Ismét Zambo Bernd rendezésében állította színpadra idei magyar nyelvű előadását a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör színjátszó csoportja: március 14-én volt a premier a Felsőőri Református Egyházközség dísztermében. Neil Simon: Pletykafészek című bohózatát mutatták be, amely egy krimivel fűszerezett, több félreértésen alapuló, dinamikus, mozgalmas vígjáték. Az előadás még két alkalommal lesz látható.
Zambo Bernd 2025-ben vette át a stafétabotot Bács Lóránttól, a tavalyi év sikere után ismét ő rendezett. Az eredeti szöveget lerövidítette, Zambo-Kiss Zsuzsannával közösen dolgozták át a darabot. Várandós felesége emellett mintegy mindenesként intézte többek között a jogdíjat, a reklámanyagokat. „A darab kijelölése minden évben kihívást jelent. Nem egy kész produkcióhoz keresünk szereplőket, hanem a jelentkezőkhöz igazítjuk a megfelelő alkotást. Mivel sokan szeretnének közreműködni, így alapvetően sokszereplős ötletek jöhetnek szóba. Idén a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökségen keresztül jutottunk el a Pletykafészekhez. Kezdetben a szöveg elsajátítása volt a hangsúlyos, különösen azért, mert nem mindenki beszél anyanyelvi szinten magyarul. A legnagyobb kihívást a folyamatos mozgás jelentette, pontosan kell tudni, ki mikor lép be vagy ki a színpadra, továbbá a kulcsmondatoknak is időben kell elhangoznia, hogy a jelenetek ritmusa működjön. A színmű dinamikája megköveteli a precíz időzítést.” A darabot helyi viszonyokra formálták: a szereplők neveit őrvidéki családnevekre cserélték, feltűnik például a Gal, a Kovacs, a Racz vagy a Benkö elnevezés. A helyszínek is módosultak: az eredeti New York-i környezet helyett például Szombathely kap fókuszt.
Legoza Ágnes a női főszereplő, Debrecenben született, Bécsben tanult, jelenleg Sopronban él. Párja invitálta a próbákra, ma már lelkes tagja a csoportnak. Érdekesség, hogy az előadásban is egy párként láthatóak. „Gyerekkoromban szereztem színészi tapasztalatot, ám a versenysport miatt abbahagytam. Tavaly kaptam egy kisebb szerepet, idén pedig már a főszerepet bízták rám, örültem. A karakterem egy energikus, dinamikus, erős jellemű nő, aki időnként kiabál is, kifejezetten szeretem. Nekem könnyebb feladat, mint egy visszahúzódóbb, szerényebb figura megformálása, az ilyen típus közelebb áll hozzám. Egy olyan csapatba kerültem, ahol a tagok már régóta ismerik egymást, akár az iskolából, akár a családi kapcsolatok révén, akár a gyülekezeti életből, ennek ellenére az első pillanattól befogadtak.
Különösen fontos, hogy egy burgenlandi városban részese lehetek annak az értékmentő-, értékteremtő munkának, amelyben a helyi közösség tudatosan ápolja és viszi tovább a magyar nyelvű színjátszás hagyományát. Ez számomra megtiszteltetés.”
Az utolsó felvonásban megjelenik egy narrátor, aki összefoglalja az addigi történéseket, így segíti a nézőket a cselekmény követésében. 2026-ban a díszlet is újdonságot jelentett: kétszintes színpadot építettek, ez korábban nem volt jellemző.
Kelemenné Wolf Beáta tizenhét éve él Ausztriában, a színjátszó kör tagja. „Felsőőrött és a környéken egyre kevesebben beszélik a magyar nyelvet. Mi minden évben azért dolgozunk, hogy minél többen megnézzék a magyar színházat, ne szűnjön meg ez a nagyon régi tradíció. Sokszor tapasztalom, hogy aki tud, az sem meri használni a nyelvet, mert fél a hibázástól. Talán lendületet adunk, hogy bátran kell beszélni.” A január elejétől március közepéig tartó próbafolyamat első részében főként a mozgások és a jelenetek összehangolása történt, a 14-i bemutató napjához közeledve próbáról próbára finomítottak. A három felvonásos előadás a társulat számára fizikailag és mentálisan is megterhelő, azonban szívvel-lélekkel csinálják.
