Ha május, akkor Magyar Bál Grazban, ami már 137 éve számít a stájerországi magyarság egyik legfontosabb eseményének. A bálon, ami valójában inkább hasonlít egy mulatságra, a résztvevők megélhetik magyar identitásukat, visszanyúlhatnak a gyökereikhez, rég nem látott ismerősökkel találkozhatnak, és új ismeretségekre tehetnek szert. Az idei bálon több prominens meghívott mellett Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete is tiszteletét tette.
Sok minden változott az elmúlt 137 évben a grazi magyarság helyzetével, összetételével és életérzésével kapcsolatban, egy biztos pont azonban maradt: az évente megrendezett Gráci Magyar Bál. Persze ezt a mulatságot is rendezték már több helyszínen az étteremtől kezdve a Puntigamer sörgyáron át az Arbeiterkammer (Munkáskamara) kamaraterméig, sőt, a koronaidőszak óta már nem is a báli szezonban, hanem májusban tartják, a közönség lelkesedése a rendezvény iránt máig töretlen. Persze, aki valódi bált vár fényűzéssel, hosszú estélyi ruhákkal, szmokingokkal és keringővel, meglepődik: a rendezvény inkább egy színvonalas, jól szervezett magyar buliként írható le, amelyen megfér egymás mellett a néptánc, a lakodalmas zene, az elmaradhatatlan vonatozás, a Hungária- és LGT-klasszikusok, de a Péterfy Bori és a Love Band-számok is.
Az Arbeiterkammer nagyterme többszáz ember befogadására alkalmas. Mivel a 200 ülőhely már a bál előtt elfogyott, a spontán érkező résztvevőknek meg kellett elégedniük a további 100 állóhely egyikével. Mára már hagyománnyá vált, hogy a felső-ausztriai Ne-felejts! Néptáncegyüttes műsorával kezdődik a mulatság: a táncosok először kötetlen táncház formájában próbálják táncra bírni az érkezőket, akik szívesen csatlakoznak a könnyebb körtáncokhoz, majd az együttes saját táncbemutatót is tart.

A bált szokás szerint Molnár András, a Gráci Magyar Egyesület elnöke és Erdei Beate elnökhelyettes nyitotta meg, majd az egybegyűltek közösen elénekelték a magyar Himnuszt és a Székely himnuszt. Utóbbinak idén szomorú aktualitása is volt: Molnár András arra kérte az egybegyűlteket, hogy a fiatalon elhunyt Csók Tamásra, az erdélyi származású képzőművész Csók Sándor fiára emlékezzenek az ének alatt.
A díszasztalnál idén is prominens vendégek kaptak helyet. Ide ültették Szeitl-Eibinger Zitát, az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet grazi lektorát lányával, Idával, Holló Istvánt, a Grazi Magyar Katolikus Közösség képviselőjét, Nagy Zsuzsannát, a Magyar Egyetemisták és Öregdiákok Klubjának frissen megválasztott elnökét családjával, Dr. Claudia Unger városi kulturális tanácsost, Andreas Nitsche kerületi polgármestert, és Werner Amon néppárti politikust. Külön öröm volt a szervezők számára, hogy idén Magyarország bécsi nagykövete, Szilágyiné Bátorfi Edit is elfogadta a meghívást, és tiszteletét tette a bálon Harmatos Attila követségi tanácsos kíséretében.

Az akkor pár hónapja kinevezett nagykövet asszony 2024 elején, ausztriai körútja során Grazba is ellátogatott, ahol találkozott Elke Kahr polgármesterrel és Rudi Roth tiszteletbeli konzullal, sőt, Graz városának Aranykönyvében is megörökíthette magát a kézjegyével. 2025 októberében ismét Stájerországban járt, ahol többek között a tartomány vezetőségével tárgyalt a Magyarországgal való gazdasági együttműködésről. Szilágyiné Bátorfi Edit szintén köszöntötte az egybegyűlteket, majd Molnár András felkérésére egy közös csárdással nyitották meg a bált.
A csárdás után a szombathelyi Spektrum zenekar által biztosított zenére aztán kezdetét vette a hajnalig tartó mulatság. A táncparkettet hamar megtöltötték az összekapaszkodó párok és kisebb-nagyobb baráti társaságok, akik valódi hazai hangulatot élhettek át a stájer fővárosban.

Bár a bál elsődleges célja természetesen a szórakozás volt, komolyabb témák megvitatása a nagy hangerő miatt leginkább a büfében kerülhetett sor. Itt többen is beszédbe elegyedtek Szilágyiné Bátorfi Edittel, akinek nem titkolt célja volt, hogy megismerje és meghallgassa a stájerországi magyarok több képviselőjét, majd a saját lehetőségeihez mérten biztosítsa őket a támogatásáról. Fontos példa volt erre annak a két kelet-stájerországi tanárnak az esete, akik minden feltételét biztosították annak, hogy Fürstenfeldben, valamint Hartberg környékén bevezessék a magyar elsőnyelvi oktatást, ám a Stájerországi Oktatási Igazgatóság forráshiányra hivatkozva mégsem ad teret a kérésüknek. A grazi magyarok régi álma továbbá egy magyar kulturális klubhelyiség létrehozása, amelynek a megvalósításához szintén kaphattak ötleteket Szilágyiné Bátorfi Edittől. A nagykövet asszony éjfél körül elbúcsúzott az ünneplőktől, hiszen másnap korán reggel tovább indult Mauthausenbe, a koncentrációs tábor felszabadításának 81. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.
A bálozók viszont idén is hajnalig ropták a táncot, a szervezők pedig a fáradalmak kipihenése után már a 138. magyar bál lehetséges időpontján gondolkoznak.
Kiemelt kép: Jóni Róbert











