A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2022-ben Őrség című folyóiratában adta közre a felsőőri Topler János helytörténeti munkáját, amelynek címe Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára. A szerző 1946 karácsonyán kezdte el írni könyvét és 1960-ban kibővítve és átdolgozva fejezte be. Felsőőr városa 2027-ben ünnepli alapításának 700 éves jubileumát. Topler János művét ebből az alkalomból részletekben fogjuk közölni.
Felsőeőr leírása.
Eredete, alakulása, története és tényállása.
A felsőőri nép számára
Írta: Topler János
Felsőeőr, 1944. évi deczember hó 25-én
Előszó
Már régóta forgott agyamban szülővároskám történetének eszméje –sokféle könyvet is olvastam már erre vonatkozólag, de kiegészítő adatképpen vajmi keveset találtam felfedezni, ám azt is csak körülírással szerzett adatból lehetett meríteni. Az egyetlen felsőeőri református egyház története az egykori lelkésztől, Gueth Sándortól1 foglalkozik behatóabban vele. Mivel azonban ez kevésbbé elégséges Felsőeőr egész történetéhez, így igénybe kellett, hogy vegyem a „Szhematismus venerabilis Cleri”2 alapvonalait, Böngérfy János3 könyvében ezen célra alkalmatos rovatot, alkalmasint a „Thérmes kis tükör” rovatait, Kincs István4 Tarka világ könyvében5 egyes adatokat; továbbá a Tolnai Világtörténelme6 mestermű és Magyarországról szóló egyes cikkeit, valamint Magyarország vármegyéi és városai című sorozatból Vasvármegye7 könyvét, Magyarország főispánjai8 könyvét; Balogh Gyula9 körülírásait, Schwarz Elemér10 egyes adatait, egyszersmind a Pallas11 -, és Révai12 nagy lexikonok erre vonatkozó egyes adatait. Payer Sándor a Dunántúli evangélikus egyház történetét13. Úgy szintén számtalan ősrégi okiratot is szerezve meg olvasva, ezáltal felvilágosúlva, egyes értelmiségek tolmácsolását is kikérve és igénybe véve, nagyon sok adathoz jutottam.

Mindezen segédforrásokra való tekintettel, még mindig kevésnek bizonyult a történetírás zavartalan és akadálytalan folyamata, mert egészen pontos adatok birtokába nem jutottam, ami kielégíthette volna oly heves tudásvágyamat. Így ebből kifolyólag betekintve a nép modorába és szokásaiba és főképpen a városunk határában lévő dűlőzetek jelentőségeit megfejtve, ezáltal ezek elnevezéseiben rejlő titkok feltárásában fáradozva valamint a szájhagyományokra is támaszkodva, megtaláltam munkám érett gyümölcsét, vagyis a kulcsot, mellyel sok titkos zárat felnyithattam. Így ettől indíttatva, most már elhatároztam magamban szülővároskámnak, Felsőeőrnek érdemleges és sorrendszerinti leírását, hogy útnak indíthassam ezen műbeli régi óhajom megvalósulását.
Amennyire telhetett és lehetett minden tudományos bizonyítékot, adatot, sorrend szerint a tényállásokból, körülírásokból, és következtetésekből összegyűjtve (sőt talán még a fantáziától, avagy regétől sem visszariadva) megírtam városunk évezredes történetét az alfától az omegáig, vagyis napjainkig, csakhogy dűlőre vihessem termékemet, most már nemcsak a magam érdekében, hanem bármily késő utókor számára is.
Kelt.: Felsőeőrött, 1946. deczember hó 20-án.
a Szerző
Forrásjegyzék Topler János jegyzete alapján | Quellen:
1 Gueth Sándor: „A felső-eőri evang. reform. egyház története” (Szombathely, 1863.)
2 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Sabariensis (Szombathely, 1863.)
3 Böngérfi János (Pest, 1859. április 1. – Budapest, 1950. január 16.) fővárosi nép- és ipariskolai tanító, ifjúsági író
4 Kincs István (Felsőőr, 1867. december 20. – Kőszeg, június 2.) katolikus pap, újságíró, ifjúsági író
5 Kincs István: „Tarka világ, Tizenkilencz apró novella” (Szombathely, 1895.)
6 Mangold Lajos, Horváth Cyril: „Tolnai Világtörténelme” (Budapest, 1908.)
7 Borovszky Samu: „Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye” (Budapest, 1898.)
8 Medgyesi Somogyi Zsigmond (szerk.): „Magyarország főispánjainak története 1000-1903” (Budapest, 1902.)
9 Balogh Gyula (Ihászi, 1837. május 20. – Szombathely, 1921. április 20.) levéltáros, író, újságíró
10 Schwartz Elemér (Vasvörösvár, 1890. aug. 25. – Würzburg, jan. 21.) nyelvész, egyetemi tanár
11 Bokor József, Gerő Lajos: „A Pallas nagy lexikona” (Budapest, 1893.)
12 Révay Mór János, Varjú Elemér: „Révai nagy lexikona” (Budapest, 1911-1935)
13 Payr Sándor: „A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története” (Sopron, 1924.)
Ki volt Topler János? – Felsőőr története #1
Szöveg, fotók: BMKE, Őrség 64./2022















