznak a magyar nyelvvel. Jelentkezni szeptember 5-ig lehet a foglalkozásokra.
A bécsi székhelyen szombatonként rendszeresen résztvevő egyik édesanya szerint a legnagyobb kihívás a többnyelvű családokban, hogy hogyan lehet úgy átadni a magyar nyelvet a következő generációnak, hogy az ne csak egy érthető, de ritkán használt nyelv legyen. Amikor a kislányával kettesben van otthon, magyarul beszél hozzá. A gyerek mindent megért, de legtöbbször németül válaszol. Ezért járatja kislányát a Bécsi Magyar Iskola szombati óvodai foglalkozására. Szerinte Bécsben sok család hasonló helyzetben van, miközben kevés a rendszeres magyar nyelvű lehetőség a gyerekek számára. Az édesanya maga is magyar háttérrel nőtt fel Bécsben. Gyerekkorában a családban magyarul beszéltek, amit részben annak tulajdonít, hogy édesanyja otthon maradt vele és testvérével. „Örülök, hogy anyukám akkoriban otthon volt, és tanított minket magyarul. A hetvenes-nyolcvanas években ez még más volt. Ma már sok családban mindkét szülő dolgozik.” Szerinte azonban nemcsak az idő változott meg, hanem a magyar közeg is kisebb lett. Sok korábbi magyar ismerős visszaköltözött Magyarországra, mások továbbálltak Európán belül, így kevés olyan család maradt körülöttük, ahol a gyerekek természetesen használhatnák a magyar nyelvet. „Magyar barátokból sincs sok. Sok család hazament, vagy máshol él tovább. Jó lenne, ha lennének olyan közösségek, ahol a gyerekek magyarul tudnak kapcsolatokat építeni.” A Bécsi Magyar Iskola szombati óvodáját ezért különösen fontosnak tartja. Nemcsak a nyelv miatt, hanem azért is, mert a gyerekek magyar közegben lehetnek.„Sokkal jobb ez, mint amikor hétköznap kellett vinni a gyerekeket. Akkor ki kellett venni őket az óvodából vagy iskolából, utazni kellett, ez nagyon megterhelő volt. A szombati időpont sokkal könnyebb a családoknak.”
A Bécsi Magyar Iskola óvodai foglalkozása évtizedek óta működik, az intézmény egyik legrégebbi programja. Két éve Bajka Kinga Csengele és Szalma Judit vezetik a bécsi csoportot, amelynek alapjait korábban több pedagógus alakította ki. „Az óvoda nagyon régóta működik, nagyon fontos része az iskolának.” – mondja Bajka Kinga Csengele. A szombati óvodába három és hat év közötti gyerekek járnak. A hároméves alsó korhatárt tudatosan határozták meg. „Azt tapasztaljuk, hogy hároméves kor körül már könnyebben el tudnak válni a szüleiktől. Mivel csak heti egyszer, két órára találkozunk velük, fontos, hogy biztonságban érezzék magukat a csoportban.”
A foglalkozások felépítése stabil: közös énekléssel kezdődnek, majd játékos nyelvi feladatok, kézműveskedés, tízórai és végül egy bábos mese következik. Az elmúlt években azonban a módszereken változtattak. A pedagógusok azt tapasztalták, hogy a gyerekek figyelmét nehezebb hosszabb ideig fenntartani hagyományos, ülős feladatokkal.
„A mai gyerekeknek még húsz perc is sok, ha csak ülniük kell. Ezért az okosító játékokba sokkal több mozgást vittünk. Keresnek dolgokat a teremben, építenek, mozognak, közben pedig tanulnak.”
A kézműveskedés ma már minden foglalkozás része. Korábban a gyerekek választhattak, hogy bekapcsolódnak-e, most viszont mindenki alkot. „Nagyon fontos, hogy dolgozzanak a kezükkel. Vágjanak, ragasszanak, gyurmázzanak, készítsenek valamit saját maguk. Ez a fejlődésük része.” A magyar nyelv mellett a környezet iránti érzékenység is megjelenik a programokban. Az évszakokhoz kapcsolódó témákon keresztül beszélnek a természetről, a vízről, a földről vagy a hulladékcsökkentésről – mindig játékos formában. A gyerekek az elmúlt időszakban több külső programon is részt vettek: jártak a bécsi Technikai Múzeumban, bábelőadáson, hangszerbemutatón és mesekönyvbemutatón is. A szülők érdeklődése egyre nagyobb, a csoport az elmúlt tanévben szinte teljes létszámmal működött.„Először csak mutogatják a mondókákat, később együtt mondják, aztán egyszer csak maguktól előjönnek ezek a versek. Ilyenkor látjuk, hogy valóban épül bennük a nyelv.”
A szülők szerint azonban a jelenlegi lehetőségek nem elegendők. Az édesanya például örülne egy könnyebben elérhető magyar nyelvű óvodának is.„Van magyar óvoda Bécsben (a Komensky iskolában működik), de nekünk nagyon messze van. Egy kisgyerekkel egy órát utazni oda és vissza nem egyszerű.” Szerinte a német nyelvvel nincs probléma: azt a gyerekek minden nap hallják az óvodában, az iskolában, az utcán. A magyar nyelvhez viszont tudatosan kell megteremteni a helyzeteket. „A németet úgyis megtanulják, mert körülveszi őket. A magyarhoz viszont nekünk kell lehetőséget adni.” Bajka Kinga Csengele szerint éppen ez az óvoda legfontosabb szerepe: hogy a magyar ne csak egy megtanulandó nyelv legyen, hanem élmény és közösség. „A heti két óra önmagában kevés lenne, de a rendszeresség nagyon sokat számít. A gyerekeknek azt kell érezniük, hogy a magyar nyelvhez jó dolgok kapcsolódnak. Hogy ezen a nyelven lehet játszani, mesét hallgatni, barátokat szerezni.”
A Bécsi Magyar Iskola óvodai foglalkozásaira szeptember 5-ig lehet jelentkezni. További információk a szeptemberben induló csoportokról:
Kiemelt kép, fotók: Horváth Nóra, Bécsi Magyar Iskola
Akár ez is tetszhet
