A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2022-ben Őrség című folyóiratában adta közre a felsőőri Topler János helytörténeti munkáját, amelynek címe Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára. A szerző 1946 karácsonyán kezdte el írni könyvét és 1960-ban kibővítve és átdolgozva fejezte be. Felsőőr városa 2027-ben ünnepli alapításának 700 éves jubileumát. Topler János művét ebből az alkalomból részletekben fogjuk közölni.
1.) Palothay Miklós, kinek életében vétetett el a templom, családja kihalt.
2.) Szeremley György, ki 56 évig a németújvári Batthyány grófi család birtokának intézője, vagyonának főigazgatója volt. Meghalt 1754-ben. Ennek fia:
3.) Szeremley Károly, Szentpétery Judith tekintetes asszony férje, valamint Debreczeni lakosú György és Sámuel testvérei is 250 forintot adományoztak a felsőeőri református egyház templomépítésének céljaira.
4.) Chernelházi Chernel László, aki ugyan Chernelházán lakott (Chernelháza kisközség, Sopron megye saági járásában), de nagy tekintélyénél fogva, református egyházunk ügyeinek hatalmas pártfogója volt. Neki lehet köszönni a templom építési engedély kieszközlését, néki a Szondy Zsuzsánna által 1753-ban az egyház számára hagyományozott 2000 forint örökalapítványt, ő gyűjtött ezen alapítvány kamataiból 1000 forintot, mellyel a templomépítés megkezdődhetett, ő ajándékozta a város végén levő 6 hold szántóföldjét is egyházunk lelkészei és tanítványainak fizetésének javítására, szintén őneki köszönhetjük Gesztefeld Hubert kapitány 1764-ben templomunk építésére tett 350 forint hagyományát. Elhunyt az Úrban 1769. szeptember 8-án.
5.) Stettner Ferencz, mint Szeremley Mária tekintetes asszony agilis férje.
6.) Szitha László úr a református ekklézsia főgondnoka.
7.) Dienes Gábor és
8.) Laky Antal tekintetes urak szintén külön-külön 100 pengő forintot ajánlottak a szegényebb sorsú tanulók tandíj alapjául 1845-ben. A 6 %-os kamatot fizették is 1848-ig, de az 1848/49-i viharos és
vérzivataros mozgalmai azonban sok mással együtt, ezen alapítványok emlékét is eltörtölték, míg 1863-ban tekintetes Laky Antal úr kegyeskedett alapítványát újra folyóvá tenni 100 pengő forintot. Dienes Gábor úr örökül pedig 1867-ben lefizeté az alapítványt kamatostól 225 forintot.
9.) Fülöp Márton (248. szám, Sackgasse 3.) hagyományozott 200 forintot, ennek kegyes neje
10.) Özv. Fülöp Mártonné született Zámbó Zsuzsánna asszony hagyományozott szintén 201 forintot azonkívül orgona beszerzésre 1000 forintot 1869-ben.
11.) Özv. Benkő Mihályné hasonlóan 20 forintot.
12.) Dr. Arany József, kegyes lelkipásztorunk egyszersmind őrségi esperes úr pedig házát hagyományozta egyházának (317).
13.) Imre János pedig házaival (99, 101, 561) együtt összes vagyonát az egyháznak hagyományozta (Dalizser erdő).
14.) Palányi Ferencz ajándékozta a harmadik aranyozott ezüstkelyhet az úrasztalára.
15.) Míg a legkisebbik aranyozott ezüst kehely özvegy Szeremley Károlyné, Szentpétery Judith tekintetes asszony ajándéka. A nagyobb aranyozott ezüst kehely pedig 1868-ban a gyülekezet nőtagjainak önkéntes adakozásából szereztetett be.
Szöveg: BMKE, Őrség 64./2022
Kiemelt kép: BMKE
Akár ez is tetszhet
