134. alkalommal rendezték meg idén a magyar bált Grazban, amely a neve ellenére inkább emlékeztet egy vidéki lagzira, vagy egy magyar borfesztivál esti táncmulatságára, mint egy klasszikus bálra, de a résztvevők szerint éppen ebben rejlik a sikere. Sokan ugyanis éppen ezért a hangulatért jönnek el, hiszen így, ha csak egy estére is, Magyarországon érezhetik magukat Grazban, és persze másokat is megismerhetnek, akikkel egyébként nem találkoznának.
Már este 6 után gyülekezni kezdtek a 134. Grazi Magyar Bálra érkező vendégek a Strauchergassén, az Arbeiterkammer rendezvényterme előtt. Nem is kellett sokáig várni, fél 7-kor a szervezők kinyitották a kapukat, és már a bejáratnál alapozásként egy kupica pálinkával fogadták a résztvevőket. A zenekar még hangolt, így a legtöbben az asztalukhoz siettek, és megrendelték a vacsorájukat, amelyet kényelmesen, még a közös tánc kezdete előtt el tudtak fogyasztani.
Este 7-től a felső-ausztriai Ne-felejts Néptáncegyüttes tartott táncfoglalkozást kicsiknek és nagyoknak. A suhanó szoknyák, dobogó csizmák és cipősarkak a legkisebbek érdeklődését is felkeltették, akik hamar csatlakoztak a körhöz, és lelkesen próbálták követni az egyre nehezedő lépéssorozatokat.
A bált hivatalosan a Ne-felejts fellépése után nyitotta meg Molnár András, a Grazi Magyar Egyesület elnöke és Rudi Roth, Magyarország tiszteletbeli konzulja. Köszöntötték a bál díszvendégeit: Gruber Károlyt, aki a Grazi Magyar Egyesület legidősebb tagja, Graz városának képviselőit, valamint a magyar partnervárosokból, Pécsről és Veszprémből érkező magasrangú vendégeket. Pécs régóta Graz testvérvárosa, és Graz után pár évvel ugyancsak elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, amellyel idén éppen Veszprém büszkélkedhet.
“Kék a szeme…” – hangzott fel az ismerős dal első sora, mire a vendégek elözönlötték a táncteret, és természetesen az sem zavarta meg őket, hogy a következő számban a huszárok nem Fehérvárról, hanem Szombathelyről jöttek, utalva arra, hogy a bálon fellépő Spektrum zenekar a közeli Vas megyéből érkezett Grazba.
A szervező Molnár Andrást többször kérdezték az elmúlt években, hogy nem lenne-e jobb egy klasszikus, elegáns bált szervezni, ahol a zenekar bécsi keringőt játszik, nem pedig mulatóst, de ő azt tapasztalta, hogy a magyarok többsége éppen ezért a magyaros hangulatért jön el a bálba, hiszen keringőzni bármelyik másik grazi bálon is tudna. Ennek megfelelően a dress code-ot is többen lazábban vették az elmúlt években, és a népies stílus mellett a nagyestélyik helyett sokan inkább a rövidebb ruhák, öltönyök helyett a nadrág-ing kombinációk mellett tették le a voksukat. A bálon készült képek pedig magukért beszélnek, hiszen ahogy minden évben, idén is hajnalig tele volt a tánctér.
Fotók: Székely Mátyás