Gúthy László nyugalmazott református lelkész szerint a magyar nyelvű színjátszás egy különleges nyelvi misszió.”Számos színjátszó tanulta meg a magyar szöveget, és általa a magyar nyelvet, amelyet azóta használ, éltet. Kell ennél többet mondanom, ha a jelentőségéről beszélünk?” A premier után következő előadást megnézte családjával a szombathelyi Weöres Sándor Színház direktora. Szabó Tibor elmondta: „Öröm és meghatottság, hogy létezik ez a közösség, amelynek tagjai már oly sok évtizede tesznek a magyar nyelvet megtartásáért.„
Balogh Károly, az Osztrák Köztársaság tiszteletbeli konzulja is színházi élményre érkezett március 15-én. „Vannak feladataim és vannak szívügyeim, szerencsére ez a kettő sokszor összeér. Nem csak konzuli feladatokat látok el a határ mindkét oldalán, hanem igyekszem a művelődési, hagyományőrző tevékenységet, együttműködést, bármilyen intézményi párbeszédet is támogatni. Nem azért, mert elvárás, hanem mert úgy vélem, ez hozzá tartozik a pozíciómhoz, nem munkaköri előírás, hanem öröm, kitüntetés. Mindent megteszek azért, hogy a magyar kultúra ne felejtődjön el Ausztriában, tiszteljük egymást változatlanul úgy, mint amikor 120 évvel ezelőtt a négy nyelvű Vas vármegye létezett és mesterséges államhatárral nem volt elválasztva. Én továbbra is így tekintek erre a régióra, így segítem elő a partnerséget, és így kommunikálok.
Kádas Richárd László a Felsőőri Református Gyülekezet lelkésze évről évre aktív szereplője a színdarabnak: ez is a hívekkel való kapcsolattartás egyik formája. Volt, hogy Martonka címszerepében egy 18 éves punk srác bőrébe bújt, alakított világutazót, ezúttal ő Varga őrmester. Az előadások kezdetekor a vörös függöny előtt köszönti a közönséget, hiszen a lelkész a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör tiszteletbeli társelnöki tisztségét is betölti.
Gangoly Éva a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör elnöke hosszú ideig ténykedett színjátszóként is, az utóbbi években a szervezésre fókuszál. „Az 1889-ben alakult Olvasókör célja még ma is, hogy a fiatalok találkozzanak, közösen ápolják a magyar értékeket, nemcsak szóban, hanem az olvasás által is. Ebben meghatározó katalizátor a színjátszó csoport, bemutatkozásukat várják, van igény az újabb és újabb színjátékra. Ez lehetőség, hogy a magyar nyelv megmaradjon Burgenlandban, még ha ennek hatása nehezen is mérhető. Külön érdem, hogy a publikum összetétele nem kizárólag a helyi református hívőkre korlátozódik, hiszen ellátogatnak olyanok is, akik nem járnak templomba, de kötődnek a magyar népcsoporthoz, a magyar nyelvhez.” A premier március 14-én volt, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepnapján másodszor láthatták az érdeklődők a Pletykafészket, március 20-án és 21-én este van még repertoáron a klasszikus, mégis sajátos, Burgenlandra szabott vígjáték.
Pletykafészek
Színészek:
KRISZTINA – Legoza Ágnes
GERGŐ – Imrek Dominik
KLÁRA – Benkö Aniko
LIPÓT – Gangoly-Madl Alexander
PIROSKA – Kelemenné Wolf Beáta
ERNŐ – Muth Ludwig
KATALIN – Istvanits Kerstin
GELLÉRT – Gaal Michael
NARRÁTOR – Gyenge Emmerich
PAPP ŐRMESTER – Kelemen Léna
VARGA ŐRMESTER – Kádas Richárd
Rendezők:
Zambo Bernd és Zsuzsanna
Díszlet, jelmezek, kellékek, hangok:
Zambo Juliska, Schößwendter Gerlinde, Gaal Michael
Súgó:
Miklos Gyöngyi
Zene:
Baliko Ludwig
Kiemelt kép: Miklos Josef
Akár ez is tetszhet
