Kenutúra, népzene, néptánc, rovásírás, hajózás, városnézés, házi diszkó – tartalmas és élménydús hetet töltöttek a gyerekek a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájának hagyományos nyári táborában a Balatonnál. A siófoki együttlét középpontjában idén is a magyar nyelv intenzív tanulása, a közösségépítés és a kulturális ismeretszerzés álltak.
Az idén fennállásának 35. évét ünneplő Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája ezévben július 14. és 18. között 19. alkalommal szervezte meg Magyarországon a nyári tábort a 10 évnél idősebb korosztály számára. Az egyhetes balatoni tábor évek óta rendkívül népszerű, a színes programok, az intenzív magyar nyelvtanulás számos fiatalt vonz a burgenlandi magyarság körében. Ezúttal más tartományokból – többek között Bécsből – is érkeztek táborozók. A pedagógusokkal, szakmai segítőkkel együtt harmincnégy fő – közülük összesen 21 kamasz – utazott a magyar tengerhez.
A 2007 óta megszakítás nélkül futó nyelv- és népművészeti tábor különlegessége, hogy az életkori sajátosságok és a nyelvi tudásszint alapján mindig a jelentkezőkhöz igazodik a program. Három különböző nyelvi teamben zajlott a tanulás: az A1–A2 szinten beszélő kezdők, a középhaladók és az anyanyelvűek külön-külön csoportban vehettek részt a tematikus órákon.
„A gyerekek ebben az évben különösen motiváltak és lelkesek voltak, öröm volt látni, hogy a népzenét is teljes nyitottsággal fogadták, pedig a korosztálynak megvan a saját mai, modern irányzata, és az kevésbé a folkmuzsika.
Bevált gyakorlat a táborban, hogy a résztvevők egyesületünk saját hagyományőrző együttesével, az Őri Banda közreműködésével tanulhatják az őrvidéki magyar népdalokat és táncokat.
Ez alkalommal egy-egy válogatást is átadtunk nekik őriszigeti és alsóőri gyűjtésből. A hangulat remek volt, szinte nem lehetett leállítani az örömzenélést és táncolást.” – összegzett Somogyi Attila elnök.
Az első napon, július 14-én a Rába-menti Molnaszecsődre indultak a táborozók, ahol Somogyi László, a Bayou Bönhö Kenu Klub vezetőjének jóvoltából vízi csapatépítés kezdődhetett. A Rábán az evezőtechnika alapjairól kaptak információkat, majd túravezetők segítségével kenuztak a folyón. Délután a magyar íjászat történetével ismerkedtek meg, az elméleti tájékoztatás után a gyakorlati próba következett. Szó esett a honfoglaló magyarok haditechnikájáról, a „visszacsapós” íj használatáról. A természetjárás után saját maguk faragtak nyársakat, tábortüzet raktak, a bográcsban a klasszikus magyar étel, a gulyás fortyogott. Nem maradt el a szalonnasütés sem – és a lilahagyma sem hiányzott a kenyerekről.
A hét további részében a csapat Siófokon töltötte idejét. A szállás, az Aranypart Kollégium, ideális helyszínnek bizonyult: saját sportpályákkal, próbatermekkel, tanulószobákkal, mindez alig ötven méterre a Balaton partjától. A program során strukturáltan váltakozott a tanulás és a szabadidős tevékenység. Délelőtt két-három nyelvóra szerepelt a napirendben, majd népzene, néptánc, illetve énektanulás következett. Az ebéd utáni pihenőidőt a délutáni közös programok követték: strandolás, vízibiciklizés, röplabdázás, és természetesen sok-sok játék kapott fókuszt.
Az esti tevékenységek ugyancsak tartalmasak voltak. A csapat mozizott, sétahajós túrán is részt vett. Házibuli zárta a hetet: Csonka Balázs, a Spontán együttes tagja gondoskodott a zenéről, fényeffektusokkal és füstgéppel kiegészítve. A hangulatot csak fokozta, hogy az Őri Banda zenészei is Siófokon maradtak, így a tánc sem maradt el.
„Városnéző sétát is szerveztünk. A gyerekek megismerkedhettek a helyi történelmi és irodalmi emlékekkel – például Kálmán Imre szülőházával, jártunk a Krúdy-, Jókai- és Horthy-villáknál, a Rózsakert szökőkútjánál, a Makovecz Imre által tervezett evangélikus templomnál. Azzal a céllal barangoltuk be a balatoni települést, hogy a tanulók ne csak a nyelvet, hanem annak kulturális kontextusát is megkaphassák. Kipróbálhatták a magyar rovásírást. A haladók bővíthették meglévő tudásukat, a kezdők pedig bevezetést kaptak ebbe a világon egyedülálló írásrendszerbe, amely a magyar nyelv hangalapú jellegéből fakadóan bármely más nyelv rögzítésére is alkalmas lehet.” – mondta el Somogyi Attila.
A tábor gasztronómiai kínálata is a magyar hagyományokat tükrözte: gulyásleves, túrós csusza, nokedli, magyar módra elkészített, paprikás paníros hekk és természetesen palacsinta is került a tányérokra. A hét végén a gyerekek nehezen búcsúztak. A szervezők szerint ez a legnagyobb visszaigazolás. A tanárok, kísérők közösen dolgoztak azon, hogy valóban maradandó élményt adhassanak – nemcsak a nyelvtanulásban, hanem a közösségépítésben és a magyarságtudat elmélyítésében is. „Külön köszönet illeti a szülőket is, akik ilyen fegyelmezett, nyitott és érdeklődő gyerekeket nevelnek. Ez a tábor mindannyiunk számára emlékezetes és megható élmény volt.” – zárta a beszámolót a táborvezető.
Kiemelt kép, fotók: Somogyi Attila/Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája
Akár ez is tetszhet
