Az 1784-ben épült árkádos házról elnevezett ünnepen, ezévben is megannyi érdeklődő vett részt: szeptember 14-én a kétnyelvű istentisztelet után szabadtéri pikniken társalogtak kötetlenül, a gyerekek ugrálóvárban játszottak. A Felsőőri Református Egyházközség évtizedek óta megrendezett, hagyományos őszindító eseményére nem csupán az egyházközség tagjai, hanem Burgenland más településein élők is ellátogattak, vallástól, kortól függetlenül mindenki egyaránt jól érezhette magát az ökumenikus egység jegyében.
A Felsőőri Református Egyházközség Árkádünnepe kétnyelvű istentisztelettel indult ezúttal is. A gyülekezet kórusa magyarul és németül énekelt kórusvezető kántorukkal, Cséfalvay Dániellel.
A délután egyik fénypontja a Felsőőri Magyar Néptánccsoport fellépése volt. A csoport idén több alkalommal bemutatkozott nemzetközi szinten is: felléptek Litvániában, Szerbiában és Németországban, szeptember 25-én a horvátországi Rovinjban szerepelnek. A gyülekezeti ünnepségen felsőőri táncokat – lakodalmast, legényest, csizmanézőt, párnézőt – láthatott tőlük a közönség.
Néhány éve a parókia mellett ugrálóvár várja ilyenkor a gyerekeket: amíg a felnőttek beszélgetnek, esznek-isznak, ők is számukra megfelelő élményt kaphatnak. Gangoly Éva, a Felsőőri Református Ifjúsági Olvasókör elnöke szervezőként kivette a részét a feladatokból: „Minden évben azért jövünk ilyenkor itt össze, hogy legyen időnk egymással beszélgetni. Ráadásul nem csak saját tagjainkkal, hanem másokkal is, hiszen szinte mindegyik felekezetből érkeznek vendégek, megjelentek katolikusok, evangélikusok, jöttek más településekről. Fontos, hogy egy alkalommal az évben találkozzunk, kötetlenül diskuráljunk, így vigyük tovább a magyar értékeket.”
Hangulatképek | Fotók: Miklós József és Gombás Mónika
Istvanits Kerstin, a gyülekezeti tanács tagja és az Olvasókör könyvtáráért felelős. A magyar nyelv helyzetére hívta fel a figyelmet: „Sok családban már nem beszélnek magyarul, nem adják át a szülők az itteni nyelvjárást, máson van a fókusz, más a dinamika, nehéz feladat fenntartani. Az utóbbi időszakban jelentős átalakulás tapasztalható, változásban vagyunk, a nyelv ezt tükrözi. Régebben jelen volt a magyar nyelv a mindennapi életben, elsősorban a mai idősek jóvoltából, sajnos ők elfogynak lassan. Akinek sikerült továbbadnia, az élteti, hozzájárul ehhez az örökséghez. Egyre kevesebben kommunikálnak magyarul, bár akadnak olyanok is, akik legalább értik, de nem szólalnak meg. Az EU bővítése óta sokan költöznek Ausztriába, itt találnak új otthonra. Nekik lehetőség és biztonság egyben a magyar nyelv. Mi szeretettel várjuk ezeket az embereket kétnyelvű istentiszteleteinken, egyéb programjainkon. Szerencsére sokan érkeznek, lesznek tagjai közösségünknek.”
Tariska Mária Magdolna és férje Cservenkó Péter öt gyermeket nevel, egyikük Down-szindrómás. Magyarországon, Nagykovácsiban nem volt már maradásuk, olyan helyet kerestek Burgenlandban, ahol őrzik a magyar értékeket, és létezik református közösség. Így esett a választás Felsőőrre: idén márciusban költöztek. Kádas Richárd László, a Felsőőri Református Gyülekezet lelkésze segített nekik az előkészítésben, illetve a beilleszkedésben is.
Kádas Richárd László, a Felsőőri Református Gyülekezet lelkésze elmondta: „Idén két család érkezett. Mindig nyitottak voltunk az újonnan letelepedőkre. A Habsburg-időkben gyülekezetünk artikuláris közösség volt, ez azt jelentette, hogy itt lehetett szabadon gyakorolni a református hitet, lehetett istentiszteleteket tartani. Így tulajdonképpen Graztól egészen a Balaton-felvidékig mi voltunk az egyetlen református gyülekezet. Akadt, aki több napon át utazott, hogy megkereszteltesse a gyerekét, vagy például archívumunkban találhatóak fotók arról, ahogy a közösségi teremben adunk élelmet, ruhát az ’56-os magyar menekülteknek. Mindig minden helyzetben, történelmi szituációban nyitottak vagyunk, számunkra ez hitbeli kötelesség: Isten szeretete mindenkihez szól.” – hangsúlyozta a befogadást a lelkipásztor, aki a szokásos őszi találkozás jelentőségét is kiemelte: „Nem csak a magyarság perspektívájából fontos, és nem csupán a református egyházközségi esemény, hanem az ökumené szempontjából is. A burgenlandi felekezetek közötti kapcsolatok erősödnek, hiszen meghirdetjük egymás rendezvényeit, fontos alkalmait, igyekszünk részt is venni egymás programjain. Felsőőr látószögéből is jelentős az Árkádünnep, mert ugyan összefutunk egymással a bevásárláskor, netán egy munkahelyen dolgozunk, sőt, sok vegyes házasság is jellemző, de nem kifejezetten csak a magyarság, és nem közvetlenül a reformátusság a központi téma, hanem a város egészét vagy a környék egészét is érintő közös időtöltés.
A felsőőri árkádos ház kertjében ismét találkozhatott a múlt a jelennel: az épület falai évszázadok óta stabilan állnak, a közösség, amelynek otthont ad, viszont ma is élő, változó és befogadó. Az Árkádfesztivál évről évre egyszerre ad teret a magyar identitás megélésének, a vallási közösség megerősítésének és az ökumenikus párbeszédnek.
Akár ez is tetszhet
