Megtelt az Őriszigeti Evangélikus Gyülekezeti terem május 5-én, pénteken este. Az érdeklődést két őrvidéki magyar népzenei együttes, a Csörge és a Szélforgók váltotta ki, mivel a népzenészek első önálló koncertjükön mutatkoztak be a helyi közönségnek. A több mint egyórás előadáson az őrvidéki magyar népdalok mellett a Kárpát-medence magyar népzenéjéből válogattak a zenészek. A koncert különlegessége a prof. Szeberényi Lajos hagyatékából származó Schunda-cimbalom volt, ami felújítása óta először szólalt meg az Őrvidéken.
„Ez a koncert törénelmi jelentőségű, hiszen innen a környékről, táncházi zenekar, vonós együttes, itt helyben még nem adott koncertet. Ráadásul olyan koncertet, hogy a zenészek nagyrésze idevalósi, burgenlandi magyar.”, mondta Földesi János, a Boglya népzenei együttes népzenésze, az együttesek felkészítő tanára. „Tehát külön büszkék vagyunk arra, hogy az itteniek művelik a saját zenéjüket.”, tette hozzá. Földesi János a moderátor szerepét vállalta a népzenei koncerten, rövid betekintést adva a népzenészek felkészülésébe, sikereibe, a tájegységek népzenei sajátosságába, és a háttérben végzett munkába.
Földesi János népzenész, a Csörge és a Szélforgók felkészítő tanára (Fotó: Kovács Attila)
A koncert somogyi népzenével kezdődött, a Csörge és a Szélforgók közösen csaptak a húrok közé. Majd külön-külön mindkét együttes megmutatta tudását a közönségnek. A Kárpát-medence magyar zenéjéből erdélyi népzenei blokkokat is hallhatott a közönség Mezőbándról, Ördöngösfüzesről és Szászfenesről. Magyarországról a Dél-Alföld, Bogyiszló, Báta, Tolna és a Rábaköz dalaitól volt hangos Őrisziget.
„Tulajdonképpen amiért elkezdtük ezt az egészet, hogy a helyi anyaggal ismertessük meg a zenészeinket. Hiszen nagyon fontos, hogy az őrvidéki, burgenlandi magyar népzenét ismerjék és tanulják meg, sajátítsák el, teljesen anyanyelvi szinten, hogy később tudjanak tánc alá muzsikálni.”, mondta Földesi János. A népzenei koncerten az is kiderült, hogy a burgenlandi magyar népzene dallamaiban és hangzásában két részre osztható, míg a dél-burgenlandi terület népzenéje a dél-dunántúli népi dallamokhoz hasonlatos, addig Felsőpulyától északra a rábaközi hatás érződik a népzenében.
A koncert célja az volt, hogy az őrvidéki magyar népzenészek bemutakozzanak a helyi közönségnek és a sokszor már feledésbe merült helyi népdalok újra autentikus módon szólaljanak meg. A közönség soraiban az idősebb korosztály tagjai között voltak még néhányan, akik emlékeztek a dalokra és együtt énekelték a sorokat a zenészekkel. A magyar dalokat dr. Gaál Károly gyűjtése alapján a Talpalávaló vasi népzene 3. című dallamgyűjteményben dolgozták fel a Boglya népzenei együttes tagjai. Melléklete az eredeti adatközlők által énekelt dalokat is tartalmazzák. Csajtáról (Schachendorf) Janzsó József és felesége Janzsó Józsefné előadásában gyűjtött, Ez a kislány eladó, Ezer éve, Vörösvári toronyóra, Csak azt mondják kezdetű dalok is elhangzottak a Csörge és a Szélfrogók közös előadásában. Az alsóőri és őriszigeti dalok sem maradtak ki a repertoárból: Gyöngyöm, gyöngyöm, Látod kislány, látod, Alsóőri híd alatt lányok sütik a halat, Jaj de szépen harangoznak könyörgésre, Alsóőri templom tetejére kezdetű népdalok is felcsendültek. A közönség számára különösen kedvelt volt a Gyöngyöm, gyöngyöm kezdetű népdal, amit a Csörge játékéban ismerhettek meg. A népdalt eredetileg az alsóőri Szabó Julianna, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület alapító tagjának, Szabó Ernőnek az édesanyja 1961-ben énekelte dr. Gaál Károly gyűjtésében.
A koncert különlegessége a Schunda-cimbalom volt, amit a felújítása óta először hallhatott az őrvidéki közönség. A cimbalmot prof. Szeberényi Lajos, a BMKE alapító tagja, majd későbbi elnöke ajándékozta a ’90-es években Dr. Plank Josefnek, a BMKE jelenlegi tiszteletbeli elnökének, aki néhány évvel ezelőtt felújíttatta a hangszert, majd a cimbalom a BMKE tulajdonába került. A Schunda-cimbalom szakmai körökben az egyik legkiválóbb cimbalomnak számít.
2014 óta zajlik népzeneoktatás a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület szervezésében Földesi János és Földesi Jánosné vezetésével az egyesület székházában. Az oktatásból két együttes alakult, a felnőttekből álló Csörge (Gaal Günter -hegedű, Seper Marianne – brácsa, Prascsaics Carmen – brácsa, Zsótér Iris – nagybőgő) és a Szélforgók (Tieber Hanna– hegedű, Zsótér István – hegedű és tambura, Tieber Olivér – nagybőgő). A népzenei koncerten az együttes a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola népzene tagozatos diákjaival egészült ki: Gábos Csenge – ének, Pribusz Bence -cimbalom, ének, Pribusz Dániel – hegedű, ének és Németh Lehel – brácsa). Az együttesek az elmúlt hónapokban több országos magyar versenyen sikerrel, arany minősítéssel és helyezésekkel szerepeltek. Az önálló koncert egy következő lépcsőfok volt a burgenlandi magyar népzenészek életében.
Frauer Ludwig, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke, a szervezet 55 éves ünnepi programján (Fotó: Kovács Attila)
A népzenei koncerten részt vett Frauer Ludwig, a BMKE elnöke, aki köszöntőjében kifejtette, hogy az egyesület rendkívül büszke a népzenészei sikereire. A megjelentek között volt Dr. Plank Josef, a BMKE tiszteletbeli elnöke, Christian Drobits parlamenti képviselő, Mesmer Otto őriszigeti evangélikus lelkész, Ilyés Márton, az Alsóőri Énekkar elnöke. A koncert után a jó hangulatú beszélgetés közben könnyen csúszott a csörge, miközben a Szélforgók saját örömükre húzták késő estig a nótákat.
Burgenlandi Magyar Kultúregyesület
Fotó: BMKE
Akár ez is tetszhet
