Tizedik alkalommal rendezték meg idén a Kisebbségi Oktatási Fórumot, ezúttal a Szövetségi Oktatási Minisztérium látta vendégül a burgenlandi és a karintiai népcsoportok képviselőit. Az elmúlt évekre való visszatekintés után a Fórum idei témája a Citizen Science volt, azaz a polgárok részvételén alapuló kutatás, amelyet nagy sikerrel alkalmaznak már a dialektusok feltérképezésében is. Barbara Heinisch bevezető előadása után a résztvevők saját projektjeiket is megtervezhették.
„Azt vajon tudják, hogy hány oktatási miniszterrel dolgoztunk együtt az elmúlt tíz évben?” – tette fel a kérdést Hermine Steinbach-Buchinger, a Kisebbségi Oktatási Fórum moderátora. A bevezetőnek szánt kvízkérdést a hat asztaltársaság közül csak egynek sikerült helyesen megválaszolnia (egész pontosan héttel), de a hangsúly valójában a kérdésben megbújó információn volt: tizedik alkalommal rendezték meg idén a Kisebbségi Oktatási Fórumot, és abban minden résztvevő egyetértett, hogy van mire büszkének lenniük.
„2015-ben a népcsoportok képviselői többek között azt fogalmazták meg közös célként, hogy a bürokrácia, alibi-találkozások, íróasztalfióknak szánt tervezetek és konferenciák helyett valódi eszmecserét szeretnének, amelyek során hasznos ötleteket adhatnak egymásnak, és tanulhatnak is egymástól.” – emlékszik vissza az első, 2015-ös Fórumra Hermine Steinbach-Buchinger. A moderátor ezért első témaként az elmúlt tíz évre való visszatekintésre, és a legsikeresebb projektek összefoglalására kérte a résztvevőket.
Markus Benesch, a Szövetségi Oktatási Minisztérium csoportvezetőjének köszöntője után Karin Vukman-Artner, a Burgenlandi Oktatási Igazgatóság Kisebbségi Oktatási Osztályának vezetője a tartomány (kisebbségi) nyelvi sokszínűségét hangsúlyozta, hiszen a burgenlandi horvátot, a roma nyelvet és a magyart is lehet tanulni Burgenlandban az oktatási rendszer különböző szintjein. Sikertörténetként tartja számon a digitalizációt, valamint a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnáziumban is eredményesen alkalmazott úgynevezett „immerzív oktatást”, amelynek során hetente pár napig csak a népcsoporti nyelvet, azaz a burgenlandi horvátot vagy a magyart használják az iskolában, „nyelvi fürdőt” biztosítva ezzel a diákoknak, akik egy-két nap után könnyebben tudnak az adott nyelven gondolkodni.
Emellett több résztvevő is kiemelte az óvoda-iskola átmenet könnyítését célzó projekteket, amelyek során a népcsoporti nyelvek tanulásának folytonosságát is támogatják, a közös nyelvi érettségi összeállítását, vagy pedig a Karintiában nagy népszerűségnek örvendő, szlovén irodalmat népszerűsítő Lesemaus-projektet.
Jonas Claußen, a Karintiai Oktatási Igazgatóság pedagógiai vezetője az együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát hangsúlyozta. A kisebbségi oktatási projekteket valódi kincsesbányának tartja, ahonnan szívesen merít ötleteket az általános oktatási témákhoz is. Az egyik fő nehézséget abban látja, hogy a tartomány túlnyomó részt rurális településszerkezete miatt nehéz jól képzett, szlovénül is beszélő munkaerővel betölteni a megüresedő pozíciókat. Mivel a probléma Burgenlandban is ismert, a két tartomány közösen is próbál rá megoldást találni.
Andreas Stockhammer, a Szövetségi Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatást felügyelő munkatársa különösen két oktatáspolitikai intézkedést emelt ki az elmúlt évekből, amelyek a kisebbségi oktatás ügyét előmozdították. Az egyik az új pedagógiai csomag részeként a 2023/2024-es tanévtől bevezetett új, kompetenciaorientált tanterv, amely előírja a különböző nyelvek és identitások tiszteletben tartását, valamint az iskolai beiratkozáskor végzett nyelvi szűrésnél a népcsoporti nyelvek figyelembevételét. A másik terület, amelyen jelentős előremozdulás történt az elmúlt években, az a népiskolától az érettségiig tartó folytonos népcsoporti nyelvi oktatás ügye, amelynek támogatásáról Christoph Wiederkehr szövetségi oktatási miniszter is biztosította Karintiában az érintetteket. A tartományban kísérleti jelleggel bevezették a szlovén kéttannyelvű oktatást a bleiburgi középiskolában (Mittelschule, az általános iskola felső tagozatának felel meg), és a 2027/2028-as tanévtől a villachi St. Martin Gimnáziumban is elindulhat a szlovén nyelvű oktatás.
A Fórum természetesen nem csak az elmúlt tíz évre való visszatekintésből állt. Az idei téma, az úgynevezett Citizen Science („polgári tudomány”) olyan tudományos igényű kutatást jelent, amely hétköznapi, az adott témát nem hivatásosan kutató embereket is bevon az adatok gyűjtésébe és elemzésébe, a nyelvváltozatok és dialaktusok kutatása pedig kifejezetten termékeny táptalaja a Citizen Science művelésének. Előadásában Barbara Heinisch, az Agrártudományi Egyetem munkatársa beszámolt arról, hogy az I am DiÖ (Erforsche Deutsch in Österreich!) projekt keretében az ausztriai német dialektusokat térképezik fel a beszélők segítségével, akik még szócikkeket is írhatnak egy közösen készülő szótárba az általuk használt szavakhoz.
Innen természetesen már csak egy lépés volt a Fórum résztvevőihez intézett felhívás: tervezzünk Citizen Science projekteket a kisebbségi oktatás ügyének előmozdításához! Az asztaltársaságoknak kiosztott nagy fehér lapok nem sokáig maradtak üresek. Zsótér Iris, a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Reálgimnázium igazgatója burgenlandi kollégáival imázskampányt indítana a népcsoporti nyelvek népszerűsítéséért. Több projektterv is a szülőkkel való együttműködést célozta: Makkos-Káldi Judit és Hütler Andrea, a Burgenlandi Oktatási Igazgatóság szakfelügyelői az intenzívebb szülői részvételt támogatnák a gyerekek iskolai életében, míg a Zwetelina Ortega vezette csoport azzal bízná meg a résztvevő szülőket, hogy az óvodás korú gyermekük nyelvhasználatát kövessék figyelemmel. Király Andrea, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület (BMIE) vezetője és a Magyar Népcsoporttanács elnökhelyettese a magyar népcsoporti nyelv használatát kutatná a bécsi magyarok körében, és ezzel a projekttel ünnepelné az Iskolaegyesület 100 éves fennállását is.
A kisebbségi oktatásügyben az utóbbi években – éppen a tervek gyakorlatba történő átültetése és a kézzelfogható eredmények elősegítésének érdekében – projektekkel kell pályázni az Oktatási Minisztériumnál. A következő évek projekttervezetei el is készültek az idei Kisebbségi Oktatási Fórumon.
Kiemelt kép, fotók: Gazdik Anna
Akár ez is tetszhet
