A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2022-ben Őrség című folyóiratában adta közre a felsőőri Topler János helytörténeti munkáját, amelynek címe Felsőeőr leírása. Eredete, alakulása, története és tényállása. A felsőőri nép számára. A szerző 1946 karácsonyán kezdte el írni könyvét és 1960-ban kibővítve és átdolgozva fejezte be. Felsőőr városa 2027-ben ünnepli alapításának 700 éves jubileumát. Topler János művét ebből az alkalomból részletekben fogjuk közölni.
Ezek után most folyt volna az idő szépen békésebb mederben, nevezetesebb események nélkül. Azonban az 1682-ben fából épült és zsuppal fedett oratorium (imaház) már igen roskadozó félben volt, naponta összedülésétől lehetett tartani, különösen a déli oldalon lévő gerendák voltak igen is nagyon korhadt állapotban. Azért 1764. április 24-én tekintetes chernelházi Chernel László és pelsőczi Szeremley Károly urak, mint felsőeőri református szent gyülekezetünk kiküldöttei felkeresték alázatos folyamodásukkal felséges Mária Terézia királynőt és császárnőt, miszerint a régi fából épült és már igen roskadozó oratorium helyett, mint amúgyis articularis helyen, fundamentumostól újat, még pedig kőből építhessenek.
Erre megindult a lázas aknamunka a clerus oldaláról, amiért hat évig tartó kérvényháború indult meg. (A második folyamodás 1768. augusztus 22-én, a harmadik folyamodás 1769. július 1-én, a negyedik folyamodás pedig 1769. október 9-én). Végre hat évi folyamodás, könyörgés, esdeklés, rengeteg fáradozás, megalázkodás és óriási költségeskedés, meg három évi mindent felülmúló szorgalmas munka után 1773. évi január hó 10-én, sok buzgó éneklések és imádkozások között felszentelték a ma is álló felsőőri református templomot, de torony nélkül, különálló haranglábbal, átadva hivatásának, hogy ezen idegen hitű és fajú népáradat sorsában, mintegy őrtállva felhangozzék a magas ég Nagyurához, a mi felséges Mennyei Atyánkoz a zsoltár és a magyar „Miatyánk és Hiszek egy” e jelszóban: „Uram tartsd meg a te népedet!” Újhelyi Kovács Ferencz lelkipásztor és Teleky Mihály tanító idejében. A kőből való templom építése került 2893 forint 31 krajczárba, a külön álló harangláb fából 348 forint 43 krajczárba, a kis harang 7 mázsán felül (400 kg) 443 ft 51 krajcárba, e szerint az egész került 3685 forint 25 krajcárba. Így tehát 1773 óta áll a
felsőőri református templom.
Az 1740. év körül épített paplak is elavult már, de kicsiny és egészségtelen is lőn, új paplak építtetése végett most már II. József császárhoz folyamodott az egyház, mire 1783. június 5-én megérkezett a Consiliumtól az engedély, hogy mint articularis helyen a parochia építtetése megengedtetik. Ezzel ez is befejezést nyert, így tehát elkészült a most is fennálló épület (543) 1784-ben, de szalmafedélre, cserépfedele 1823 óta van. Az iskolaház az 1802. esztendőben készült, de ez is zsupfedelű volt. 1863-ban hozzá egy kisebb tanterem és gazdasági épületek is építtetvén vétetett cseréptetőzet alá.
Gerald Jezerniczky
Az 1769-ben fából épült különálló harangláb helyett 1810-ben rakatott a mostani torony, fazsindellyel fedve, mely elromladozván, 1826-ban bádoggal fedetett, 1829-ben pedig villámhárítóval lett ellátva. A torony tetején lévő sas pedig a Habsburgok címerét jelképezte, azon hódolat jeléül, hogy megengedték a templom építését, ám helyette 1907-ben a napkeleti bölcsek csillaga került fel. Az ácsmunkát a toronyban Fischer Lőrincz ácsmester, a bádogosmunkát Petanovich Viktor bádogosmester, a toronyórát pedig Sándor Ferencz toronyóraműves szerelték fel, mindannyian győri iparosemberek. A gyülekezet lélekszáma 1907-ben 1600.
A toronyban 2 harang, a kisebbik 1769-ből való (400 kg), a nagyobbik pedig 1809-ből 950 kg, de elrepedvén 1841-ben újra öntetett. Míg 1916-ban, mind a három templom kisharangja az ezeréves ősi haza oltárára lett feláldozva, vagyis hadicélokra felhasználva (ám nem került ezen sorsra, a mi kisharangunk, mert a bődi római katholikus templom tornyából hallatja hangját), addig mind a három anyaszentegyház az első világháború után helyettük újabb kisharangokat szerzett be. Ám a legutóbbi hitlerista háború alkalmával viszont a nagyharangokat vitték el, ezek után pedig mindhárom anyaszentegyháznak újabb nagyharangokat kellett beszerezni. A toronyóra 1811-ből való. Az orgona pedig, mely 14 változatú, 1873-ban, a templom évszázados emlékünnepére szólalt meg először (június 1-jén) és háromnegyed részben Fülöp Márton és ennek kegyes neje, Zámbó Zsuzsánna asszony adományozásából, a többit önkéntes adakozás és részint a gyülekezeti pénztárból fedezve szereztetett be.
1778-ig a római katholikus templom körüli temetőbe temetkeztek a reformátusok is, így 1778 óta van használatban a sürői református nagytemető. Míg a régi római katholikus temetőt 1887-ben el kellett hagyni, mert 1888-ban áthúzták rajta a Szombathely-Pinkafői vasútat, így tehát 1888 óta létezik az új jelenlegi római katholikus temető. Azon kiásott földet pedig, mely azon nagy mélyedésben felmerült az ősök hamvaival és sírmaradványaival együtt, pedig a csaritai (34. és 35. km között) országút homorulatban helyezték „örök nyugalomra” töltésképpen, Felsőeőr városának örökös szégyenére válva ezen macula cselekedet, amennyiben az az országút ne csak a vonal irányába, de a vízszintesség tekintetében is egyenes legyen.
Szöveg: BMKE, Őrség 64./2022
Kiemelt kép: BMKE
Akár ez is tetszhet
